Kérdések-válaszok
A kisfiam 7 hónapos és kb. 1 hónapja furcsa szopási pózt vett fel. Fekve szokott szopizni � ...
Válasz
Nem hiszem, hogy az anyatej okozza ezt a viselkedést. Ez jellemzően a "kétemberes babák" viselkedése - ami szoptatással, vagy anélkül, de nagyon gyakori. Tudom, hogy nagyon kiborító - én is végig csináltam a legkisebb gyerekemmel. Elképzelhető, hogy valamilyen szülés alatti apró sérülés vagy oxigénhiány okozza az idegrendszer integrációs zavarát, ami idővel rendeződik, de lehet rajta segíteni mozgásterápiával is. Ha budapestiek vagytok, javaslom, hogy keressétek fel a HRG alapítványt, vagy a Korai Fejlesztő Központot, esetleg a Gekko játszóházak valamelyikét. Az is lehet, hogy összetettebb probléma álla háttérben. Lényeg az, hogy viselkedését nem az anyatej okozza. Esetleg egy dolog szóba jöhet: a túl gyakori szoptatás okozhat hasfájást- de ez vízszerű hasmenéssel is együtt jár. A másik lehetőség a tehéntej érzékenység: ha te sok tehéntejet iszol, ez is okozhat problémákat. Próbálj egy hét tej és tejtermékmentes diétát tartani. Azt hiszem, ez nem túl nagy áldozat. ha akkor sem tapasztalsz változást, biztos nem ez az ok - visszatérhetsz a tejfogyasztáshoz.
Sződy Judit
Kisfiam jelenleg 5 hónapos és még mindig szopik. Jelenleg 7,80 kg és 65 cm.35 hétre szület ...
Az egyetlen problémánk a hasfájás. (Azt mondják túl sokat eszik! Jelenleg 6 alkalommal szopik egy nap. Ebből egyszer még éjszaka.) Az utóbbi időben nem hogy javulna a helyzet inkább romlik. Most, hogy mentünk szurira sűrűbben mérték a súlyát és most az eddigi heti 15-20 dkg-okkal ellentétben csak 3 dekát hízott és azon a héten fájt legjobban a pocakja. Eddig széklete is volt minden nap, most volt úgy , hogy 3-4 nap is kimaradt. Ez mit jelenthet tényleg eleget kapott enni?
Általában 3 óránként eszik , de van úgy hogy nem bírja ki ezt az időt , de van olyan is , hogy délután akár 5 órát is alszik.
Már elég sok hasfájás elleni cseppet kipróbáltunk , de igazán egyik sem segített. Jelenleg még én iszom a Laktoherb teát.
Még mindig csak egy mellből szopik.
Kérdésem az lenne, hogy azért fáj e hasa mert túl sokat vagy túl keveset eszik? Talán célszerű lenne neki már mindkét mellből adni? Vagy az rontana a helyzeten?
Válasz
A kilókkal - grammokkal nincs semmi baj. Gondold el, ha továbbra is ilyen ütemben hízna a babád, lassan olyan lenne, mint egy kiselefánt. Most is elég termetes. Nem tartom valószínűnek, hogy éhezne, de kipróbálhatod, hogy megkínálod a másik melledből is, de csak akkor, ha az egyikből már jól lakott.
Ha idő előtt leveszed, és átteszed a másikra, az csak növeli a hasfájás esélyét.
A ritkább széklet csak akkor jelzi az elégtelen táplálást, ha kevés, vagy sűrű (sárga) vizelettel jár együtt. Ebben a korban az anyatejes babáknál gyakran előfordul, hogy akár egy hétig sem kakilnak. A hasfájást (ha tényleg az) enyhítheted tornáztatással, babamasszázzsal. A sírós baba sokszor megnyugszik attól is, hogy ha a mama hordozókendőben hordja, ringatja.
Azt javaslom, néhány hét múlva kezdj el valami kíméletes szilárd ételt is adni neki (krumpli, sütőtök, banán), lehet, hogy ez segíteni fog. (Ne szopás helyett, hanem kiegészítésként kínáld a babát.)
Türelem, már nincs sok hátra ahhoz, hogy önállóan mozogjon, ügyesen játsszon, és sírás helyett érdekes elfoglaltságot találjon magának.
Sződy Judit
A babám 3 hónapos koráig szépen egyre többet aludt éjszaka, néha akár 8 órát is. Megka ...
Válasz
Nem tudom, hogy az alvásprobléma összefügg-e az oltással, bár tény, hogy szinte minden "extra" dolog megzavarhatja a gyerek kialakult alvásmintáját (pl. egy nyaralás, egy nátha stb.) Most azt tanácsolom, hogy még légy türelemmel egy hónapig, amíg Levi nem kezd el kiegészítésként egy kis "felnőtt ennivalót" is kapni. Ha már elfogad az anyatejen kívül mást is, kínáld meg este valamivel, ami laktató, és már kipróbált ennivaló (tehát biztos nem okoz problémát, hasfájást stb.). Ettől az időszaktól kezdve megpróbálhatjátok finoman "lebeszélni" az éjszakai szopásról. Hatásos, ha nem az anyatej forrása csitítgatja ilyenkor a babát, hanem mondjuk az édesapa. Ha elszántad magad, kb. egy hét alatt sikerrel jársz, azt a hetet viszont ki kell bírni.
A másik változat az, hogy rögtön az első éjszakai ébredésnél magad mellé veszed, és együtt alszotok. Így pihentebben ébredsz. Ezzel a módszerrel megvárhatod, hogy õ maga nője ki ezt az igényét -ami még hosszú hónapokig fennállhat.
Hogy melyiket választod, az a temperamentumodon múlik, és nem minősíti, hogy milyen anya vagy.
