#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

A kérdésem a következõ lenne: két kisgyermek anyukája vagyok, lányom májusban lesz hat éves fiam 2006 márc. 22- én töltötte be a hármat. A munkahelyemen 1993 óta vagyok alkalmazásban, ahol most az elmúlt hat év alatt össze gyûlt szabadságot vettem ki. Az itthon töltött idõ alatt fizetésemet nem emelték, és most az 1999- es béremet adják a szabadság idejére. A cégnél a fizetésünk szét van bontva (alapbér, mûszakvezetõi pótlék, stb.),én mûszakvezetõi beosztásból jöttem el (szerzõdésem szerint) és most a szabadságom idejére a régi fizetésem mellé nem kapom a pótlékot mert az nem jár csak adható- mondták. A férjem is itt dolgozik de amikor õ szabadságra jön neki megadják a pótlékokat, plussz az elmúlt hat év alatt többször is kaptak fizetésemelést amibõl én kimaradtam. Helyes ez így????

Válasz

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyve 84.§-a szerint a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszûnését követõen a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezõ munkavállalók részére idõközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelõen módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Ez azt jelenti, hogy amit a fizetés nélküli szabadsága megszûnik, és visszatér a munkába, rögtön végre kell hajtani a bérfejlesztést, és a szabadság idejére fizetett távolléti díjnak már ezen kell alapulnia. A mûszakvezetõi pótlék fogalmát valóban nem ismeri a Munka Törvénykönyve. Azonban amennyiben ez a munkaszerzõdésében rögzítésre került, akkor ez véleményem szerint jár a munkavállalónak, hiszen ennek elvonása csak munkaszerzõdés-módosítás keretében történhet meg, amihez a munkavállaló beleegyezése is szükséges, és ez csak a jövõre nézve élhet, visszamenõlegesen nem. Mindazonáltal ha kollektív szerzõdésben, vagy akár a munkaszerzõdésben úgy került meghatározásra ennek nyújtása, hogy az csak a tényleges munkavégzéshez kapcsolódik, akkor ez tartozhat az „adható” kategóriába. Azonban ennek nyújtása nem történhet diszkriminatívan. Úgy gondolom azonban, nem ütközik az egyenlõ bánásmód követelményébe az, ha a munkáltató úgy határozza meg a pótlék adásának feltételeit, hogy az csak annak jár, aki ténylegesen munkát végez (ebbe természetesen beletartozhat az is, aki az éves rendes szabadságát tölti), és annak nem, aki fizetés nélküli szabadságon van.

X
EZT MÁR OLVASTAD?