Rendelő ›
Kérdések-válaszok
Terhességem 3. hónapjában hirtelen különös rosszullét jött rám. Úgy éreztem, nem kapok levegőt, szívverésem és légzésem felgyorsult, melegem lett, és eddig nem ismert különösen erős félelmet éreztem. Mindez pillanatok alatt játszódott le. Minden héten 1-2-szer lejátszódik mindez, olyankor félek egyedül lenni, félek inni vagy enni, és nem tudok a lakásban
tartózkodni. Annyira borzalmasan rossz érzés, hogy ott kellett hagynom a munkahelyemet is. A nőgyógyászom azt mondta hogy ez az ún."panic-attack" és pszichiáterhez küldött, aki viszont nem talált semmi bajt nálam.
Elképzelhető hogy mindezt a megváltozott hormonok okozzák? Normális ez a terhesség alatt? Mit tudok ellene tenni?
Válasz A terhesség első három hónapjában megszokott jelenség a hangulat labilitása, a fáradékonyság, síróssá válás, enyhe szorongás, amit részben hormonális változások idéznek elő. Az Ön által leírt rosszullétek azonban nem velejárói a "normális" terhességnek. (A normális jelző itt természetesen csak a kismama pszichés állapotára vonatkozik, a felsorolt panaszok ellenére maga a terhesség és a baba fejlődése valószínűleg teljesen rendben zajlik.) A panaszok eredetének tisztázása és megfelelő orvosi kezelése azonban mindenképpen szükséges.
Az Ön által leírt testi és pszichés tünetek megfelelnek azoknak a panaszoknak, amelyek a pánikrohamot is jellemzik. A rövid leírás alapján azonban nem lehet biztonsággal megmondani, hogy pánikbetegség kezdődött-e vagy más oka van az erős szorongással járó rosszulléteknek.
Maga a pánikbetegség egyes szakirodalmi adatok szerint gyakrabban lép fel a terhesség során, esetleg a terhességben jelentkezik először, én azonban több olyan esettel találkoztam, amikor a pánikrohamok javultak vagy megszűntek a várandósság idején. Azonban a pánikra mindenképpen jellemző, hogy nagyrészt a fiatal felnőttkorban kezdődik, rendszerint a korai húszas életévekben.
A pánikroham intenzív félelemmel, szorongással és változatos, gyakran súlyos betegségek tüneteit utánzó testi jelekkel jár. Ilyenek az Ön által leírt szapora szívverés, nehézlégzés is, illetve számos egyéb tünet, mint remegés, izzadás, szédülés, bizonytalanságérzés, zsibbadás, hányinger stb. Hirtelen kezdődik - sokszor látszólag kiváltó oka sincs - és kb. 10 perc alatt érik el a panaszok a maximális intenzitásukat. A rohamok váratlan ismétlődése, az ettől való állandó félelem illetve az ezzel kapcsolatos jelentős magatartásváltozás jellemzi a pánikbetegséget.
Maguk a típusos pánikrohamok azonban egyéb - főként szorongásos - pszichiátriai betegségben is előfordulhatnak és számos testi betegségben is találkozhatunk a felsorolt tünetek akár hasonlóan intenzív és hirtelen fellépésével (szívbetegségek, vércukorszint csökkenés, a pajzsmirigy túlműködés, a mellékvesekéreg túlzott hormontermeléssel járó betegsége). Emellett különböző kémiai anyagok (alkohol, koffein(!), kábítószerek, egyes gyógyszerek pl. lidokain) vagy ezek hirtelen megvonása (ópiátok, "nyugtatók") is okozhat pánikszerű rosszulléteket.
A felsoroltakból érzékelhető, hogy a panaszok okának tisztázása részletes megbeszélést esetleg igen alapos átvizsgálást tesz szükségessé.
tartózkodni. Annyira borzalmasan rossz érzés, hogy ott kellett hagynom a munkahelyemet is. A nőgyógyászom azt mondta hogy ez az ún."panic-attack" és pszichiáterhez küldött, aki viszont nem talált semmi bajt nálam.
Elképzelhető hogy mindezt a megváltozott hormonok okozzák? Normális ez a terhesség alatt? Mit tudok ellene tenni?
Válasz A terhesség első három hónapjában megszokott jelenség a hangulat labilitása, a fáradékonyság, síróssá válás, enyhe szorongás, amit részben hormonális változások idéznek elő. Az Ön által leírt rosszullétek azonban nem velejárói a "normális" terhességnek. (A normális jelző itt természetesen csak a kismama pszichés állapotára vonatkozik, a felsorolt panaszok ellenére maga a terhesség és a baba fejlődése valószínűleg teljesen rendben zajlik.) A panaszok eredetének tisztázása és megfelelő orvosi kezelése azonban mindenképpen szükséges.