Sződy Judit
Kislányom 11 hete született 3600gr.-al, a kórházban 3300 gr.-ra esett a súlya. Két hó ...
Még egy fura szokása lett. Amióta megszületett nem volt problémája a hasfájással, de egy hete két és fél hónaposan minden este rengeteget sír és megtörténik, hogy 10-szer is böfizik, napközben pedig csak 1-2-szer minden evésnél és semmi probléma a pocival. Lehetséges, hogy ilyen korban jelentkezik a kólika?
Válasz
Az anyatejnek nem csak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. Ahogy nő a baba, egyre táplálóbb lesz az anya teje, ezért tapasztaljuk azt sokszor, hogy egy gyerek három hónaposan ugyanannyit "fogyaszt", mint fél éves korában, mégis minden rendben van. Szerintem ne a mérleggel foglalkozz, hanem örülj a kedves, kiegyensúlyozott babának. A kólikásság összefügghet a két mellből szoptatással. Nagyon egyéni, hogy egy baba hogy szopizik. Van,
aki minden szopinál két mellet kér, van a ki mindig csak egyet, más pedig az egyiket kiszopizza, és kér egy kicsit a másikból is. Úgy látszik, a te babádba nem fér több tej egyszerre, most egy mell is elég (ez változhat). Az is lehet, hogy a tejleadó reflexed erősen működik, és amiatt nyel levegőt.
Talán többször kellene ennie egy nap, és nem egyszerre kellene megpróbálni sokat tömni a hasába.
Sződy Judit
Van egy öt hetes babánk aki 3660 gr-ma és 58 cm-rel született. Most majdnem 5 kilós. A szop ...
1. Legalább megnyugvásképpen szeretnénk tudni, hogy a 70-150 grammos adagok egy szoptatáskor / napi 5-6 szoptatás mellett normálisnak mondhatók-e).
2. Az anyukának változó a tejmennyisége, és habár rendszeresen fogyaszt fehérjedús ételeket és tejtermékeket (a gyermekorvos és a védőnő tanácsára) mégis sokszor fordul elő, hogy a tej kevésnek bizonyul. Ezzel kapcsolatban ez a kérdésünk, hogy a gyakoribb szoptatáson túl milyen módszerekkel lehet még növelni a tej mennyiségét, ha a teáztatást minimálisra szeretnénk csökkenteni, tápszerekhez pedig nem szeretnénk nyúlni.
3. Gyakori-e az, ha a baba csak hozzávetőlegesen szopik rendszeresen és általában "mikor-hogy" éhezik meg és kér enni?
4. Hogyan lehet a rendszeres szoptatást kényszerítés nélkül kialakítani és általában mikorra érhető el a rendszeres szoptatás?
5. Mi okozhatja azt, hogy a baba sokszor csak azért kér enni, mert a mellen akar elaludni és hogyan lehet azt elérni, hogy valóban csak akkor kelljen mellre tenni, ha éhes?
6. Gond-e az, ha a baba -valószínűleg hasfájás miatt- szoptatások között csak negyed-fél órákat alszik a többi időszakot pedig végignyöszörgi? Mit lehet tenni ez ellen?
Válasz
1.Teljesen normálisak ezek az adagok. nem érdemes hónapra lebontva adatokat írni, mert az anyatej összetétele nagyon változó. Ezért van az, hogy egy kéthónapos és egy öthónapos is ugyanannyit eszik egy nap huszonnégy órájában. A tej összetétele napszakonként is változik: este zsírdúsabb, laktatóbb, reggel "vizesebb".
2. A változó tejmennyiség is természetes. Nem tudom, miért nem vagytok elégedettek a gyakori szoptatás módszerével, amikor az a normális: a szopások által küldi a baba az üzenetet az agyalapi mirigynek, hogy több tejet kell termelni. Négy-öt nap gyakoribb szoptatás meghozza gyümölcsét. Ha úgy néz ki, hogy egy szoptatásnál kevés a tej, akkor át kell tenni a kicsit a másik mellre, miután az elsőt kiürítette, ha az sem elég, böfiztetés után újra az elsőre. Teáztatni nem kell. Ha teáztatjátok, nem fog olyan lelkesen szopni, nem fog elég tej termelődni. A tejtermelés nem függ össze a tejfogyasztással. A haladó szakemberek épp a túlzott tehéntej-fogyasztásról beszélik le a kismamákat, mert ez hajlamosíthatja a babát a tejfehérje allergiára. Egyen azt a mama, amit szeretne. A babátok gyönyörűen fejlődik, semmi ok az aggodalomra. Ne méregessétek folyton. Amúgy az öt szoptatást kicsit kevésnek tartom, de ha a baba jól fejlődik, ne molesztáljátok emiatt.
3. Ez a normális, kövessétek az igényét. Ő tudja, mikor éhes. Kb. fél éves kor körül elkezdhetitek rendszabályozni, de addig - a megfelelő tejtermelés fenntartása miatt - inkább a kicsi igényére kellene hagyatkozni.
4. Kényszerítés nélkül nem lehet, és nem is tanácsos. Miért ragaszkodsz ehhez a rendszerességhez, kíváncsi vagyok. A baba nem kizárólag azért érkezett ide közétek, hogy jól érezzétek magatokat. Az anyaméhben folyamatosan kapta a táplálékot, mindig a mamájával volt. Onnan szakadt ki. Kell neki az átmenet. Lehet rendszerességre idomítani egy gyereket, lehet tápszerrel etetni, de úgy érzem, nem ez a célotok. Sok törzsnél a baba kilenc hónapos koráig az anya részének számít. Tekintsétek ti is annak.
