#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

Most olvastam a 10 hónapos herpeszvírussal fertőződött kisfiúról, aki agyvelőgyulladást kapott. azt kérdezem, mitől alakul ki ebből a vírusfertőzésből agyvelőgyulladás? Nekem is gyakran van herpesz a számon, ezt a lányom (8 hónapos) elkaphatja-e? Ha igen, hogyan lehet kivédeni, hogy nehogy súlyossá váljon?

Válasz

Vannak egyének, akik hajlamosak visszatérő (ajak) herpes fertőzésekre. (Ezeket ún. herpes simplex fertőzésekként tartjuk számon.) Emögött alapvetően alkati tényezők állnak. Az érintett egyénben a vírusok nem pusztulnak el, perzisztálnak és így a fertőzés reaktiválódhat.
Elvileg szoros kontaktus - a friss bőrelváltozásban megtelepedő vírusok által - lehetséges a fertőzés átvitele. Ugyanakkor előre megmondani, hogy kiben - és milyen körülmények között - okoz az adott vírus komolyabb megbetegedést, azt nem lehet.
Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az ismétlődő herpesek nem járnak együtt a generalizált, súlyosabb fertőzések magasabb számával - ebbe tartozik az idegrendszeri érintettség - így  a két fajta fertőzés között direkt összefüggés nem figyelhető meg.
Természetesen javaslom a megfelelő higiénés szabályok betartását. A herpest lehet helyileg - vírus elleni kenőcsökkel - kezelni, illetve gyakori visszaeséseknél vannak próbálkozások gyógyszeres kezeléssel is. 
A Herpes vírus okozta agyvelő-gyulladás sajnos jól ismert (?) fertőző megbetegedés, illetve klinikai tünetegyüttes. Azt, hogy ki és miért kapja el, annak magyarázata nem ismert. Bizonyára szerepet játszik a kórokozó több tulajdonsága - megbetegítő képessége (azaz szakmai nyelve virulenciája) - valamint a fertőzés intenzitása stb. Másik oldalról pedig az érintett egyén esetleges alapbetegsége, előzetes betegségei, védekező készsége, illetve mindezen tényezők egymáshoz viszonyított aránya. Tehát egy betegség kialakulásában több, minden momentumában ma még nem teljesen tisztázott, valamint biztosan nem értelmezhető, egyértelműen nem körülírható tényező játszik szerepet. Egyébként ma már van lehetőség a betegség gyógyszeres kezelésre, és ha az időben elkezdődik, természetesen kiegészítve egyéb terápiás metódusokkal, van esély - jóllehet több esetben maradványtünetekkel való - gyógyulásra. Mindezekkel együtt még most is az igen súlyos  központi idegrendszeri fertőzések között tartjuk számon.
Az a kérdése, hogy mivel előzhető meg a fertőzés súlyosabb válása, vélhetően az említett idegrendszeri megbetegedésre vonatkozik. Nos, sajnos erre egyértelmű biztosítékot adni nem lehet. De hangsúlyoznám, az ajak-herpes előfordulása még nem egyenlő az idegrendszer fertőződésével. 
Egyébként megemlíteném, hogy fiatal csecsemőben ritkábban jelentkezik - egyébként ép immunitás esetén -  a felületes herpeses fertőzés. Ugyanakkor viszont sajnos az is tény, hogy ez a korosztály fogékony a Herpes okozta agyvelő-gyulladásra.
Ezeken kívül még több vírus - és persze egyéb kórokozó is - okozhat agyvelő-gyulladást. Sokszor ezek nem is igen súlyos klinikai tünetekkel zajlanak, és szerencsére sok esetben spontán gyógyulnak. Azonban ez esetek egy részében is lehet számolni maradványtünetekkel: fejfájás, halláscsökkenés, szemészeti elváltozás, idegrendszeri károsodás, görcsök, magatartás zavarok, a szellemi teljesítmény visszaesése stb.
Dr. Péter György

X
EZT MÁR OLVASTAD?