#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

Kisfiam most 4 és fél éves. Tavaly szeptember óta jár rendszeresen óvodába. Már előtte ...

Kisfiam most 4 és fél éves. Tavaly szeptember óta jár rendszeresen óvodába. Már előtte is próbálkoztunk, de 2-3 nap max. 1 hét után mindig beteg lett (nátha, arcüreg gyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás stb). 2002. májusában kivették az orrmanduláját (több orvos javaslata után). Novemberben megint jöttek a felsőlégúti problémák. Kétszer középfülgyulladása is volt. (Nem igazán fájlalta, csak egy éjszaka volt mikor nem bírt aludni tőle). Most aggódom, hogy jön az enyhülés és a járványok és megint mindent elkap. Az ovival járnak úszni is. Gyerekorvosunk óvatos típus (ha rajta múlna talán még óvodába sem járna), nem javasolja az úszást. Az uszodába könnyebben beteg lesz? Szerintem eléggé odafigyelnek arra, hogy ne jöjjenek ki vizes hajjal, stb. A vízben, párában jobban terjednek a bacik?

Válasz

Kisfia orrmandula műtét után is jelentkező középfül-gyulladásának és gyakori felső légúti hurutjainak egyéb okai is lehetnek, nem csak a megnagyobbodott orrmandula, ez sokszor csak következmény. A nagyon gyakran beteg, és nagyon gyakran szövődményekkel küszködő kisgyermekeknél alapos immunológiai-, allergológiai vizsgálatok után kiderül, hogy egy bizonyos vérben keringő ellenanyaggal még nem, vagy alig rendelkeznek, ill. a nyálkahártyákon is kiválasztódó ellenanyagok szintje nagyon alacsony. Ezek szerencsére az esetek túlnyomó többségében, legkésőbb iskolás korra elérik a kívánt szintet. Sok esetben, (és ez a gyakoribb) fény derül arra, hogy a gyermek allergiás is, így légútjai fokozottan érzékenyek a fertőzésekre. Kisfiának bizony én sem javasolnám az úszás elkezdését, pedig amúgy a gyermekek mozgatásának, sportoltatásának lelkes híve vagyok. Az uszodába járás nem elsősorban azzal fokozza a felső légúti megbetegedések valószínűségének növekedését, hogy a gyermek meghűlhet, hanem azzal, hogy az uszoda vize számtalan vírust és baktériumot tartalmazhat gondos kezelés ellenére is, mivel abba náthás betegek is belemennek. A kisgyermek orrgaratját óhatatlanul átöblíti ez a víz, és már indul is a következő betegség, főleg arra hajlamos gyermekekben. Úszni megtanulhat majd később is kisfia, vagy akár nyáron természetes vízben. Addig a felsorolt készítményeken kívül inkább legyenek sokat szabad levegőn, szánkózzanak, esetleg tanuljanak korcsolyázni, ha módjuk van rá.

Dr. Gömöri Ágnes



A fiamnak három hónaposan felszúrták a jobb fülét egy hosszantartó középfülgyulladás ...

A fiamnak három hónaposan felszúrták a jobb fülét egy hosszantartó középfülgyulladás miatt, amit a háziorvos nem vett észre, pedig mi többször jeleztük, hogy gond lehet. Önként vittük el a picit a F-O-G-re és persze igazunk volt. Most nyolc és fél hónapos és piszkálta a fülét így rögtön szaladtam vele az orvoshoz. Picit fénytelennek találta a dobhártyát és javasolta, hogy melegítsük a fülét. Mit jelent az, hogy fénytelen? Félek, hogy károsult a hallása, nem tudom mit tegyek?