5. A szoptatás RÉSzBEN táplálás, másrészt lelki, érzelmi támogatás, biztonságnyújtás, és elemi ösztön kiszolgálása. Erre a gyereknek szüksége van. Lehet viszont cumit adni, teáztatni, időzíteni - mindent lehet - de ez mind PÓTszer. Ugyanúgy, mint a cigi és az alkohol később.
6. Fel kell venni, ölelgetni, szeretgetni, hordozókendőbe kötni, megszoptatni még egyszer, ha nem éhes, az "üresebb mellel" kínálni. Tudom, hogy ez szörnyen hangzik, de a homo sapiens felnevelése bizony ilyen macerás.
Remélem nem sértődtetek meg. Igazán azt szeretném, ha valamelyik szemlélet mellet kikötnétek. Tökéletes félreértés, hogy időre szoptatás, ágyban nevelés, cumi, tea, cumisüveg mellett is meg lehet tenni, hogy a gyerek önálló lény legyen, bizalommal forduljon a világ (édesanyja) felé, és addig szopizzon, amíg szüksége van rá. Választhatjátok ezt a módszert is, de akkor ne lepődjetek meg, ha a tej idő előtt elapad, ha a baba túl hamar elfordul a melltől.
És választhatjátok azt a megoldást is, hogy a gyermeket az emberkölyköt megillető tisztelettel, személyisége és igényei figyelembevételével nevelitek.
Sződy Judit
Második babáját tavaszra váró kismama vagyok ( a kislányom most 1,5 éves), és mivel az � ...
- A legfontosabb problémám, amiben eddig senki nem tudott segíteni, az, hogy az egyik mellemen, a mellbimbótól 1 -1,5cm-re van egy "második mellbimbóm" (orvos állapította meg, de sajnos nem emlékszem a szakszerű megnevezésre), ami több problémát is okozott. A baba nem tudta rendesen bekapni tőle a cicit, amitől egyrészt állandóan kisebesedett, másrészt pedig bekerült ugyan a szájába ez a 2. mellbimbó a normálissal együtt, de nem szívta belőle a tejet, ami erős fájdalmat okozott. Egy idő; után aztán ebben a mellemben sokkal kevesebb tej volt, mint a másikban, és nehezen is jött belőle, amit én akkor azzal magyaráztam, hogy fájdalomtól összeszorított fogakkal biztosan én tartom vissza. A másik mellemből egyébként remekül szopott a baba, egy darabig. Egy idő után azonban feladtam a "rossz" mellel való kínlódást, és abból a ciciből minden alkalommal lefejtem a tejet (érdekes módon ez egyáltalán nem okozott fájdalmat), és cumisüvegből adtam neki. Ma már tudom, hogy ez hiba volt,
egy idő után a másik ciciből sem evett, elfelejtett szopizni. Ettől kezdve csak lefejt tejet ivott cumisüvegből, de fejéssel csak 3 hónapig tudtam fenntartani a tejtermelést, 12 hetes volt a kislányom, amikor egyik napról a másikra az utolsó cseppig elfogyott a tejem. (Egyébként ilyent sem hallottam eddig). Nagyon szeretném, ha tudnának valami tanácsot adni, hogyan tudnám elkerülni, hogy ugyanez megint lejátszódjon?
- A másik problémám szerintem több anyukát érinthet, bár még soha nem hallottam senkit ilyen ügyben tanácsot kérni:
Kislányom nagyon jó evő volt, talán túlságosan is. (Hogy a mennyiséget érzékeltessem, 6 hetesen a védőnő tanácsára arra kellett figyelnem, hogy 2,5 dl-nél ne kapjon többet enni). Az elején rengeteg tejem volt, de soha olyan nem fordult elő, hogy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, kiköpte volna a cicit, vagy elkezdett volna játszani vele. Ő csak nyelte, nyelte, nyelte. A kérdésem az, hogy ilyen esetben hogyan lehet megállapítani, mikor elég neki? (Előfordult, hogy szopi után sugárban jött belőle a tej, és mérlegeléskor kiderült, még mindig 2 dl maradt benne.)
Biztosan ennek a falánkságnak köszönhető, hogy nagyon hasfájós baba volt. Minden etetés után, nappal és éjszaka is, kb 2,5 órát ordított. Utána aludt 1 órát, és újra kért enni. A kérdésem az, hogy ilyen körülmények között hogyan lehet megvalósítani az igény szerinti szoptatást? (A tejtermeléshez szükséges pihenésről már nem is beszélve) Ha evés (2 dl) után már 2 -2,5 órája ordít, lehet, hogy még egy kicsit rá kellett volna etetnem? Honnan tudhatom, hogy a hasfájás miatt ordít, vagy azért, mert közben már újra éhes? Többektől hallottam, hogy hasfájás közepette is a cicit keresi a baba, gondolom megnyugvás végett.
Még egy kérdés eszembe jutott. Teljesen el voltam keseredve, mikor elkezdett fogyni a tejem, és egy-egy etetésre már csak 2 dl-t tudtam neki lefejni (2,5 Hónapos volt). Kétségbe voltam esve, és elkezdtem neki tápszerrel pótolni. Valóban baj az, ha nincs annyi tej, hogy pukkadásig egye magát? Nem tudtam ugye megállapítani, hogy azért sír, mert éhes, vagy azért, mert fáj a poci. Lehet, hogy kellett volna "éhezni" hagyni?
Elnézést kérek, amiért levelem ilyen hosszúra sikeredett, de, amint látják, óriási tanácstalanság gyűlt össze bennem, és egyre jobban közeledik az idő, amikor félek, újra nem fogok tudni megbirkózni ezekkel a problémákkal.
