Rendelő

Válasz

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Tv. 90. § d) pontja kimondja, hogy a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság (a tv. 138. § (1) bekezdés) idõtartama alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Közös megegyezéssel szüntethetik csak meg a munkaviszonyát. Önnek (ha várandós) jogában áll megtagadni a felmondást, illetve az eddigi feltételek megváltoztatásáról szóló újabb szerzõdést. Levelében a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegének megállapításáról is érdeklõdik. A biztosított jogviszonytól függõ ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik, miszerint a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár. Összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. GYES mellett végzi munkáját. A GYES összegébõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem vehetõ figyelembe az ellátások összegének kiszámításánál. A GYES melletti munkavégzéssel szerzett jövedelmét veszik figyelembe, ha rendelkezni fog 180 naptári napi jövedelemmel a GYES melletti munkavégzés idején. GYED-re a következõ szerint jogosult. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Maximált összege 2005-ben 83.000.- Ft. Minden évben a költségvetési törvény határozza meg a maximált összeget. A GYED a gyermek kettõ éves koráig jár. Megjegyzem, hogy az ellátások konkrét megállapított összegérõl nincs lehetõségünk tájékoztatást adni. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.