Az Ön által leírt testi és pszichés tünetek megfelelnek azoknak a panaszoknak, amelyek a pánikrohamot is jellemzik. A rövid leírás alapján azonban nem lehet biztonsággal megmondani, hogy pánikbetegség kezdődött-e vagy más oka van az erős szorongással járó rosszulléteknek.
Maga a pánikbetegség egyes szakirodalmi adatok szerint gyakrabban lép fel a terhesség során, esetleg a terhességben jelentkezik először, én azonban több olyan esettel találkoztam, amikor a pánikrohamok javultak vagy megszűntek a várandósság idején. Azonban a pánikra mindenképpen jellemző, hogy nagyrészt a fiatal felnőttkorban kezdődik, rendszerint a korai húszas életévekben.
A pánikroham intenzív félelemmel, szorongással és változatos, gyakran súlyos betegségek tüneteit utánzó testi jelekkel jár. Ilyenek az Ön által leírt szapora szívverés, nehézlégzés is, illetve számos egyéb tünet, mint remegés, izzadás, szédülés, bizonytalanságérzés, zsibbadás, hányinger stb. Hirtelen kezdődik - sokszor látszólag kiváltó oka sincs - és kb. 10 perc alatt érik el a panaszok a maximális intenzitásukat. A rohamok váratlan ismétlődése, az ettől való állandó félelem illetve az ezzel kapcsolatos jelentős magatartásváltozás jellemzi a pánikbetegséget.
Maguk a típusos pánikrohamok azonban egyéb - főként szorongásos - pszichiátriai betegségben is előfordulhatnak és számos testi betegségben is találkozhatunk a felsorolt tünetek akár hasonlóan intenzív és hirtelen fellépésével (szívbetegségek, vércukorszint csökkenés, a pajzsmirigy túlműködés, a mellékvesekéreg túlzott hormontermeléssel járó betegsége). Emellett különböző kémiai anyagok (alkohol, koffein(!), kábítószerek, egyes gyógyszerek pl. lidokain) vagy ezek hirtelen megvonása (ópiátok, "nyugtatók") is okozhat pánikszerű rosszulléteket.
A felsoroltakból érzékelhető, hogy a panaszok okának tisztázása részletes megbeszélést esetleg igen alapos átvizsgálást tesz szükségessé.
Maga a pánik elnevezés egyébként a görög Pán isten nevéből ered. Pán pásztoristen Arkadia hegyeiben félelmetes hangok keltésével riogatta az arra járó embereket, jóindulatú isten lévén azonban valódi veszélyt senki számára nem jelentett. A pánikbetegségnek is, bár jellegzetes velejárója a félelem a kontrollvesztéstől, a megőrüléstől vagy a haláltól, a rohamoknak a rohamoknak nincs súlyos következménye, rendszerint 20-30 perc után maguktól oldódnak.
A látszólagos ártalmatlanság ellenére mégis a legtöbb szenvedést okozó betegségek közé tartozik. Ezért igen nagy jelentőségű az, hogy megfelelő kezeléssel a teljes tünetmentesség vagy jelentős javulás érhető el. A megfelelő kezelés gyógyszeres és / vagy pszichoterápia. A pánikbetegség kezelésében napjainkban alkalmazott gyógyszerek hatékonyságával kapcsolatban nagyon sok a kedvező tapasztalat, a fejlődő magzatra való esetleges hatásuk azonban nem kellően ismert, ezért terhességben biztonsággal nem javasolhatók. A pánikbetegség kezelésében alkalmazott pszichoterápiás módszerek (elsősorban az un. kognitív és viselkedésterápia) hasonló hatékonyságúak, mint a gyógyszeres kezelés. Ezek terhesség alatt ugyanúgy alkalmazhatók, sőt összekötve valamilyen, a megnövekedett pszichés feszültségből adódó panaszok enyhítésére kifejlesztett relaxációs módszer alkalmazásával. kifejezetten jó hatást gyakorolhatnak a magzat fejlődésére.
Dr, Molnár Andrea A babavárással, szüléssel, kisgyermekkorral kapcsolatban szakemberek várják kérdéseiket. Általános szakértőnk Dr. Büky Béla gyermekgyógyász professzor, a szülészet-nőgyógyászati és a kapcsolódó szakterületek szakértői hátterét Dr. Nagy László szülész-nőgyógyász főorvos koordinálásával az Alba-Med Egyesület biztosítja.
