Kérdések-válaszok
Válasz
Tisztelt Levélíró! A biztosított jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, -aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt -és a biztosítás tartama alatt szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, -vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A passzív táppénz is biztosítja a folyamatos biztosítást. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár, 168 napon keresztül, melyet a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. A fenti jogszabály alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben, illetve a szülést közvetlenül megelõzõen rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Levelébõl kitûnik, hogy várhatóan 2006-ban szül. Önnél ebben az esetben az irányadó idõszak 2005. 01. 01-2006. (szülés elõtti napig) tart. Vagyis az Ön esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tájékoztatom továbbá, hogy a GYED-re is a biztosított szülõ jogosult. Ha passzív táppénzrõl megy TGYÁS-ra, abban az esetben ahhoz, hogy a GYED-et igénybe tudja venni, igényelnie kell a munkaügyi központtól a munkanélküli járadék megállapítását. A járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt igényli a GYED-et, jogosult lesz az ellátásra. A GYED megállapításának igénybejelentése elõtt kérnie kell a munkaügyi központtól a GYED igénybevétele miatt a munkanélküli járadék szüneteltetését, a szüneteltetésrõl szóló határozatot és a munkaügyi központ által kiállított foglalkoztatói igazolást. Abban az esetben, ha a munkanélküli járadékot választja, s nem a passzív táppénzt, felhívom a figyelmét arra, hogy a járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt születik meg gyermeke, jogosult lesz az ellátásra, feltéve, hogy a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel. Annál, aki munkanélküli ellátás folyósításának a szüneteltetése alatt szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme, a terhességi-gyermekágyi segély alapja a minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli ellátás alapját képezõ átlagkereset harmincad része. Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy ügyében a tényleges adatok birtokában bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Ezért javasoljuk, hogy a fenti ügyben okvetlenül keresse fel a MEP ügyfélszolgálatát.