Kérdések-válaszok
A közelmúltban lezajlott agyhártyagyulladás járvány idején gyakran lehetett hallani, hogy az agyhártyagyulladásos beteg közvetlen környezetét beoltják vagy megelőző kezelést alkalmaznak. Mennyire jelentenek ezek védelmet a betegség ellen? Fertőzhet-e valaki a lappangási idő alatt és hogyan terjed a fertőzés?
Válasz
A baktérium okozta agyhártyagyulladás lappangási ideje a fertőzéstől számított 5-8 nap. Kórokozója a meningococcus, a betegséget Neisseria meningitisdisnek is nevezik. Cseppfertőzéssel terjed, ugrásszerűen egyik betegről a másikra. A terjedés ilyen jellegének oka, hogy az emberek jelentős száma nem fogékony a fertőzésre. Járványmentes időszakban a bacillusgazdák száma mindössze 1% körül van. A megbetegedettek körében 20-70% lehet gazda. A bacillushordozókhoz képest a megbetegedettek száma csekély.
Az agyhártyagyulladás klinikai tünetei első lépésben rövid ideig hurutos fertőzésre emlékeztetnek, magas lázzal, fejfájással, elesettséggel, hányással kezdődnek. Hamarosan felléphetnek rángógörcsök, eszméletvesztés, a bőrön és a nyálkahártyán bevérzések jelennek meg. Ez utóbbi oka, hogy a kórokozók a vérbe kerülve szepszist okoznak. Az agyhártyagyulladásra jellemző a tarkókötöttség és a végtagok fájdalma.
A betegség ellen korán elkezdett antibiotikus kezelés általában igen hatékony. A szeptikus esetek prognózisa rosszabb, a mellékvese vérzéssel járó esetek kimenetele kétséges. A védőoltás kb. 3 évig tartó védettséget biztosít. Tekintettel a számos meningococcus hordozóra a beteg környezetét is ajánlatos védőoltásban részesíteni.
prof.dr. Büky Béla gyermekgyógyász