Kérdések-válaszok
Információra volna szükségem egy betegségről, aminek a neve erythema infectiosum. Az tudom ...
Válasz
Az erythema infectiosum vírus okozta fertőző betegség. Nem túl ragályos.
Amikor a kiütés megjelenik, már nincs a vírus a véráramban. A betegség cseppfertőzéssel terjed. Mindezekből az következik, hogy a még minimális vagy jellegtelen felső légúti hurutos tünetekkel induló betegségnél a jellegzetes kiütések megjelenése előtt kell számolnunk a fertőzés átvitelével. Maga a kiütéses szak több hétig is tarthat, változó intenzitással, és általában a meleg provokálja a bőrjelenségeket. A betegséget adott esetben izületi panaszok illetve vérképző rendszeri eltérések is kísérhetik.
A megfertőződött egyén nagy valószínűséggel klinikai tünetekkel reagál, tehát egészséges ember nem lehet vírusgazda Legtöbbször azonban nem derül ki, kitől eredhet a fertőzés.
Dr. Péter György
Szeretném megkérdezni, mi ez: "Streptococcus pyogenes "?
...
Válasz
A Streptococcus pyogenes a környezetben igen elterjedt, és komoly kóroki jelentőséggel bíró baktérium. Általában légúti illetve bőrfertőzéseket okoz, illetve a másodlagos módon kiváltója egyéb, az egész szervezetet érintő betegségeknek, mint a vesegyulladás, a régóta ismert - és adott esetben súlyos szövődményekkel, maradványtünetekkel járó - rheumás láz, valamint a skarlát.
Általában cseppfertőzéssel terjed, és okozza a felső légutak fertőzéseit: torokgyulladás, garatlob, tüszős mandulagyulladás. Ugyancsak direkt bakteriális bőr-fertőzés az orbánc.
Ezzel szemben a második betegségként számon tartott vesegyulladásban, rheumás lázban már nem direkt baktérium-hatásról, hanem a baktérium által termelt, biológiailag aktív anyagok, enzimek által okozott hatásról van szó.
(Megemlíteném, hogy korábban - évtizedekkel ezelőtt - a rheumás láz következményeként igen sok szerzett, a szívizom- illetve a billentyű-károsodás fordult elő.)
Ugyancsak a bőr kapillárisait (kis ereit) érintő toxin az okozója az általában jellegzetes klinikai képpel kiütéssel, lázzal járó skarlátnak.
A korábbiakhoz képest az általa okozott betegségek előfordulása, súlyossága mérséklődött.
A Streptococcus pyogenes fertőzések túlnyomó többségében még ma is szuverén gyógyszerei a különböző Penicillint tartalmazó készítmények.
Dr. Péter György
A skarlátról szeretnék megtudni minél többet.
...
Válasz
A skarlát baktérium - nevezetesen Streptococcus pyogenes - által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Kb. egy hét lappangás után láz, torokfájdalom, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, majd pontozott, apró elemű bőrkiütés lép fel - ekkor típusos a kép. Adott esetben igen jellegzetes, lobos garatképletek észlelhetők.
A kiütés leginkább a hajlatokban - a melegnek kitett helyeken - látható, és az egyébként összefolyó pírral borított orcák mellett szintén jellemző módon megkímélt - sápadt - a száj körüli terület. A nyelven először vaskos fehéres lepedék, majd annak leválása után a kissé fellazult, erősen pipillázott nyelv (málnanyelv) látható.
A torokból rendesen kitenyészthető a kórokozó. A kiütés ennek egyik toxinjának a következménye.
A skarlát obligát módon (ha a beteg arra nem érzékeny) Penicillinnek kezelendő - ez jelenthet szájon át való kezelést is.
Esetleges szövődmények a szívet, izületeket érinthetik.
Dr. Péter György
A közelmúltban lezajlott agyhártyagyulladás járvány idején gyakran lehetett hallani ...
A közelmúltban lezajlott agyhártyagyulladás járvány idején gyakran lehetett hallani, hogy az agyhártyagyulladásos beteg közvetlen környezetét beoltják vagy megelőző kezelést alkalmaznak. Mennyire jelentenek ezek védelmet a betegség ellen? Fertőzhet-e valaki a lappangási idő alatt és hogyan terjed a fertőzés?
Válasz
A baktérium okozta agyhártyagyulladás lappangási ideje a fertőzéstől számított 5-8 nap. Kórokozója a meningococcus, a betegséget Neisseria meningitisdisnek is nevezik. Cseppfertőzéssel terjed, ugrásszerűen egyik betegről a másikra. A terjedés ilyen jellegének oka, hogy az emberek jelentős száma nem fogékony a fertőzésre. Járványmentes időszakban a bacillusgazdák száma mindössze 1% körül van. A megbetegedettek körében 20-70% lehet gazda. A bacillushordozókhoz képest a megbetegedettek száma csekély.
Az agyhártyagyulladás klinikai tünetei első lépésben rövid ideig hurutos fertőzésre emlékeztetnek, magas lázzal, fejfájással, elesettséggel, hányással kezdődnek. Hamarosan felléphetnek rángógörcsök, eszméletvesztés, a bőrön és a nyálkahártyán bevérzések jelennek meg. Ez utóbbi oka, hogy a kórokozók a vérbe kerülve szepszist okoznak. Az agyhártyagyulladásra jellemző a tarkókötöttség és a végtagok fájdalma.
A betegség ellen korán elkezdett antibiotikus kezelés általában igen hatékony. A szeptikus esetek prognózisa rosszabb, a mellékvese vérzéssel járó esetek kimenetele kétséges. A védőoltás kb. 3 évig tartó védettséget biztosít. Tekintettel a számos meningococcus hordozóra a beteg környezetét is ajánlatos védőoltásban részesíteni.
prof.dr. Büky Béla gyermekgyógyász