#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

2006. májusában várjuk elsõ gyermekünket. A kérdésem a következõ lenne. A jelenlegi munkahelyemen valószínûleg a szülésig maradhatok, mivel a munkaviszonyom határozott idõre szól. Ez milyen mértékben befolyásolja a kapható támogatások összegét, ha az iskolák elvégézése után folyamatos munkaviszonyom van? Hogy számolják a támogatás alapját, ha már hamarabb pl. februárban, márciusban megszûnik a munkaviszony? Meddig kellene dolgoznom, hogy biztos megkapjak minden támogatást? Köszönettel.

Válasz

Tisztelt Levélíró! A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET) - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben 23 200 forint, 2005. január 1-tõl pedig havonta 24 700 forint). Ettõl csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülõ ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, azaz 2004-ben 46 400 forint, 2005. január 1-jétõl 49 400 forint. A gyermekgondozási díj (GYED) a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de a maximális összege 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatja meg. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) összege a szülési szabadság kezdõ napját megelõzõ naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság idõtartama alatt illeti meg azt az anyát. A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon idõszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta. Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelõzõ évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdõ napját, azaz a szülési szabadság elsõ napját közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdõ napját megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idõ korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Elõfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelõzõ évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelõzõ 180 napban nem volt figyelembe vehetõ jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul a számításnál. Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki a munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszûnését követõ 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg a munkanélküli ellátás alapját képezõ átlagkereset harmincad részét.) Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdõ napján érvényes szerzõdés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét . Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülõ nõt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális idõtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstõl számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülõ részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetõleg négy hetet már a szülés várható idõpontja elõtt ki kell adnia a munkavállaló részére. A gyermekgondozási díj igénybevételének feltétele, hogy a biztosított szülõnek a gyed igénylését - a szülõ anya esetében pedig a szülést - megelõzõ két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülõ is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság idõtartama alatt szûnt meg. Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy -az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és -a szülést megelõzõ két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen. A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani: -a biztosítás megszûnését követõ táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét, -a közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

X
EZT MÁR OLVASTAD?