Kérdések-válaszok
Válasz
Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámítási szabályairól érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság napját megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. (Ha pl. gyermeke 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) Ebben az esetben egyértelmû, hogy Ön nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en tölti. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. Ha az anya a jogosultság elsõ napját megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz, TGYÁS és a GYED napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz, TGYÁS és a GYED folyósításának ideje alatt is, csak összegük tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha elsõ gyermeke után igénybe venné a GYES-t, s a GYES alatt szülne, ugyancsak a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lenne a megállapítás alapja. A GYES után sem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál.) A következõ kisbabánál, ha újra munkába áll, s rendelkezni fog legalább 180 nap tényleges jövedelemmel, abban az esetben lehet az ellátások megállapításának alapja a tényleges jövedelem naptári napi átlaga. Az ellátásokról és azok kiszámításáról bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.