Kérdések-válaszok
Általános gyermek betegápolási kérdést szeretnék feltenni. 1 éves kislányunk náthás l ...
Válasz
A porszívózás a legjobb dolog, amit tehetsz a nátha megszüntetése érdekében. Bár ezt a kis betegek nem mindig gondolják így, de az ő érdekük is ezt kívánja. Sok anyuka sajnálatból nem hajlandó, (vagy nem meri) porszívózni a kisded orrát, pedig igazán komoly bajt azzal lehet elérni, - ahogy azt Te is írod- ha a melléküregek is megtelnek váladékkal, ahonnan aztán már nagyon
nehéz kikúrálni a beteget.
A porszívózásnak is megvannak azonban a szabályai. A váladékot először fel kell lazítani, azaz pár csepp fiziológiás sóoldatot, vagy kamillateát csepegtetni bele, esetleg Sterimárt (tengervizet) fújni bele. Pár perc várakozás után leszívni, majd utána lehet az orrcseppet belecsöppenteni, ha szükséges. Csupán azért, mert az orrcseppnek nem az a feladata, hogy
fellazítsa a váladékot, hanem hogy csökkentse a nyálkahártya duzzanatot, és ezt a funkcióját csak akkor tudja ellátni, ha a nyálkahártya tiszta, vagyis nem fedi váladék. Nem tudok arról, hogy az orrszívás váladékképződést okozna, sőt tapasztalatom (a körzet és a saját három gyerekem) hogy lényegesen hamarabb múlik el a nátha és kevesebb a szövődmény, ha porszívózzuk az orrot. Én addig szoktam pórszívózni, amíg van mit. Vagyis a nátha elején akár húszpercenként, ha látom, hogy a gyereket zavarja, vagy nagyon folyik az orra, vagy nem tud enni stb. persze ilyen gyakran orrcseppet nem használok. Aztán a vége felé ritkábban, de amíg van váladék, addig szívogatom.
Szerencsére a gyerekeim nagyon hamar, szinte egy-másfél éves korukra teljesen jól fújták az orrukat, úgyhogy nem kellett sokáig "kínozni" őket a porszívózással. Bár mire már nagyobbacskák voltak, ők kérték, hogy szívjuk ki az orrukat, sőt még a porszívót is előszedték hozzá. Most már csak a legkisebb "élvezheti " néha, de remélem ő is hamar megtanul majd orrot fújni, akárcsak a testvérei.
Makai Kinga
Nagyobbik lányom 4 éves. Már kb. 2 hónapja szenvedünk a köhögésétől. Az egész egy ví ...
Válasz
A végén kezdeném: "csodaszert" nem tudok és nem is akarok ajánlani.
Az elhúzódó köhögés hátterében többféle ok állhat, ennek kiderítése a gyermeket ellátó orvos feladata, szükség esetén igénybe véve - mint ahogy az az Önök esetében is történt - különböző konzíliumokat.
A legegyszerűbb és leggyakoribb okkal kezdeném: és ez bármi légút fertőzés szövődményeként esetlegesen kialakuló arcüreg-gyulladás. Ez az, ami a legtöbbször az ilyen panaszokat okozza. Ennek megállapítás részben gégészeti részben - amennyiben a gégész ezt indokoltnak látja - radiológiai vizsgálattal lehetséges. (Bár bizonyos klinikai jelek, szokványos gyermekorvosi vizsgálat is utalhatnak erre.)
Ezen túlmenően még több tényező is állhat az elhúzódó köhögés hátterében, de ezek kevésbé gyakoriak, és a kórelőzmény valamint más klinikai tünetek is utalhatnak rájuk.
Egyet azért el szeretnék mondani, a köhögés megszüntetése sok esetben nem antibiotikum kérdése, bár nincs kétségem afelől, hogy adott helyzetben vizsgálva, a gyermekénél olyan eltérést találtak, ami ilyen kezelést indokolttá tett.
