Kérdések-válaszok
Kisfiam 4 hónapos, eddig csak szopizott, néhány napja kezdtük el az alma, almalé kóstolgat ...
Válasz
Az élet első 3-4 hónapjában ismert jelenség az ún. "élettani vérszegénység". Ez tehát teljesen egészséges, jól táplálkozó kiscsecsemők esetén is fennáll. Ennek számos oka van: pl.: magzati vörösvértestek szétesése, gyors testtömeg növekedés, stb. Ha ez az ún. fiziológiás mértékű vérszegénység bizonyos szintet meghalad, a baba sápadttá, aluszékonnyá, rossz étvágyúvá, valamint a fertőzésekre hajlamosabbá válik. Amennyiben a gyanú felmerül, ma már a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal ennek pontos mértékét tisztázzuk, és ezután kezdjük meg a korrekt, megfelelő idejű és dózisú vaspótlást. Szívzörejt komoly vérzékenység okozhat, valószínűleg olyan mechanizmus alapján (egészséges szívben!), hogy az oxigénhiányos (kevés vörösvértest) vér keringési sebességét a szervezet szabályozó mechanizmusai megnövelik. Így a szervek kicsit mégis több oxigénhez jutnak. A gyorsan áramló vérben áramlási turbulencia keletkezik, ez a szív felett hallható. A laboratóriumi vizsgálat mellett azonban én kardiológiai vizsgálatot is javasolnék a babánál, a vaskezelés megkezdése előtt, ez a csecsemő számára egyáltalán nem megterhelő.
Dr. Gömöri Ágnes
2 éves kislányom augusztus elején kezdett bölcsődébe járni. A 3. hét után megbetegedett. ...
Október elején a gyermekorvossal egyetértve 1 hónapra felfüggesztettük a bölcsődébe járást. Kb. 2 héttel később figyeltem fel arra, hogy a kislányomnak állandó hőemelkedése (37,3 - 37,4) van. Ez az érték nem megy se le, se fel. Emiatt az orvos laborvizsgálatot kért.
A labor eredmények alapján a gyermekorvos "csak" vérszegénységet állapított meg nála. A kiírt terápia 3 hónapig 1 x 20 Maltofer csepp.
A kislány egyébként jó kedvű, eleven, jól eszik, szépen fejlődik. Az egyetlen ami aggaszt az a hőemelkedés.
Válasz
Nehéz a válasz, nem tudom, tudok-e így olyat mondani, ami tökéletesen megnyugtatja.
Az nem ritka hogy közösségbe kerüléskor a gyermekek igen gyakran megbetegszenek.
Az is előfordul, hogy tartósan ilyen hőemelkedés észlelhető (bár nem tudom, hogy ezt a hőt hol mérték) - minden komolyabb következmény nélkül.
A labor leletekben valóban megállapítható a vérszegénység, ennek hátterében - ha annak fertőzéses eredete kizárható - az esetek többségében vashiány állhat. Az kérdés, mikor kezeljük.
A süllyedés alacsony, így komolyabb fertőzéses folyamat - ami általában a láz mögött állhat - nem valószínű.
Meg kell jegyeznem, ha gyermeke állapota aggasztja, forduljon gyermekorvoshoz, annak segítségével győződhet csak meg arról, van-e baja, vagy sem. A szülő önmagában - több ok folytán - erre nem képes.
Emellett viszont egy ilyen válasz sem lehet semmilyen irányban bizonyító erejű.
Dr. Péter György
Kisfiam 15 hónapos, az orvos vérvizsgálat alapján nem tartja kizártnak a lisztérzékenysé ...
Válasz
A coeliakia felszívódási zavarok körébe tartozó betegség, melynek lényege a különböző gabonafélékben - búza, rozs, árpa, zab - levő fehérje, a gliadinnal szembeni allergia. Máskén fogalmazva: gluten-szenzitiv enteropathia.
Tulajdonképpen immun-pathológiai alapú betegség, a bél boholyzata elpusztul, így a felszívó felület csökken. (Esetenként más típusú felszívódási, és táplálék-allergia is, pl. tej-allergia is társulhat hozzá.)A gabonafélékkel, liszttel történő táplálás bevezetése idején, tehát általában a késő csecsemőkorban kezdődnek tünetei: a fejlődés megtorpan, esetleg visszaesik, a gyermekek hasa puffadt, elődomborodó, és ez jellegzetesen eltér az egyébként sovány alkattal, mellkassal illetve orcákkal. A gyermek sápadt, vérszegény, rossz kedvű. A széklet nagy tömegű, bűzös, esetleg zsírfényű.
