Rendelő

Válasz

Tisztelt Levélíró! Második gyermeke jogán igénybe vehetõ biztosított jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik. Levelébõl kitûnik, hogy második gyermeke születésekor is rendelkezni fog biztosítási jogviszonnyal. Ebben az esetben jogosult lesz a biztosításhoz kötött gyermekellátásokra . A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. A TGYÁS összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap tényleges jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint az igénylés évében-ben érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérem, hogy kérdésével személyesen, vagy levélben – személyi azonosító adatainak, TAJ számának, valamint munkahelye megnevezésének és címének megjelölésével – forduljon a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) ügyfélszolgálatához. A MEP az Ön megkeresését hivatalos ügyként kezelve, a szükséges információk ismeretében részletes és pontos tájékoztatást ad. Béremeléssel és szabadsággal kapcsolatos kérdéseivel javaslom forduljon az illetékes szervhez. /Foglalkoztatási Hivatal Jogi Fõosztálya, Budapest Kálvária tér 7./