Kérdések-válaszok
9 éves kisfiamat kullancs csípte meg. A helyén csak egy pici csípés nyoma látszik. Oltva ...
9 éves kisfiamat kullancs csípte meg. A helyén csak egy pici csípés nyoma látszik. Oltva nem volt a gyerek. Mi a teendő? Kell-e orvoshoz fordulni és antibiotikumot szednie?
Válasz
A kullancs terjesztheti az agyvelő-gyulladás kórokozóját - ritkán -,és a Lyme betegséget - jóval gyakrabban.Az előbbi ellen van védőoltás, az utóbbi ellen nincs.
Amennyiben nem volt oltva gyermeke, elvileg mindkét betegséggel szemben fogékony, de hangsúlyozom, a dolog súlyát csak a gyakoriság - illetve a ritkaság, a járványügyi helyzet - alapján lehet megítélni. Az esetleges agyvelő-gyulladást antibiotikummal nem lehet megelőzni. (Általában ritka az az eset, amikor megelőzés céljából kell antibiotikumot szedni.) A Lyme betegség esetén viszont szükséges az antibiotikum, de csak akkor, ha klinikai tünetek észlelhetők. A kullancscsípés után általában bőrtünetek megjelenése képezi a Lyme kór első tüneteit. Ez rendszerint a csípés helyén - de nem kizárólagosan - kialakuló girlandos, széli terjedést mutató, rózsaszín gyűrű alakú bőrelváltozás. Ha bármi panaszt, tünetet észlelne, forduljon orvoshoz. Egyébként nem kell antibiotikumot kezdeni.
Dr. Péter György
Most olvastam a 10 hónapos herpeszvírussal fertőződött kisfiúról, aki agyvelőgyulladást ...
Válasz
Vannak egyének, akik hajlamosak visszatérő (ajak) herpes fertőzésekre. (Ezeket ún. herpes simplex fertőzésekként tartjuk számon.) Emögött alapvetően alkati tényezők állnak. Az érintett egyénben a vírusok nem pusztulnak el, perzisztálnak és így a fertőzés reaktiválódhat.
Elvileg szoros kontaktus - a friss bőrelváltozásban megtelepedő vírusok által - lehetséges a fertőzés átvitele. Ugyanakkor előre megmondani, hogy kiben - és milyen körülmények között - okoz az adott vírus komolyabb megbetegedést, azt nem lehet.
Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az ismétlődő herpesek nem járnak együtt a generalizált, súlyosabb fertőzések magasabb számával - ebbe tartozik az idegrendszeri érintettség - így a két fajta fertőzés között direkt összefüggés nem figyelhető meg.
Természetesen javaslom a megfelelő higiénés szabályok betartását. A herpest lehet helyileg - vírus elleni kenőcsökkel - kezelni, illetve gyakori visszaeséseknél vannak próbálkozások gyógyszeres kezeléssel is.
A Herpes vírus okozta agyvelő-gyulladás sajnos jól ismert (?) fertőző megbetegedés, illetve klinikai tünetegyüttes. Azt, hogy ki és miért kapja el, annak magyarázata nem ismert. Bizonyára szerepet játszik a kórokozó több tulajdonsága - megbetegítő képessége (azaz szakmai nyelve virulenciája) - valamint a fertőzés intenzitása stb. Másik oldalról pedig az érintett egyén esetleges alapbetegsége, előzetes betegségei, védekező készsége, illetve mindezen tényezők egymáshoz viszonyított aránya. Tehát egy betegség kialakulásában több, minden momentumában ma még nem teljesen tisztázott, valamint biztosan nem értelmezhető, egyértelműen nem körülírható tényező játszik szerepet. Egyébként ma már van lehetőség a betegség gyógyszeres kezelésre, és ha az időben elkezdődik, természetesen kiegészítve egyéb terápiás metódusokkal, van esély - jóllehet több esetben maradványtünetekkel való - gyógyulásra. Mindezekkel együtt még most is az igen súlyos központi idegrendszeri fertőzések között tartjuk számon.
Az a kérdése, hogy mivel előzhető meg a fertőzés súlyosabb válása, vélhetően az említett idegrendszeri megbetegedésre vonatkozik. Nos, sajnos erre egyértelmű biztosítékot adni nem lehet. De hangsúlyoznám, az ajak-herpes előfordulása még nem egyenlő az idegrendszer fertőződésével.
Egyébként megemlíteném, hogy fiatal csecsemőben ritkábban jelentkezik - egyébként ép immunitás esetén - a felületes herpeses fertőzés. Ugyanakkor viszont sajnos az is tény, hogy ez a korosztály fogékony a Herpes okozta agyvelő-gyulladásra.
Ezeken kívül még több vírus - és persze egyéb kórokozó is - okozhat agyvelő-gyulladást. Sokszor ezek nem is igen súlyos klinikai tünetekkel zajlanak, és szerencsére sok esetben spontán gyógyulnak. Azonban ez esetek egy részében is lehet számolni maradványtünetekkel: fejfájás, halláscsökkenés, szemészeti elváltozás, idegrendszeri károsodás, görcsök, magatartás zavarok, a szellemi teljesítmény visszaesése stb.
Dr. Péter György