Válasz

A konkrét kérdésére válaszolva: a fénytelen dobhártya nem jelent komolyabb bajt, enyhe felső légúti hurutnál is ilyen lehet. Ennek kezelése a melegítés és szükség esetén az orrcsepp. Azt le kell szögezni, hogy ennek alapján nem kell arra gondolni, hogy ez halláskárosodás jele lenne. (Egyébként egy ilyen korú gyermeknél - igaz ez nem tekintendő szakmailag kifogástalan vizsgálatnak, csak megközelítő értékű - de a szülői hangra való reakcióin lemérhető a gyermek hallása.)
A kérdés bevezető részére engedjen meg egy megjegyzést: ugyan nem ismerem a pontos körülményeket, az akkori klinikai tüneteket és panaszokat, de egy három hónapos gyermeknél a gyermekorvos nem mindig gondol azonnal középfül-gyulladásra, ha az észlelt panaszokat más vizsgálat eltéréssel magyarázhatónak véli. A középfül-gyulladás diagnózisa általában gyermek-gégész feladata - és lehetősége - bár sok esetben a gyermekorvosok is vizsgálnak fültükörrel is. Nem tudom, ez akkor így történ-e.
Azt gondolom, hogy a fénytelen dobhártya mögött álló légúti hurutot meg kell gyógyítani, hogy a fülkürt és középfül szellőzése visszaálljon. Utána - ha valóban arra van gyanú - hogy a gyermek hallása csökkent, van lehetőség objektív hallásvizsgálatra is. Ebben kikérheti a gégész véleményét.
Egyébként felső légúti hurutnál - náthánál - átmenetileg csökkentebb lehet a hallás, és ez kifejezettebb a középfül-gyulladás esetén. De még egyszer mondom, ezek meggyógyulnak.
Dr. Péter György

Kisbabám 2 hónapos korában fülgyulladást kapott, amire az orvos antibiotikumot irt fel neki. ...

Kisbabám 2 hónapos korában fülgyulladást kapott, amire az orvos antibiotikumot irt fel neki. Alig telt el azonban másfél hét az orvosság befejezése óta, már megint meg van fázva, és a füléhez kapkod. Kérdésem: a középfülgyulladást mindig antibiotikummal kell kezelni, vagy elmúlhat ez magától is?

Válasz

Csecsemő és kisgyermekkorban sajnos a felső légúti hurutos megbetegedések nem ritka szövődménye a középfülgyulladás. Ennek több oka is lehet. Egyrészt az orrban felhalmozódott váladékot nem tudják jól kifújni a kicsik, másrészt a kisgyerek fülkürtje (ami a középfület a garattal összeköti) tágabb, mint a későbbi életkorban. Sok kisgyermeknél az ismételt felső légúti gyulladások során az orrmandula megnő, ez szintén rontja a fülkürt szellőzését. Csecsemőknél az immunrendszer gyengébb működése miatt egy egyszerűnek induló náthából is alakulhatnak szövődmények. Az esetek túlnyomó többségében ezek a fülgyulladások un. Serozusak, vagyis folyadék van a középfülben, vagy még csak az is csak minimális mennyiségben (a fül viszont már fáj, hallászavar keletkezhet). Ezekben az estetekben általában nem adunk antibiotikumot csak gyulladáscsökkentőt, melegítjük a fület, orrcseppet, gyakori orrfújást, szívást alkalmazunk. Sűrű orrváladék esetén speciális orrcseppet, nyákoldót is. Ezekre ez az állapot általában rendeződik. Azonban ha a fülben a gégész sok folyadékot lát, vagy erre az un. konzervatív terápiára (lásd fenn) nem reagál a folyamat, vagy ha a fülben gennyes váladékot észlelnek szükséges lehet a fül  felszúrására. Ennek elmulasztása nagy fájdalmat , a későbbiekben akár hallászavart is okozhat. Ha a gennyes fülgyulladás magától  kifakad a dobhártyán nagyobb heg lesz. Ezekben az esetekben, amikor a fülfelszúrásra  is sor kerül  általában neme kerülhető el az antibiotikum adása sem. Akkor is hamarabb adunk antibiotikumot, ha gyakran visszatérő problémáról van szó és ezek tüneti terápiára nem reagálna. Mint említettem a csecsemők nehezebben küzdenek meg a fertőzésekkel, így náluk is hamarabb adunk antibiotikumot. A csecsemőknél néha alattomosan, tünetszegényen és könnyebben alakulhat ki súlyos középfülgyulladás.
Dr. Gömöri Ágnes

Fiam 34 hónapos. Kb.1 hónapja rekedtes, fátyolos a hangja. Nem náthás nem köhög, nem ...

