#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

Tisztelt Hölgyem/Uram! Kérdésem egy újabb gyermekvállaláshoz és a biztosítási ellátáshoz kapcsolódik. Két vetélés és egyéb nõgyógy. problémák után után 2005 március elején gyermekem született. Elõzõ évben- azaz 2004-ben- augusztustól táppénzen voltam a gyermek születéséig (7 hónap), az elõzmények miatt.A GYÁS-om augusztusban jár le, szeptembertõl GYED-et kapok.A biztosítási jogviszonyom folyamatos 10 éve. (Ugyanazon a munkahelyen 5 éve.)Sem a korom miatt -35 éves vagyok-sem a munkaköröm miatt- vezetõ beosztásban dolgozom- nem szeretném az újabb gyermekvállalást halogatni, ezért szeretnék mielõbb ismét teherbe esni, hogy dolgozni is viszonylag hamar visszamehessek. Tehát, amennyiben még 2005-ben teherbe esnék és az orvos úgy ítélné meg, hogy ismét táppénzre venne -ha jól tudom- az elõzõ év, több, mint 380 ledolgozott napja alapján járna a táppénz. Kérdésem: Ha 2005-ben táppénzre kerülnék veszélyeztetett terhesség miatt és ez a táppénz 2006-ban is folytatódna, akkor a 2006-os évben is megkapnám a bérem alapján a táppénzt v. itt már a minimálbér 2x-esének a 30-ad részét?? Mivel elõzõ terhességem 2/3-ad részén is táppénzen voltam (7 hónap) a biztosítási idõszakomat figyelembe véve,-ami folyamatos- meddig kaphatnék táppénzt? (Esetleg a gyermek születéséig folyamatosan?)Tételezzük fel, hogy 2006. szeptemberében megszülnék: Mi lenne a GYÁS alapja? Remélem elég érthetõen meg tudtam fogalmazni a kérdéseimet, kérem mielõbb válaszoljanak, hogy tudjak dönteni.

Válasz

Tisztelt Levélíró! A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 46. § (1) bekezdés alapján táppénz a keresõképtelenség tartamára jár, a biztosítási jogviszony fennállásának idõtartama alatt egy éven át. Ha a biztosított a keresõképtelenség elsõ napját közvetlenül megelõzõ egy éven belül már táppénzben részesült, ennek idõtartamát az újabb keresõképtelenség alapján járó táppénz folyósításának idõtartamába be kell számítani. Levelébõl kitûnik, hogy a biztosítási jogviszonya folyamatos. 2004. augusztusától táppénzt vett igénybe 7 hónapon keresztül. A fentiek alapján tehát, ha 2005-ben újra táppénzt venne igénybe, akkor a jogszabály által engedélyezett egy év idõtartamából le kell vonni a keresõképtelenség elsõ napját közvetlenül megelõzõ egy éven belül igénybevett táppénzes napok számát, s csak a megmaradó táppénzen tölthetõ idõtartammal gazdálkodhat. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Abban az esetben, ha nem rendelkezik a biztosított beteg a fenti idõszakban 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõnapját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Az Ön esetében azonban, mivel 2004. augusztusától táppénzt vett igénybe, majd TGYÁS-t és GYED-et, ezért feltehetõen nem fog rendelkezni 180 naptári napi jövedelemmel. Ebben az esetben az a szabály lép életbe a táppénz számításánál, mely szerint az a biztosított, aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesült, azért nem volt 180 naptári napi jövedelme, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az kedvezõbb, mint a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér. A táppénz összege: folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka. Az alábbiakban ismertetem a TGYÁS és a GYED összegének kiszámítási szabályait. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha lenne 180 nap tényleges jövedelme.) Abban az esetben, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, de jövedelemként nem vehetõ figyelembe, mert nem vonnak belõle egészségbiztosítási járulékot. Ugyanúgy a TGYÁS és a GYED-bõl sem) Továbbá, abban az esetben, ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. (Önnél is ez az utóbbi számítás várható, ha nem lesz a szülés elõtt figyelembe vehetõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme.) Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.

X
EZT MÁR OLVASTAD?