Egyet azért elmondanék: vannak olyan helyek, ahol sós kamra van, az ilyen helyzetekben az nagyon előnyös hatású lehet. De - és ez igen fontos - annak a sós kamrának olyannak kell lennie, hogy abban masszív sós párát, ködöt állítsanak elő, és például kezelés közben ne lehessen TV-t nézni. Ezek nem igazán effektívek.
Mivel sem propagandát, sem ellenpropagandát nincs szándékomban kifejteni, konkrét helyekről nem nyilatkoznék. Ez a kezelés azonban csak akkor ajánlatos, ha a gyermek hörgőiben, tüdejében komolyabb gyulladásos folyamat nem zajlik.
Egyébként a kínzó ingerköhögés szüntetésére azért vannak készítmények. De ezek természetesen tüneti szerek, itt az okot kell megtalálni.
Dr. Péter György
4 éves gyermekemnél rtg vizsgálat után arcüreggyulladást és hörghurutot állapítottak m ...
Válasz
Levele alapján bizony egyértelmű az arcüreggyulladás (amelynek bizonyos esetekben lehet következménye a hörghurut), valószínűsíthető a kezdődő középfülgyulladás, és mindezek, valamint a kórtörténet alapján a jócskán megnagyobbodott orrmandula is. Mivel a gyermeknek az alkalmazott terápia mellett fülpanasza is jelentkezett, feltétlenül javasolnám a gégész szakorvos felkeresését. Ilyen esetben a megfelelő antibiotikus terápia mellett még gyulladáscsökkentőt, duzzanatcsökkentő gyógyszert, nyákoldót, gyakran a gégész szakorvos által összeállított speciális orrcseppet kap a kisgyermek. Ezen kívül az infrát is igen jó eredménnyel lehet használni. Megfelelő ideig, megfelelő távolságban! Ha a kicsi meggyógyult, újra meg kell vizsgálnia a gégész szakorvosnak az orrmandulák valódi nagyságát. Mindezek után lehet mérlegelni az esetleges orrmandula műtétet, főleg ha az a következő náthás-hurutos megbetegedésnél annak elhúzódását, ill. ismételten szövődményeket okoz.
Dr. Gömöri Ágnes
Abban kérném a segítségét, hogy ha a lányom állandóan szürcsög az orrán - megfáz ...
Válasz
A nehezített orrlégzés lehet akut betegség, illetve inkább krónikusan zajló folyamat következménye is.
A klasszikus nátha alatt akut betegség értendő. Ekkor érdemes - természetesen azt sem sokáig - orrcseppet adni, és a gyermek orrát szívni. Ugyancsak váladékozás - ekkor azonban inkább sárgás, gennyes - észlelhető arcüreg-gyulladás következtében is.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor az említett jelenség nem annyira a váladékozás, hanem a megnagyobbodott nyirokszervek - sok esetben az orrmandula - duzzanata következtében alakul ez ki. Ezt nem lehet leszívni.
Adott esetben szükségessé lehet az orrcsepp, hiszen a váladékot azért el kell távolítani, törekedni kell az orrlégzés szabaddá tételére. (Egyébként sokszor a sima fiziológiás sóoldat is megteszi.)
Az arcüreg gyulladás diagnózisa több alapon nyugszik: milyen klinikai eltérést észlel a gyermekorvos, milyen képet talál a gégész, illetve harmadikként, mit mutat a rtg vizsgálat.
Amennyiben az endonazalis - orrtükri - vizsgálat arcüreg-gyulladás lehetőség veti fel, akkor azt akként kell elfogadnunk, és kezelnünk. Sokszor azonban a nyálkahártyák duzzanata miatt a gégészeti vizsgálat nem tudja pontosan tisztázni az eltérés súlyosságát, ekkor merül fel a röntgen vizsgálat végzése, mivel azon jól megítélhető a melléküregek légtartalma.
