Kérdések-válaszok
Válasz
A csalánkiütés gyakori betegség, amely az emberek 20%-ánál az élet folyamán előfordul. Ezek általában jól körülírt, néha összefolyó, változó méretű, bőrből kiemelkedő vörös bőrelváltozások. Többé-kevésbé viszketnek, és 48 órán belül eltűnnek, néha azonban folyamatosan újak keletkeznek, és a folyamat krónikussá válhat. A csalánkiütés kialakulásának jelenleg háromféle mechanizmusát tartják számon. Az ezekben végbemenő biokémiai reakciókat (amelyeknek a végeredménye a csalánkiütés lesz), immunológiai és nem immunológiai reakciók egyaránt aktiválhatják, beindíthatják! Pl.: ételek, adalékok, színezékek, gyógyszerek, növényi anyagok, rovarok pora, nyála, csípése, belélegzett anyagok, állatok szőre, pikkelye (immunológiai mechanizmussal); DE: vírusok, baktériumok, gombák, hideg, meleg, nyomás, napfény, víz (nem ismert mechanizmussal). Valamint ismertek genetikai rendellenességekkel kapcsolatban öröklődő csalánkiütéses megbetegedések is. Sőt létezik pszichés eredetű csalánkiütések is. Néha krónikus betegségek kísérő tünete is lehet. Tehát a tüneteket nem feltétlenül valamilyen étel okozza, habár ez kisgyermekkorban viszonylag gyakori, és talán a legegyszerűbb a kiütéses gyermekkel az ún. "0" diétát kezdeni, amelyet kb. 10-14 nap ill. a tünetek elmúlása ( ha erre elmúlnak ) után tervszerűen és fokozatosan elkezdünk bővíteni. 3-4 naponta adunk vissza 1-1 új ételt ill. alapanyagot (mint pl tej, tojás, déligyümölcs, eper, konzerv, pácolt húsféle stb ). Erre pontos menetrendet dolgozunk ki a gyermek korának és étrendjének megfelelően! Tartósan szigorú diétát tartani fejlődő kisgyermeknél indokolatlanul nem szabad. Amennyiben ennek során kiderül, hogy melyik étel okoz gondot ezt kihagyjuk egy időre az étrendből. Ha ez eredménytelen érdemes immunológiai, allergológiai, sőt gasztroenterológiai vizsgálatokkal megpróbálni kideríteni a valódi okot.
Dr. Gömöri Ágnes