Válasz
Azt gondolom, hogy következő kisbabája szoptatásánál már nem lesznek hasonló gondjai, hiszen rengeteg teje volt, ezért a leglényegesebb tényezővel, a tej mennyiségével nem lesz baj. A kis mellbimbó nem akadálya a szoptatásnak, de előfordulhat, hogy tényleg olyan rossz helyen van, hogy nem lehet emiatt rendesen szoptatni arról az oldalról az állandó sebesedés miatt. Az nagyon fontos, hogy hozzáértő szakember segítsen az első mellrehelyezéseknél, hátha sikerül olyan pozíciót találni, ahol a kicsi mellbimbó is rendesen be vagy éppen kikerül. Elképzelhető, hogy a sebesedés is javul idővel annyira, hogy lehessen gond nélkül szoptatni, ennek persze feltétele, hogy ne fertőződjön felül és a gyerek rendesen kapja be. Ilyen esetben, mint az Öné nem javaslom, hogy akár cumival, akár cumisüveggel megzavarja a gyerek szopási technikáját. Adott esetben egy mellből is lehet szoptatni, akár évekig is. Dönthet úgy, hogy a másikat feji leadásra vagy tartalékba (hat hónapig tárolható mínusz tizennyolc fokon). Ha a kezdeti próbálkozások nem járnak sikerrel a két mellbimbós mellből, talán egy vékony bimbóvédő segíthet, de ezt csak legvégső esetben javasolnám, mert ugyanúgy megzavarhatja a szopási technikát, mint a cumi és a cumisüveg. Az is lehet, hogy a baba növekedésével később sikerül úgy bekapnia, hogy a kis bimbó is jó helyre kerüljön. Persze ezt látni is kellene.
Egy anyatejjel táplált baba szopását nem kell korlátozni, és az első időkben nyugodtan lehet hagyni, hogy bármeddig szopjon. Ha jól gyarapodik és közben bukik is, az nem baj. Felesleges méregetni, pótolni pedig csak azért, mert nem 250 hanem 200-at evett, felesleges. Hagyja inkább, hogy kialakuljon a természetes önszabályozás. Ezt úgy segítheti elő, ha nem avatkozik bele, hanem csak szoptat, igény szerint. Ha kell sűrűbben is. Sok sikert, én biztos vagyok benne, hogy menni fog!
W. Ungváry Renáta
Kislányom 10 éves. 1,5 éves korában egy rossz diagnózis folyományaként vizes mellhártyag ...
Válasz
Gyermeke visszatérő hasi panaszainak a hátterében nagyon valószínűtlen, hogy vakbélgyulladás állna. A vakbélgyulladás csaknem minden esetben heveny betegség. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti tünetek (hányinger, rossz közérzet, bizonytalan hasfájás, esetleg hőemelkedés) jelentkezését követően 24-48 órán belül a betegség annyira előrehalad, hogy műtét nélkül a vakbél kilyukad, perforál. Ezen a típusos történeten kívül általában jellegzetes a vizsgálati lelet is (hol és mennyire érzékeny a has és ez hogyan változik). Általában ennyi elég a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához. Kétes esetben segítséget jelenthet az ultrahang vizsgálat és a laboratóriumi leletek, de ezek nem feltétlenül szükségesek a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához. Nagyon ritka az, hogy a vakbélgyulladás (inkább vakbél körüli összenövések, hegesedés) elhúzódó, visszatérő panaszokat okoz. Ezért ilyen panaszok esetén elsősorban egyéb dolgokra kell gondolni. Nagyon sok betegség, állapot okozhat ilyen panaszokat, ezért ilyenkor gastroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges. Csak néhány azok közül a kórképek közül, amelyek ilyen panaszokat okozhatnak: székrekedés, emésztési zavarok, húgyuti vagy bélrendszeri fertőzések, lányoknál petefészekcysta. Csak ha ezt az összes lehetőséget kizárták és a panaszok mindig a jobb alhas területén jelentkeznek akkor merül fel a krónikus vakbélgyulladás lehetősége, amit igazolni csak a hasüreg tükrözésével lehet. Ezen az úton a vakbél el is távolítható, a körülötte lévő összenövések oldhatóak. 2004.11.04 2002.12.16
Kisfiam 4 éves és gyanítom vakbélgyulladása van. Sajnos családunkban a vakbélgyulladás m ...
Válasz
A leírtak alapján én sem gondolom, hogy kisfiának vakbélgyulladása lenne. A heveny vakbélgyulladás bizonytalan hasi panaszokkal, hasfájással, hányingerrel, esetleg hőemelkedéssel kezdődik. Később a fájdalom fokozódik, fokozatosan a jobb alhas területére húzódik. 24-48 óra alatt a hasfájás nagyon kifejezetté válik, a vakbél "magára hagyva" kilyukad (perforál). Az ún. krónikus (elhúzódó) vakbélgyulladás nagyon ritka, vannak sebészek, akik nem is hisznek létezésében. Ilyenkor a panaszok hónapokig vissza-visszatérnek a jobb alhas területén. Ezt a kórismét csak akkor szoktuk felállítani, ha minden egyéb a panaszokat magyarázó kórkép lehetőségét kizártuk. Ilyenek lehetnek a székelési problémák, a felszívódási zavarok, a bélférgesség, leányokban nőgyógyászati problémák stb. A bal alhasi görcsös jellegű fájdalmakat legtöbb esetben székrekedés okozza. Amennyiben kisfia panaszai normális széklet (naponta könnyű székelés) mellett is fennállnak, akkor gastroenterológiai kivizsgálása indokolt.
A kisfiam szeptemberben lesz 6 éves. Soha semmi baj nem volt vele, kivéve, hogy vízsérvvel s ...
