Rendelő

Válasz

Tisztelt Levélíró! Levelében a biztosítotti jogviszonytól függõ gyermekellátások összegének megállapításáról és a szülési szabadság igénylésérõl érdeklõdik. A terhes, illetve a szülõ nõt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nõ, -aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt -és a biztosítás tartama alatt szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, -vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, -vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelõ idõtartamra jár. A szülési szabadság szabályait a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ennek megfelelõen a terhes, illetve a szülõ nõt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetõleg a szülés idõpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésõbb a szülés napjával kezdõdik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdõ napja a szülés várható idõpontját megelõzõ 28 nap bármelyike lehet, de legkésõbb a szülés napja. A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. A terhességi-gyermekágyi segély igénylése. A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni a biztosítás fennállása alatt és annak megszûnését követõen is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszûnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelentenie. Egyéni vállalkozó a telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál írásban, az igénybejelentésre szolgáló nyomtatványon nyújthatja be igényét, a megállapodás alapján egészségbiztosítási pénzellátásra jogosult személy, pedig annál az egészségbiztosítási pénztárnál, amelyik a megállapodás szerinti járulékfizetését nyilvántartja. Az igényt az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésû nyomtatványon kell benyújtani. Az iratokhoz az alábbi igazolásokat kell mellékelni: -a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, -a terhesállományba vételrõl szóló orvosi igazolást, -a szülést igazoló kórházi igazolást, -a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), -csecsemõ örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemõt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá -a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésû nyomtatványt, ha az igénylõnek megszûnt a biztosítási jogviszonya. Az igényt -társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató esetén a kifizetõhely, -ha az igény elbírálására a magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága az illetékes, akkor ez a szerv, -ha nincs kifizetõhely, illetve az igénylõ egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetõhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd õ továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát 2005-ben szül, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2004-es átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) A táppénzbõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért a táppénz nem számítható a 180 napi tényleges jövedelembe. Abban az esetben, ha a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben, ha a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Szülésének várható ideje 2005. 10. 28. A TGYÁS összegének kiszámításához az irányadó idõszak 2004. 01. 01-2005. 10. 28-ig tart. Levelébõl arra következtetünk, hogy ez idõ alatt nem rendelkezett tényleges jövedelemmel, hiszen a táppénz a TGYÁS és a GYED összege nem számítható az újabb biztosításhoz kötött ellátások igénybevételénél tényleges jövedelemként, mert nem vonnak belõlük egészségbiztosítási járulékot. Ezért az újabb biztosításhoz kötött ellátások összegét a minimálbér figyelembevételével állapítják meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ön 2006-ban igényli a GYED-et, ezért a GYED összegét a 2005-ös év átlagkeresete alapján állapítanák meg, ha volna 2005-ben 180 nap tényleges jövedelme. Mivel a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi jövedelemmel nem fog rendelkezni, ezért gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.