Rendelő ›
Kérdések-válaszok
Visszaöklendezi az ételt
14 hónapos a kislányom! Mindig is macerás volt az etetése! Nem igazán eszi meg a darabosabb ételeket, még mindig pépesítem a kajáit! A boltit megeszi, meg a kiflit is elnyámmogja mostmár! A picivel nagyobb falatkát kap be( pl a kisujjamon a köröm, vagy még akkorát sem), öklendezni kezd és olyankor vissza is jön egy kevés kaja! Abszolút nem hajlandó rágni! Most jön 7dig foga! Normális ez ebben a korban? Nem kellene már rendesen ennie a vajaskenyeret meg hasonló ételeket! A visszaöklendezés ijeszt meg nagyon! A kislányom 77cm és
8650gramm!
Tisztelettel:
Némethné Hajni
Válasz
Kedves Hajni!
A szopizás vagy cumizás után a szilárd táplálkozás megtanulása nagyon komoly feladat egy kicsinek, és rengeteg türelmet igényel a szülőtől is. A fogak kibújása csak egy a rengeteg feltétel közül, aminek ahhoz kell teljesülnie, hogy a kicsi szilárd ételt biztonsággal tudjon enni. A nyelvének, rágóizmainak, garatjának meg kell tanulnia a falatot hatékonyan mozgatni ide-oda a szájüregében ahhoz, hogy megfelelően fel tudja aprítani és végül le is tudja nyelni. Emellett a kanál használata vagy az ennivaló kézzel megfogása, szájhoz ügyeskedése is nagyon komoly mozgási koordinációt – és épp emiatt rengeteg gyakorlást igényel. A szilárd ételek sokszor új ízeket, állagokat is jelentenek. A „táplálkozási mozgás” mellett a kicsiknek mást is gyakorolni kell: hogy mit éreznek akkor, amikor éhesek, milyen magatartássorral tudnak jóllakni és honnan tudják, hogy már jóllaktak. Ebben a folyamatban nem szabad „okosabbnak” lenni náluk: nem a szülő tudja megítélni, hogy mikor melyik ételből mennyire van szüksége a gyereknek, hanem ő maga kell, hogy megérezze, megtanulja az egyes „éhségfokokat” és ételadagokat.
Arról nem is beszélve, hogy ebben a nagyon intenzív fejlődési szakaszban a gyerekeknek rengeteg más feladata is van az evésen kívül. Fantasztikus mértékben ügyesedik mindenféle mozgásuk, járni tanulnak, egyre ügyesebben fognak meg tárgyakat. Figyelik és utánozzák a körülöttük levő világot, hangsorokat próbálgatnak, stb. Vannak időszakok, amikor ez, máskor az a tevékenység, gyakorlás kerül előtérbe – olyankor a többi szükségszerűen háttérbe szorul.
Nagyon fontos tehát, hogy ne szabjunk szigorú határokat ebben az időszakban, hogy ebben vagy abban a korban ezt vagy azt meg kell tudni csinálni a kicsinek – így nem kell elvárni tőle azt sem, hogy épp annyi vajaskenyeret tudjon megenni, amennyit más gyerek hét foggal.
Leveléből úgy értem, hogy például a kiflit például ügyesen „elnyammogja”, gondolom a babakekszet, esetleg banánt, főtt almát is. Próbálja meg fokozatosan, lassan, egyre kevésbé „selymesre” pürésíteni az ételeket – és közben figyelni, hogy más téren (is) hogyan ügyesedik napról-napra a kislánya. Egészen biztos vagyok benne, hogy a védőnő, kislányát ismerve-látva jó tanácsokkal és megnyugtatással is segíteni tud majd.
Üdvözlettel,
Hozzátáplálás félévesen
Jó napot kívánok!Azt szeretném kérdezni,hogy a kis lányom 6 hónapos.Mikortól adható neki natúr joghurt?Ennyi idős korba miből mennyit egyen? gondolok itt tápszerre,pépre, főzelékre és gyümölcsre.Válaszát előre is köszönöm.
Válasz
Kedves Erika, az adatbázisunkban több cikk is szerepel az ön által felvetett témával kapcsolatban, kérjük, először ezekt olvassa át, s ha marad még kérdése, szívesen válaszolunk rá!
Kisfiunk 12 hónapos, viszont csak kb. 8 kg, és kb. 69 cm . Időre, azaz kilenc hónapra szüle ...
Kisfiunk 12 hónapos, viszont csak kb. 8 kg, és kb. 69 cm . Időre, azaz kilenc hónapra született (születésekor 2,9kg. és 48cm volt). Jelenleg zajlik az elválasztás, már csak napi egyszer szoptatom. A legutóbbi orvosi viziten a doktornő azt javasolta, hogy próbáljunk egy hónapig kalóriadúsabb ételeket adni neki (pl. tejet tejszínnel keverve), és ha egy hónapon belül nem történik változás, akkor konzultáljunk táplálkozási szakemberrel, ill. el kell végezni néhány tesztet. A kérdésem az lenne, milyen tesztek várhatók? És egyáltalán mi lehet a baj? Baj van-e egyáltalán? (Nekem úgy tűnik, a méretein kívül minden rendben a babával, időben mászott, a bútorokba kapaszkodva mászkál, néhány másodpercig önállóan áll, sok mindent megért). Talán még annyit leírnék, hogy én 170 cm vagyok, sovány testalkatú, a férjem pedig 165 cm, de ebben a korban még ő is magasabb és nehezebb volt, mint most a kisfiunk.
Válasz
Kisfiúk sajnos valóban mind súly-, mind hosszfejlődésében el van maradva.. Nemhogy korosztálya átlagától, hanem az elfogadott legalacsonyabb határoktól is (71.7 cm, 8.43 kg). Hogy ennek mi az oka, kiderítendő. Ehhez vizsgálni, látni kellene a gyermeket, ismerni a táplálkozását, anyatejen kívüli ételeit és adagjait is. Valóban gondos és kalóriadús -roboráló - táplálásra van szüksége a babának, habár ez nem feltétlenül tejszint jelent. Magyarországon ezt nem is tartják csecsemőnek való tápláléknak. Amennyiben kisfiúk a következő hónapokban sem éri el a fejlődésben korosztálya átlagát, bizony a kivizsgálás indokolt. Arra sajnos nem tudok válaszolni, hogy abban az országban, ahol élnek, ilyen estekben milyen protokollt követnek. Nyilvánvalóan azonban ott is a cukor-, zsír-, fehérjeemésztési zavarok és az ételallergiák kizárására irányuló vizsgálatokat végzik el. Mindeközben, ha indokoltnak látszik, a gyomor-és bélmozgási zavarokat, az esetleges parazitás fertőzéseket és felmerülő egyéb anyagcsere- és genetikai eltéréseket vizsgálják, ill. zárják ki. Ezek után a gyermekek megkapják a megfelelő terápiát, gyógytápszert, esetleg, ha az eredmények jók, csak roboráló diétás tanácsokat.
Dr. Gömöri Ágnes