Válasz
Vastag könyveket írtak már arról, hogy mitől fájhat egy gyermek hasa, ezért elég nehéz ezt néhány sorban összefoglalni. Tekintettel arra, hogy a panaszok visszatérőek mindenképpen érdemes lenne elvinni a háziorvoshoz, aki eldönti van-e szükség egyéb vizsgálatra (ultrahangra, vérvételre). A székrekedés, a gyomorrontás, bármilyen felső légúti hurut, vírusfertőzés komoly hasfájást okozhat, hogy csak a leggyakoribb okokat említsem. Ezeken felül felszívódási-emésztési zavarok is állhatnak a panaszok hátterében, de nagyon sokszor nem tudjuk pontosan megmondani, hogy végül is mi okozza a hasfájást. Ilyenkor felmerül annak a lehetősége is, hogy psychés tényezők okozzák. Azt is fontos tudni, hogy ezek a panaszok legtöbbször átmenetiek, de azért érdemes néhány előbb említett betegséget kizárni.
Kisfiam 4 hetes, és másfél hete nagyon fáj a hasa. Figyeltük a székletét, és azt vettük ...
Válasz
A hasfájás viszonylag gyakori újszülött-csecsemőkorban, noha a mechanizmusát nem pontosan ismerjük. Sokszor nehezen kezelhető probléma, de szerencsére általában 3-4 hónapos kor körül megszűnik. Ezek a babák sokat sírnak, sokszor csak kézben vannak el és nyugszanak meg. Sokszor érzékenyek az időjárásra is. Sok esetben a görcsök oldásában a "tornáztatáson", "hőmérőzésen" kívül a különböző összetételű görcsoldó, nyugtató kúpok, teák is segítenek. Mivel a has teltsége előidézheti a hasfájást fontos, hogy ne etessék túl a babákat, sokat "böfiztessék" az evés során lenyelt levegő eltávozása érdekében. Fontos a rendszeres széklet is, bár anyatejes csecsemőnél teljesen normális lehet az is, hogy több napig nincs széklete. Szerencsére nagyon ritka, hogy a csecsemőkori hasfájás ill. székrekedés hátterében sebészeti betegség - végbélszűkület, esetleg egyéb rendellenesség lenne. A végbélszűkület annyit jelent, hogy a normálisnál szűkebb a végbélnyílás és emiatt érthető módon nehezen üríti ki a baba a székletét és emiatt görcsölhet is a hasa. Ez nagyon ritka és legtöbbször a végbél néhány alkalommal való megtágításával kezelhető.
Kislányunk időnként ritkábban székel(3-4 nap). Azt szeretném megtudni, hogy ez az időtart ...
Válasz
Anyatejet fogyasztó csecsemőknél normális lehet a 3-4 naponkénti székletürítés, később nem. Normálisan a gyermekeknek naponta kellene székletet üríteniük, de természetesen egy-egy nap kimaradása miatt még nem kell megijedni. Ha azonban csak 3-4 naponta van egy gyermeknek széklete, akkor mindenképpen lépni kell. Általában az okok psychés eredetűek, de az esetleges egyéb okot (pl. szűkület) orvosi vizsgálatnak kell kizárnia. A székrekedés nem okoz bélcsavarodást, de ha sokáig nem ürül ki a széklet, akkor az nagyon megkeményedik, komoly panaszokat okozhat. Görcsös hasfájás jelentkezhet, a végbélnyílás berepedhet, véres székletet eredményezhet. Azért is foglalkozni kell a problémával, mert az hosszabb fennállás után még akkor sem oldódik meg magától, ha nincs a hátterében szervi eltérés, hanem csak psychés okok. 2004.03.18 2002.12.12
3 éves kisgyermeknek fél éve 3-4 naponta van spontán széklete, és minden alkalommal kizár ...
Válasz
A székrekedés nagyon gyakori probléma kisgyerekeknél. Többnyire a szobatisztaságra szokás vagy a közösségbe kerülés körül szokott kialakulni. Annak ellenére, hogy az esetek 99%-ban nem áll a háttérben semmilyen anatómiai ok, sokszor nehéz kezelni. De kezelni kell, mert súlyos problémákhoz vezethet, mint végbélrepedés, hasfájás, székletcsorgás stb. Normálisan az emberek többségének naponta van széklete. Ha egy-egy nap kimarad, az nem gond, de az a legritkább esetben normális, ha csak 3-4 naponta van. A kezelés lényege, hogy a székletet lazává, a székelést könnyűvé kell tenni, hiszen nem várhatunk székletet, ha az minden alkalommal komoly fájdalmat okoz. Fontos a diéta. Aki székrekedésre hajlamos, az ne fogyasszon székrekedést okozó ételt. Később, ha a széklet rendben van, kicsit lazítható, befőttet kell fogyasztani. Nagyon fontos a bőséges folyadékbevitel. A diétán felül átmenetileg (néhány hétig) gondoskodni kell a széklet lazításáról. Ha mindez nem elég, szükség lehet glicerines kúpra, esetleg beöntésekre átmenetileg. Végül egy praktikus jótanács. Az ilyen problémával küszködő gyerekek szülei legtöbbször elmesélik, hogy rögtön látják gyermekükön, hogy kakilnia kell, mert ilyenkor leguggol, megáll, feszeng. Ilyenkor a gyermekek le szokták tagadni, hogy kakilniuk kell, mert félnek a bilire (vagy WC-re) ülni. Nem szabad erőltetni ilyenkor a dolgot, mert úgysem vezet eredményre. A legjobb, ha ilyenkor megpróbálja elterelni a gyermek figyelmét arról, hogy visszatartsa a székletét. Nagyot kell vele hancúrozni, fogócskázni. Egyszer csak jelezni fogja a gyermek, hogy már nagyon kell kakilnia (az sem baj, ha esetleg már nem is tudja visszatartani). Ha ilyen "praktikákkal" sikerül elérnünk, hogy a gyermek számára ne legyen fájdalmas a kakilás, akkor előbb-utóbb meg fognak szűnni az ezzel kapcsolatos félelmei.
