Rendelő ›
Kérdések-válaszok
Segítségüket a következõkben kérném Adatok: 2004 év brutto 114000, 2005 brutto fizetés 130700 3 éves közalkalmazotti jogviszonyom volt(tanár voltam). Márciusban terhes lettem és munkáltatóm nem hosszabbította meg határozott idejû szerzõdésemet ami jun. 30.an lejárt, igy június 29. óta táppénzen vagyok, ami szeptember 28.án jár le. A szülés várható idõpontja dec. 6. Ha jól tudom mivel szülés idõpontjában nincs munkaviszonyom, nem vagyok biztosított, ezért nem jár sem TGYÁS sem GYed. A kérdésem az, hogy mit tehetnék ahhoz hogy jogosult legyek ezekre a juttatásokra? Hogy járnék jobban- ha méltányosságból hosszabbítatnám a táppénzt, ha elmennék munkanélkülire? (ha mondjuk munkanélkülin vagyok és nov. 9tõl ezt szüneteltetném és igényelném a TGYÁSt, ezt hogy számolnák ki a munkaviszonyomból vagy a munkanélküli járadékból?) vagy ha valahogy újra dolgoznék. Akkor hogy számolnak? Mennyi ideig és mennyiért kéne dolgozzak.
Válasz
Tisztelt Levélíró! A biztosítotti jogviszonytól függõ gyermekellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, -aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt -és a biztosítás tartama alatt szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, -vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár, 168 napon keresztül, melyet a szülés várható idõpontja elõtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2005-ben születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2004-es átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) A betegszabadság idejére egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ezért beszámít a jövedelem számításba. Abban az esetben, ha a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Tájékoztatom továbbá, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra a biztosított szülõ jogosult. Ha megszûnik a munkaviszonya, megszûnik a biztosítási jogviszonya is. Ahhoz, hogy mindkét ellátást igénybe tudja venni, igényelnie kell a munkaügyi központtól a munkanélküli járadék megállapítását. A járadékban részesülõ személy biztosítottnak számít, így ha a járadék folyósításának ideje alatt születik meg gyermeke, jogosult lesz az ellátásokra, feltéve, hogy a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel. A terhességi-gyermekágyi segély, s majd a GYED megállapítását is a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól kell kérnie. Az igénybejelentés elõtt kérnie kell a munkaügyi központtól a TGYÁS és a GYED igénybevétele miatt a munkanélküli járadék szüneteltetését, a szüneteltetésrõl szóló határozatot és a munkaügyi központ által kiállított foglalkoztatói igazolást. Annál, aki munkanélküli ellátás folyósításának a szüneteltetése alatt szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme, a terhességi-gyermekágyi segély alapja a minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli ellátás alapját képezõ átlagkereset harmincad része. A folyamatos biztosítási idõ megszakítása esetén az ellátások alapjaként a megszakítást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni (A biztosításban töltött idõ akkor folyamatos, ha abban 30 napnál nincs hosszabb megszakítás.) Arra a kérdésére, hogy mi lenne elõnyösebb Önnek, csak azt válaszolhatom, hogy mivel nem folyamatos a biztosítása az esetleges elhelyezkedésekor is csak a minimálbért lehet figyelembe venni, mert már nem fog rendelkezni az új helyen a 180 naptári napi biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelemmel. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