Laboratóriumi vizsgálatoknál különböző hiányállapot jelei észlelhetők: vérszegénység, vashiány, a vérfehérjék és immunglobulinok csökkent szintje, esetleg egyéb szervi működési zavarok. Ugyancsak elmaradást mutathatnak a csontosodási folyamatok, melyeket röntgen vizsgálattal lehet diagnosztizálni.
Hasonló képpel járhatnak egyéb felszívódási zavarok, anyagcsere betegségek. Ezen kívül bizonyos tüneteiben hasonlíthat egyéb sebészeti, krónikus belgyógyászati betegségekhez.
Diagnosztizálni alapvetően a bél-biopsiával lehet. Nincs két típusú coeliakia.
A vérben levő ellenanyag is adhat alapos gyanút, azonban mivel az egész életre vonatkozó diagnózis ez - még egyszer hangsúlyozom - biopsiával lehet és kell megerősíteni. Természetesen a labor leleteknek illeszkedniük kell a klinikai panaszokkal, tünetekkel.
A megalapozott diagnózis esetén életre szólóan speciális - lisztmentes - diétát kell tartani.
Tehát véleményem szerint bizonyos értelmi zavar lehet az, hogy csupán ellenanyaggal igazolható esetekben a coeliakia gyógyul, míg biopsiával diagnosztizált esetben kell tartós betegségre számítani.
Dr. Péter György
Kisfiam (2. gyerek) súlyával és a gyermekorvosunkkal kapcsolatos a kérdésem. Kisfiam 3520 ...
Kisfiam egyáltalán nem sovány, teljesen jó formájú baba, mászik, most próbál felállni. 7 hónapos koráig az anyatej volt a fő tápláléka, most már szilárd táplálékot is örömmel fogyaszt, tény, hogy nem sokat, és emellett szopik.
Kérdésem, hogy mennyire indokolt a vérvétel? Kislányomat is hasonló korban szúrták meg és hónapokig rettegett az orvosoktól ( nem jött a vér a vénájából, hiába volt benne a tű). Miért kell a növekedési görbét ennyire szentírásnak venni?
Kisfiam boldog, vidám, egészséges bőrszínű baba. Nem lehet, hogy csak az én alkatomat örökölte?
Viszont a gyermekorvosunkkal sem akarok konfliktust (hogy megtagadom a vérvételt), hiszen más tekintetben nagyon lelkiismeretes. Hogyan kerülhetnénk mégis el a a vérvételt? Vagy valóban indokolt?
Válasz
Engedjen meg egy kiigazítást: kérdése nem elsősorban a gyermekéről és orvosukról, hanem Önről szó.
Mivel gyermekét nem láthattam, nem vizsgáltam, így sem alkatát sem színét megítélni nem tudom, tehát nem egyszerű korrekt választ adnom. Leírásából úgy érzem, súly- és mozgásfejlődése megfelelő. A vérszegénységről azonban még ennyit sem mondhatok, tehát nem tudom megítélni ennek indokoltságát.
Bizonyára nem alaptalanul gondolt a vizsgálatra gyermeke orvosa. Még akkor is ezt mondanám, ha a vérvételt megtörténne, és az normális eredményt adna.
Hiszen az látszik, hogy most mindketten, t.i. Ön és az orvos is aggódnak, és a helyzetet csak a vizsgálattal lehet megoldani. A vérvizsgálatot mással kiváltani, helyettesíteni nem lehet.
A növekedés görbe nem szentírás, azonban a nagy statisztikai felmérések alapján összeállított olyan tábla, amely a gyermekek növekedési adatihoz a standardokat adják. Tehát ehhez kell és lehet viszonyítani a gyermekek növekedését, gyarapodását. Ezért van rá szükség.
Egyébként miként lehetne objektiválni a gyengébb fejlődést?
Természetesen, ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenkit laboratóriumi vizsgálatoknak kell alávetni, de ha a klinikai vizsgálatokkal kétségek merülnek fel, akkor viszont azokra szükség lehet, és szükség van.
De azt is tudnia kell, hogy Önnek jogában áll a vizsgálatot visszautasítani, és nem gondolom, hogy ebből az orvossal konfliktusa származhatna. Beszéljék meg a dolgot!
A korábbi rossz tapasztalatával kapcsolatban a következőt szeretném elmondani: nem gondolom, hogy nagyobbik gyermeke azért nem szereti az orvosokat, mert volt az a sikertelen vérvételi kísérlet. És még annyit, nem a régi - esetleg kedvezőtlen - tapasztalatok alapján kell a jelen problémáit megítélni.
És hogy miért Önről a szól a kérdése? - Azért mert az Ön dilemmái fogalmazódnak meg benne.
Dr. Péter György