Kisfiam két éves és kilenc hónapos. Kb. 2 hónapos volt, amikor először voltak allergiás ki ...
És most a kérdésem. Nagyjából megismerve a gyermekem allergiás múltját, és szervezetének betegségekkel szembeni eddigi jó válaszreakcióit mit javasol Ön? Merjem-e, kell-e kockáztatni az oltóanyag esetleges mellékhatásait, túlérzékenységet a jelenleg Magyarországon fennálló (nem tudom milyen mértékű) potenciális fertőzésveszély miatt, vagy nem tartja szükségesnek az oltást. Mindezek tükrében én sajnos még nem tudtam dönteni, de azt sem szeretném, hogy a határozatlanságom miatt egyszer csak arra ébrednék, hogy nem él a gyermekem
Válasz
Az elmondottak alapján bizton igaza van, hogy gyermekének veleszületett immunológiai zavara nincs. Ugyanakkor azt tudni kell a mostanában oly sok gondot okozó Meningococcus C fertőzésekre, hogy azok az ép immunitású egyéneket is veszélyeztetik.
Kérdésére a választ két oldalról lehet megközelíteni: egyrészt általános epidemiológiai (járványügyi) megfontolásból, másrészt egy adott betegre vonatkoztatottan.
Az előbbiek alapján kiindulva valóban a fertőzés megkapására nagyon kicsiny az esély. (Elsősorban a zárt közösségekben élőket, és a fertőzöttekkel szoros kapcsolatban levőket veszélyezteti.)
Más a helyzet, ha az egyént tekintjük: minden eddigi eset lényegileg derült égből villámcsapásként jött. Magának a kórokozónak az a természete, hogy sokszor igen rohamosan zajló, életveszélyes fertőzést okozhat, tudjuk, sok esetben azután halálhoz vezetve.
Annak, aki ezt a betegséget sajnálatos módon megkapta, bizony másként értelmezhetők az epidemiológiai adatok: Őrá már a 100 % érvényes. Sajnos, nincs olyan módszer, amivel meg lehetne állapítani, hogy ki az, aki bizton kívül marad a fertőzésen. És itt válik a dolog érdekessé: mi módon mondhatja valaki, hogy ne oltassa be magát.
Tudjuk, hogy a védőoltásoknak vannak szövődményei. Ezek között szerepel a túlérzékenység is. Ennek előfordulási aránya nagyon csekély.
Nos, mindezek summázata. Önöknek, mint a gyermek szüleinek, a rendelkezésükre álló információk, vélemények alapján ki kell alakítani egy álláspontot, amelyet megosztanak a gyermek kezelő orvosával (Akinek szakmai véleményére adnak.) És közösen alakítsák ki a döntést. Én magam még nem beszéltem le senkit, bár tudom, hogy álláspontom esetleg epidemiológiai szempontok, sőt finanszírozási szempontok alapján támadható.
Határozatlansága érthető: még a szakmának sincsen pontos, kodifikált véleménye a dologról. És ezt tükröződik a gyakorlatban is.
Dr. Péter György
Kisfiunk 2001.dec.22-én született és akkor a kórházban két napig kapott kékfény kezelést, ...
15-én januárban kórházba kerültünk sárgaság miatt, két hétig voltunk benn de közben a székletét is vizsgálták a gyermeknek, mert nem hízott a pici, végül nem találtak semmit se csak egy húgyúti fertőzést kaptunk el valahonnan ez születéskor még nem volt meg....
Válasz
Kiscsecsemőkorban a húgyúti fertőzés nem "csak húgyúti fertőzés" - megjegyzem, később sem -, hanem egy komoly, elhanyagolt esetben a veséket veszélyeztető állapot. Sok esetben nem lázzal, hanem hasfájással, emésztési zavarokkal, hányással, és bizony esetenként sárgaság megjelenésével is járhat. Ez bizony már komoly bakteriális fertőzés jele, amely következtében májműködési zavar is jelentkezik. A szervezet halad az ún. szeptikus állapot felé. Mindeközben a húgyutakban, veseszövetben zajlik a gyulladás. Tehát ez a sárgaság más eredetű volt, mint az újszülöttkori. Remélhetőleg a fertőzésből a baba meggyógyult, azonban nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatokra feltétlenül menjenek el, mivel ez a betegség kiújulhat.
Dr. Gömöri Ágnes
Fiam 4 és 1/2 hónapos és a vizeletben kimutattak a Koli bacilust. Az volna a kérdésem, ho ...
Válasz
Amennyiben csecsemőnél (főleg fiúknál, akiknél a húgyurak fejlődési rendellenessége gyakoribb) a vizeletben megfelelően magas csíraszámban E coli baktériumot mutatnak ki azt nagyon komolyan kell venni. Fontos lenne tudni, hogy ezt kíséri-e láz, hányás, étvágytalanság, hasfájás. A vizeletben volt-e genny, esetleg fehérje, vér. Készült-e egyéb labor vizsgálat, magas volt-e a baba vérsüllyedése. Mindezek jelzik a fertőzés súlyosságát. Mindenképpen meg kell kapnia a csecsemőnek időben a megfelelő antibiotikus kezelést. A vizelet sterillé válása után végzik el azokat a vizsgálatokat, amelyekkel az okokat próbálják kideríteni.(UH, Rtg, különböző vesefunkciós vizsgálatok. A továbbiakban a kezelés, esetleg műtét, ezek eredményétől függ és ettől függően ellenőrzik a csecsemőt, gondosan ügyelve arra, hogy egy esetleges újból kialakuló fertőzés nehogy tönkretegye a veseszöveteket.
