Kérdések-válaszok
Olvastam a hiperaktivitásról szóló válaszát és elolvastam a Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar G.N. című könyvet, de ezek után sem tudtam eldönteni, hogy a 2 és féléves lányom hiperaktív-e vagy csak nagy mozgásigényű gyerek. Azért szeretném ezt tisztázni, ha lehet már most, vagy legalábbis minél korábban, hogy ha az, akkor megelőzhessük a megrázkódtatásokat ami ezeket a gyerekeket sokszor éri, míg valaki felfigyel rájuk és diagnosztizálják, majd elkezdik a megfelelő terápiákat .
Első kérdésem hány éves korban diagnosztizálható?
Második kérdésem: A hiperaktivitás mindig figyelemzavarral jár?
A harmadik kérdésem már egy kissé más de lehet, hogy hozzá tartozik - nem tudom: A 2 és féléves kislányom már egy éve "bibizik". Ez azt jelenti, hogy nem tudja elviselni, és állandó - szinte kényszeres- kapargálásra kényszerítik a testünkön, vagy leginkább a saját testén lévő sebvarratok. Ezeket addig vakargatja míg elkezd vérezni. Ha nem engedem elbújik és ott folytatja.
Válasz
A hiperaktivitás olyan magatartásbeli működési zavar, ami megakadályozza, hogy a gyermek megfelelő iskolai teljesítményt nyújtson. Megbízhatóan nagyon nehéz diagnosztizálni, erre csak a későbbi életkorban, 5-6 évesen kerülhet sor. A diagnózis felállításához mindenképpen egy, a témában járatos szakembert kell felkeresnie, mivel több speciális tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy gyerekről kimondható legyen: hiperaktív. Annak ellenére, hogy a viselkedés három, pontosan ismert területét kell vizsgálni: a motoros működést, az impulzivitást és a figyelmet, a hiperaktivitás nehezen diagnosztizálható. (Ezzel válaszoltam is másik kérdésére, a hiperaktivitás mindig figyelemzavarral jár). Sok esetben a környezet által észlelet magatartási tünetek mögött más okok húzódnak meg, ezt próbálja a szakirodalom a "szituatív" és a "valódi" jelzőkkel megkülönböztetni. A szituatív hiperaktivitás helyzetekhez kötött és a tünetek is enyhébbek, míg a valódi hiperaktivitás nem kötött helyzethez és a tünetek megjelenése is intenzívebb.
Az, hogy a gyermekénél valamilyen problémát érzékel, ráadásul egy-más, a hiperaktivitástól független tünetről is írt (bibizés), mindenképpen indokolja, hogy felkeressen egy pszichológust.
Izsó Ildikó
Olvastam a hiperaktivitásról szóló válaszát és elolvastam a Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar G.N. című könyvet, de ezek után sem tudtam eldönteni, hogy a 2 és féléves lányom hiperaktív-e vagy csak nagy mozgásigényű gyerek. Azért szeretném ezt tisztázni, ha lehet már most, vagy legalábbis minél korábban, hogy ha az, akkor megelőzhessük a megrázkódtatásokat ami ezeket a gyerekeket sokszor éri, míg valaki felfigyel rájuk és diagnosztizálják, majd elkezdik a megfelelő terápiákat .
Első kérdésem hány éves korban diagnosztizálható?
Második kérdésem: A hiperaktivitás mindig figyelemzavarral jár?
A harmadik kérdésem már egy kissé más de lehet, hogy hozzá tartozik - nem tudom: A 2 és féléves kislányom már egy éve "bibizik". Ez azt jelenti, hogy nem tudja elviselni, és állandó - szinte kényszeres- kapargálásra kényszerítik a testünkön, vagy leginkább a saját testén lévő sebvarratok. Ezeket addig vakargatja míg elkezd vérezni. Ha nem engedem elbújik és ott folytatja.
Első kérdésem hány éves korban diagnosztizálható?
Második kérdésem: A hiperaktivitás mindig figyelemzavarral jár?
A harmadik kérdésem már egy kissé más de lehet, hogy hozzá tartozik - nem tudom: A 2 és féléves kislányom már egy éve "bibizik". Ez azt jelenti, hogy nem tudja elviselni, és állandó - szinte kényszeres- kapargálásra kényszerítik a testünkön, vagy leginkább a saját testén lévő sebvarratok. Ezeket addig vakargatja míg elkezd vérezni. Ha nem engedem elbújik és ott folytatja.
Válasz
A hiperaktivitás olyan magatartásbeli működési zavar, ami megakadályozza, hogy a gyermek megfelelő iskolai teljesítményt nyújtson. Megbízhatóan nagyon nehéz diagnosztizálni, erre csak a későbbi életkorban, 5-6 évesen kerülhet sor. A diagnózis felállításához mindenképpen egy, a témában járatos szakembert kell felkeresnie, mivel több speciális tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy gyerekről kimondható legyen: hiperaktív. Annak ellenére, hogy a viselkedés három, pontosan ismert területét kell vizsgálni: a motoros működést, az impulzivitást és a figyelmet, a hiperaktivitás nehezen diagnosztizálható. (Ezzel válaszoltam is másik kérdésére, a hiperaktivitás mindig figyelemzavarral jár). Sok esetben a környezet által észlelet magatartási tünetek mögött más okok húzódnak meg, ezt próbálja a szakirodalom a "szituatív" és a "valódi" jelzőkkel megkülönböztetni. A szituatív hiperaktivitás helyzetekhez kötött és a tünetek is enyhébbek, míg a valódi hiperaktivitás nem kötött helyzethez és a tünetek megjelenése is intenzívebb.
Az, hogy a gyermekénél valamilyen problémát érzékel, ráadásul egy-más, a hiperaktivitástól független tünetről is írt (bibizés), mindenképpen indokolja, hogy felkeressen egy pszichológust.
Izsó Ildikó