A sugárterhelés e vizsgálattal nem túl nagy, úgyhogy adott esetben elvégezhető. Ugyanakkor a másik oldalon az áll, hogy az általa nyert információ fontos segítséget adhat a további kezelési mód megválasztásához.
Az esetleges hátrányok, a kockázat, illetve a vizsgálattal nyerhető előnyök megítélése a kezelő orvos felelőssége.
Dr. Péter György
9 éves kisfiamnak 1,5 évesen volt egy orr-mandula műtétje. Azóta is sokat volt arcüreg-gyu ...
A múlt hét elején kezdett el panaszkodni, hogy nehezen nyel és úgy érzi, hogy be van dagadva a torka. Elvittem gégészhez, aki megállapította, hogy hatalmasak a mandulái és tele van gennyes tüszőkkel. Azt javasolta, hogy ki kell venni.
Van-e valami gyógyszer vagy természetes anyag amivel ezen lehetne segíteni, hogy a műtétet elkerüljük.
Kisfiam eléggé dundi, lehetséges-e, hogy ezek után még jobban hajlamos lesz a hízásra, mert most is állandó odafigyeléssel tudom az étrendjét tartani és félek, hogy még hízni fog?
Ez a góc okozhatja-e a fent említett allergiáját, a rengeteg felsőlégúti problémáját. Sokat fájlalja a fejét is.
Válasz
A tüszős mandulagyulladást egy gennykeltő baktérium okozza. A betegségre a kisgyermekek fogékonyak. Az ép mandulájúak is. A tüszős mandulagyulladás fájdalommal, nyelési nehézséggel, általában lázzal rossz közérzettel jár. Nemcsak lehet, hanem kötelező is ilyenkor megfelelő antibiotikum megfelelő idejű adása, amitől az aktuális betegség meggyógyul. Érdemes lenne a teljes gyógyulás után bizonyos idővel újra megmutatni gégésznek (lehetőleg gyermek gégésznek) azt a mandulát. Ilyen állapotban lehet biztosan véleményt mondani a műtétről. Egyébként önmagában az, hogy évente 1-2x tüszős mandulagyulladása van egy gyermeknek, nem feltétlenül vezet mandulaműtéthez. A mandula a garatban egy fontos szerv, a védekező, szűrőrendszer része. Allergiás betegeknél a műtétet csak nagyon indokolt esetben ajánljuk, mivel közismert, hogy azután az allergiás tünetek - főleg alsó légútiak - romolhatnak. A gyermek allergiája sajnos egy alkati adottság (örökölt gének) talaján kialakult állapot. Hogy az allergiás tünetek mikor és milyen intenzitással jelentkeznek, ismereteink szerint az adottságokon kívül függenek a csecsemőkori táplálástól, a környezeti hatásoktól, pl. szennyezett városi levegő, nedves, gombás, vagy éppen gondozatlan, poros környezet, pollendús levegő, stb. A góckérdéssel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy létezik bakteriális allergia is, de ez nem gyakori és nem elsősorban szénanáthás tüneteket okoz. Kisfiánál pozitív eredmények igazolták a tüneteket kiváltó allergéneket. Az allergiás betegek légútjainak nyálkahártyája - főleg a tünetes időszakokban - nem teljes értékű, gyulladt, rajta sokkal könnyebben megtapadnak a vírusok, baktériumok, melyek eredménye lehet a gyakori felső légúti hurutos megbetegedés. A mandulaműtét utáni súlygyarapodás valóban észlelhető időnként, de én azt hiszem, ez relatív dolog. A gyermek végre jó étvágyú lesz, és az egyébként is örökletesen dundibb testalkatúak gömbölyödnek meg. A fejfájásnak az arcüreggyulladáson, erős szénanáthás állapoton kívül számos oka lehet, tehát ha a panasz régóta fennáll, ill. rosszabbodik, kivizsgálást igényel.
Dr. Gömöri Ágnes