Dr. Gömöri Ágnes
A 4 éves unokahúgomnak folyása van. Gyakran vakaródzik szegény gyerek, a feneke is mindig ...
Válasz
Az ún. fluor kislányoknál sem ritka. Gyakran tapasztaljuk, amióta az óvodásokat is úszni viszik. Könnyebben létrejöhet a külső genitáliák bakteriális vagy gombás fertőzése ebben az életkorban amiatt is, hogy a WC használat utáni személyi higiéniás tennivalók még csak kialakulófélben vannak. Pl. a popsitörlés helyes iránya kislányoknál. De talán még gyakoribb oka a kialakuló fluornak az ún. cérnagilisztás fertőzés, amely sokáig láthatatlan marad, legfeljebb végbéltáji viszketést okoz, főleg éjszaka, néha hasfájást és kislányoknál gyakran a külső nemi szervek gyulladását. Az ebből az okból irritált nyálkahártya könnyen felülfertőződik gombával, baktériummal, és kialakul a folyás. Keressenek fel gyermek-nőgyógyászati szakrendelést, ahol a tüneteket és az okot is kezelni tudják. Elhanyagolt esetben akár felszálló húgyúti fertőzés is kialakulhat ebből az állapotból.
Dr. Gömöri Ágnes
Kisfiam császármetszéssel született a 36.hétre. Én 40 éves vagyok, ő az első gyerek ...
Kérdésem, mi történik, ha majd járni fog, elesni és itt-ott megüti, lehorzsolja magát. Kaphat-e ettől olyan jellegű fertőzést, amely a műtét szükségességét eredményezheti. Mik azok a veszélyforrások, amelyek miatt baj lehet a dologból? Most 7 hónapos, 8 kiló felé közeleg, ez ahhoz képest szép, hogy 2,60-al született. Eddig semmi különösebb baja nem volt, eltekintve a 3 és fél hónapig tartó állandó hasfájástól.
Válasz
A szívben észlelt lyuk a későbbiekben aszerint viselkedik, hogy hol helyezkedik el. A pitvarok között, a kamrák között, annak izmos, vagy hártyás részén. Tehát a prognózisra és a feltételezhető okokra csak a gyermek- kardiológus tud választ adni, aki a gyermeknél a műszeres vizsgálatokat is elvégezte (UH, EKG). Ha a szívben bármilyen olyan fejlődési rendellenesség van, amely a vér áramlási turbulenciáját okozza (lyuk, billentyű szűkület, vagy egyéb fejlődési rendellenesség) amíg ez nem rendeződik, vagy műtéttel nem oldják meg, (de az utóbbi után is esetleg egész életen át) fokozottan oda kell figyelni a bakteriális fertőzések megelőzésére, ill. azok gyors és megfelelő kezelésére. Gyermekkorban elsősorban a légutak, húgyutak, felnőttkorban az előbbiek ill. még a prosztata, fogak gyulladása, nőgyógyászati fertőzések estén kell időben elkezdeni az antibiotikus (ab) kezelést. Műtétek előtt is szükséges az un antibiotikus prevenció. Külső sérülések ritkán eredményeznek olyan helyzetet amikor ab adás szükségessé válik, ez csak nagy kiterjedés, mélyre hatolás esetén indokolt, amikor a kórokozók a véráramba juthatnak. Ha a fenti esetekben nem történik meg időben a megfelelő ab-s kezelés a kórokozók a várárammal a szívbe juthatnak és megtelepednek a szívhiba, billentyűhiba helyén. Ott gyulladás indul, amely hegesedést, zsugorodást eredményez. Ezt sokszor már csak szívműtéttel lehet helyrehozni.
Dr. Gömöri Ágnes
Szeretném megtudni, hogy a vérszegénységnek milyen jelei vannak? Úgy tudom, hogy a vas csep ...
Válasz
A vérszegénységnek általános - és nem specifikus - tüneti vannak: sápadtság, fáradékonyság, bágyadtság, étvágytalanság, nagyobb gyermekeknél a koncentráló képesség, tanulási készség csökkenése, esetleg ingerlékenység.
Azonban - mint ahogy az sokszor kimondatik - a sápadtság még nem bizonyíték a vérszegénységre.
A vérszegénység leggyakoribb oka gyermekekben a vashiány - bár ritkábban más tényezők is kiválthatják. Éppen ritkaságuk miatt azonban ezek gondosan felderítendők.
Valóban lehetnek a vaskészítményeknek gyomor-bélrendszeri mellékhatásaik, azonban legtöbb esetben azért meg lehet találni azt a készítményt, amit a gyermek tolerál.
A kezelésről: ha a vashiányos vérszegénység bizonyosodik, annak kezelése fontos, mivel az intellektuális funkciók fejlődéséhez a szervezet (agy) megfelelő vér- ill. oxygénellátottsága elengedhetetlen. Vizsgálatok mutatták ki, hogy azon gyermekek, akik ilyen értelemben hiányállapotban voltak/vannak, azoknak mentális teljesítménye elmarad az egészségesekhez
képest.
Tehát megfelelő kivizsgálás után szükségesnek tartom a vashiány gyógyszeres kezelését. Természetesen megfelelő ideig, megfelelő ellenőrzés és gondozás mellett.
A tápszerekben levő vitaminok mennyiségét általában - hiányállapot esetén - nem szoktuk a kezelésbe beleszámítani. Ez áll a vasra ill. a D vitaminra is. Ez utóbbiból a kornak megfelelő adagban és ideig a pótlás a hazai gyermekorvosi elveknek megfelelően indokolt.
