#baba#anya

ADHD

Asperger-szindrĂłma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vĂ­rus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kĂłr

Kouriles emulziĂł

Leiden-mutĂĄciĂł

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kĂłr

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szƱrés

Vermox

abortusz

adottsĂĄg

Összes cĂ­mke »

Kérdések-vålaszok

KislĂĄnyunknĂĄl bĂ©lgilisztĂĄt talĂĄltunk. Doktor nĂ©nink azt mondta, hogy kutyĂĄtĂłl vagy macskĂĄtĂłl kapta el (mindkĂ©t nagyszĂŒlƑnĂ©l van kutya, kislĂĄnyunk mindkettƑjĂŒkkel nagyon szeret jĂĄtszani, a nyĂĄron 2-3 hetet ott is töltöttĂŒnk mindkĂ©t helyen - ez volt az elsƑ nyara, 11 hĂłnapos mĂșlt). Sajnos a giliszta nĂĄlunk, szĂŒlƑknĂ©l is megjelent, most kezdjĂŒk el mindannyian szedni a Vermoxot. KĂ©rdĂ©seim: milyen mĂłdon terjed ez a fertƑzĂ©s, hogyan lehetne legközelebb kivĂ©deni? NekĂŒnk ugyan semmi panaszt nem okozott, de a babĂĄnknak napokig hasmenĂ©se volt. (Mi vajon szintĂ©n a kutyĂĄtĂłl kaptuk el, vagy a gyerektƑl? Ugyanakkor a nagyszĂŒlƑknek nincs fertƑzĂ©sĂŒk!) Mennyi a lappangĂĄsi ideje? Pontosan mit kell fertƑtlenĂ­teni a kezelĂ©s utĂĄn?

VĂĄlasz

VilĂĄgszerte nagyon elterjedt a cĂ©rnagiliszta-fertƑzĂ©s. KĂŒlönösen gyermekkorban gyakori. Ez a fertƑzĂ©s tulajdonkĂ©ppen nem okoz komoly gondot gyermekeknĂ©l. Esetleg hasfĂĄjĂĄst, ĂĄlmatlansĂĄgot, mivel Ă©jszaka a popsi viszketĂ©se miatt a gyermek rosszul alszik, esetenkĂ©nt allergiĂĄs reakciĂłkat, Ă©s nagyfokĂș fertƑzĂ©s esetĂ©n akĂĄr hasmenĂ©st is. KislĂĄnyoknĂĄl, tartĂłs fennĂĄllĂĄsakor a kisajkak Ă©s a hĂŒvelybemenet gyulladĂĄsa is kialakulhat fĂĄjdalommal, vĂĄladĂ©kozĂĄssal. A fertƑzĂ©s a következƑkĂ©ppen alakul, terjed. A gyermek kezĂ©re rĂĄkerĂŒlnek a fĂ©regpetĂ©k (kutyĂĄrĂłl, esetleg cicĂĄrĂłl, de közössĂ©gben jĂĄtĂ©krĂłl, kilincsrƑl, hasznĂĄlati tĂĄrgyakrĂłl). FelnƑttnĂ©l jĂłval ritkĂĄbban alakul ki fertƑzĂ©s - miutĂĄn kevĂ©sbĂ© vagyunk fogĂ©konyak szerzett immunitĂĄs miatt - azonban ha a szĂŒlƑ nap, mint nap Ă©rintkezik gyermeke szĂ©kletĂ©vel, fƑleg ĂĄpolja a kicsi popsijĂĄt, megfertƑzƑdhet. A fĂ©rgek ugyanis fƑleg Ă©jszaka az ĂĄgymelegben kibĂșjnak a vĂ©gbĂ©lnyĂ­lĂĄson, Ă©s a körĂ©, a redƑkbe rakjĂĄk le petĂ©iket. Ez viszketĂ©ssel jĂĄr, a fertƑzött egyĂ©n vakarĂłzik. A tovĂĄbbterjedĂ©shez Ă©s a sajĂĄt visszafertƑzƑdĂ©shez pontosan erre van szĂŒksĂ©g. A fĂ©regpetĂ©k a fertƑzött kezĂ©re, körme alĂĄ kerĂŒlnek, Ă©s azok Ășjra a szĂĄjĂĄba ill. a tĂĄrgyakra jutnak. Ezeket megfogja egy mĂĄsik gyerek, a petĂ©k pedig elƑbb-utĂłbb neki is a szĂĄjĂĄba kerĂŒlnek ujjszopĂĄs, Ă©tkezĂ©s sorĂĄn. Az ĂĄllatok szƑrĂ©rƑl is Ă­gy gyƱjtjĂŒk be a fĂ©regpetĂ©ket Ă©s esszĂŒk meg Ƒket elƑbb-utĂłbb. A petĂ©k a gyomorban kelnek ki Ă©s alakulnak fĂ©reggĂ©. Pontos lappangĂĄsi idƑ nincs, ui. ritkĂĄn tudjuk, Ă©ppen mikor fertƑzƑdhetett meg a beteg. Ma mĂĄr a fertƑzĂ©s gyĂłgyszerrel jĂłl megszĂŒntethetƑ. Érdemes a baba Ă©s az Önök hasznĂĄlati tĂĄrgyait alaposan lemosni, fertƑtlenĂ­teni, a körmöket rövidre vĂĄgni, a vakarĂłzĂĄst kerĂŒlni. Mindezek egyĂŒtt eredmĂ©nyre vezetnek.
Dr. Gömöri Ágnes

X
EZT MÁR OLVASTAD?