Dr. Péter György
A Hepetitis-A nevű betegségről szeretnék Önöktől információt kérni. A hétvégén Sz ...
Válasz
A Hepatitis A a gyomor-bélrendszeri fertőzések között korábban igen gyakori, ma már azonban - a higiénés viszonyok javulásával - ritkábban előforduló betegség.
Előfordulhat egyedi, izolált megbetegedések, de kisebb-nagyobb járványok formájában is. Napjainkban inkább már Európán kívül vannak csak olyan helyek, amelyeket járványügyi szempontok alapján veszélyeztetett területnek kell tekintenünk.
A megbetegedés lappangási ideje kb. két-három (négy) hét. Ezt követően jelentkeznek első tünetei: rossz közérzet, étvágytalanság, hasi teltségérzet, hasi fájdalom, majd láz, illetve a bélrendszeri tünetek: hasmenés, hányás.
Az esetek többségében sárgasággal jár, azonban van olyan forma, amikor ez a tünet nem jelentkezik. Időnként egyéb, nem jellegzetes tünetek: izületi panaszok, bőrjelenség stb. Szövődménymentes, enyhe esetben két-három hét alatt lezajlik.
Terjedése a vírusürítő beteg által szennyezett környezetből szájon át történik. Zárt közösségben ennek nagyobb a veszélye. Főleg korábban, és a rosszabb higiénés környezetben élőknél, víz közvetítette járványokat is leírtak.
Megelőzésére a fokozott és gondos személyi és közösségi higiéne az alapvető.
A betegek környezetében ezekre a szabályokra még fokozottabban kell ügyelnünk.
Azt gondolom, hogy - ha csak a szigorúan vett szakmai szempontokat veszem számításba, és nincs nagyobb járvány - akkor nem kell nagyon félni a fertőzéstől, ha következetesen betartják a megfelelő higiénés szabályokat, élén a szigorú és rendszeres kézmosással.
Azonban mint szülő, megértem döntésüket az utazás elhalasztásáról. Azonban a hírek szerint nem volt olyan komoly járvány.
Dr. Péter György
Kislányom, Flóra immár 2 hetes és nagyon erős hasgörcsöktől szenved. Ezek a görcsök a ...
Az első pillanattól fogva ügyelünk a mama étrendjére, a hosszas, ám gyakran eredménytelen böfiztetésre, próbáltunk szoptatást, "gyors" és "lassú" cumisüveget, anyatejet, tápszert, rendszeres és igény szerinti szoptatást, Espumisan cseppet napi 10 cseppet 2-3 adagban elosztva, zenehallgatást, hasmasszírozást, puffadás csökkentő "Mecsek" teát. Minden eredménytelen maradt. A nappalok nehezek, az éjszakák szívbe markolóak.
Sajnos azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy a sok okos tanácsadó és műszer mellett a gyerekre és a problémájára senki nem figyel oda. "A sok bába között...". Fáj a hasa és erre nézve még mindig semmi használható információhoz nem jutottunk, máig sem tudja senki megmondani még csak az okát sem.
A fáradtság és az aggodalom szép lassan teljesen kimeríti a mamát, jómagam is tulajdonképpen pihenni járok be a munkahelyemre. Mit tehetnénk még? Kihez fordulhatunk? Hol lehet egy teljeskörű vizsgálatot elvégezni? Talán tej-érzékenység, emésztőrendszeri probléma, tej minőség probléma?
Válasz
Mint már egy korábbi válaszomban is leírtam, a kis csecsemők tejcukorbontó enzimmennyisége az élet első 3 hónapjában szinte nem mérhető a bélben, ill. bélfalban. Mérhető mennyiségűvé ez igazán a 6. hónap során válik. Sajnos minden bizonnyal ez az oka a főleg az első 2-3 hónapban tapasztalható hasfájásnak, amely gyakori jelenség. Az enzimatikus úton nem emésztődő tejcukor ui. erjed, ennek pedig savanyú bomlástermékek keletkezése, és gázképződés a következménye. Mindezek bélfeszülést, görcsöt eredményeznek. A szülők gyakran beszámolnak arról, hogy a bélmozgások, esetleg székletürítés már a baba szoptatása közben is jól hallhatóak. Ez természetes jelenség. Ha azonban a bél tele van a fent említett termékekkel, a hasgörcsök beindulnak, a csecsemő sírni kezd, a szopást átmenetileg, vagy végleg abbahagyja. Csecsemőjüket, mint levelében írta, a kórházban kivizsgálták, ezek szerint a panaszok mögött betegség, szervi eltérés nem húzódik meg. Ezek után, ha a hajnövekedéssel a kiscsecsemőkori hasfájás azért nem is egyenértékű, de a szakemberek kellemetlen életkori sajátosságnak tekintik, amely szerencsére a 3. hónap körül mérséklődik, szerencsés esetben elmúlik. A tanácsok is a szoptatásra, pótlásra, etetési technikára, testhelyzetre stb. azért olyan sokfélék, mert szinte mindegyik hasfájós babánál egyénenként kell megtalálni azt, amellyel ez az időszak elviselhetőbbé tehető. Görcsoldókból is van választék, habár azok inkább 1-2 hónapos kortól ajánlottak. Én a negatív vizsgálati eredmények birtokában úgy gondolom, nem kellene babájukat egyéb, esetleg megterhelő vizsgálatokkal terhelni, habár nem hiszem, hogy ezt szakember javasolná, hanem próbálják meg ezt a néhány hetet nagy türelemmel, esetleg családi segítséggel, a megfelelő táplálási ritmus megtalálásával és görcsoldókkal valahogy átvészelni.
Dr. Gömöri Ágnes