Fiam 34 hónapos. Kb.1 hónapja rekedtes, fátyolos a hangja. Nem náthás nem köhög, nem fáj a torka. Az orvosunk köptetőt és allergia ellenes cseppeket rendelt. Ha ez nem segít akkor menjünk a gégészetre. Én nem szívesen adom neki ezeket a gyógyszereket talán feleslegesen. Ön mit javasol?

Válasz

A fátyolos, rekedtes hang több ok következménye lehet, bár alapvetően a gége rendellenességére utal.
Nagyon nehéz úgy megítélni a dolgot, hogy a gyereket nem látjuk. A felírt gyógyszereket hallva azt gondolom, hogy a gyermekét vizsgáló orvos légúti fertőzés kapcsán kialakuló eltérésre gondol. Az allergia ellenes csepp az ekkor kialakuló gyulladásos váladékképződés visszafogását illetve az esetleges gyulladásos duzzanat mérséklését is eredményezheti.
Nem mondhatom innen és így feleslegesnek a kezelést.
Ugyanakkor hozzátenném, azt is érdemes megfigyelni, hogy alszik a gyermek. Ugyanis nagyon gyakori probléma, hogy - különösen száraz környezetben - az egyébként a nyirokszervek túltengésére hajlamos gyermek, a megnagyobbodott orrmandulák miatt nyitott szájjal, esetleg horkolva alszik. Ilyenkor pedig a kiszáradó nyálkahártyák okozhatnak hasonló panaszokat, tüneteket. Ezért javaslom a környezet párásítását, esetleg ez is segít.
Azzal egyetértek, hogy amennyiben az általános gyermekorvosi módszerek, esetleg kezelés nem hoz eredményt, meg kell mutatni a gyermeket gégésznek is.
Dr. Péter György

9 éves kisfiamnak 1,5 évesen volt egy orr-mandula műtétje. Azóta is sokat volt arcüreg-gyu ...

9 éves kisfiamnak 1,5 évesen volt egy orr-mandula műtétje. Azóta is sokat volt arcüreg-gyulladása, előfordult tüdőgyulladás is. 2 évvel ezelőtt allergiás tüneteket tapasztaltunk nála így május elején, szeme viszketett, bevörösödött, orra eldugult stb. Allergológus csinált nála tesztet, több dolognál is pozitív lett az eredmény. Az idén is volt már arcüreg-gyulladása, elkaptunk influenzát is. 
A múlt hét elején kezdett el panaszkodni, hogy nehezen nyel és úgy érzi, hogy be van dagadva a torka. Elvittem gégészhez, aki megállapította, hogy hatalmasak a mandulái és tele van gennyes tüszőkkel. Azt javasolta, hogy ki kell venni.
Van-e valami gyógyszer vagy természetes anyag amivel ezen lehetne segíteni, hogy a műtétet elkerüljük.
Kisfiam eléggé dundi, lehetséges-e, hogy ezek után még jobban hajlamos lesz a hízásra, mert most is állandó odafigyeléssel tudom az étrendjét tartani és félek, hogy még hízni fog?
Ez a góc okozhatja-e a fent említett allergiáját, a rengeteg felsőlégúti problémáját. Sokat fájlalja a fejét is.

Válasz

A tüszős mandulagyulladást egy gennykeltő baktérium okozza. A betegségre a kisgyermekek fogékonyak. Az ép mandulájúak is. A tüszős mandulagyulladás fájdalommal, nyelési nehézséggel, általában lázzal rossz közérzettel jár. Nemcsak lehet, hanem kötelező is ilyenkor megfelelő antibiotikum megfelelő idejű adása, amitől az aktuális betegség meggyógyul. Érdemes lenne a teljes gyógyulás után bizonyos idővel újra megmutatni gégésznek (lehetőleg gyermek gégésznek) azt a mandulát. Ilyen állapotban lehet biztosan véleményt mondani a műtétről. Egyébként önmagában az, hogy évente 1-2x tüszős mandulagyulladása van egy gyermeknek, nem feltétlenül vezet mandulaműtéthez. A mandula a garatban egy fontos szerv, a védekező, szűrőrendszer része. Allergiás betegeknél a műtétet csak nagyon indokolt esetben ajánljuk, mivel közismert, hogy azután az allergiás tünetek - főleg alsó légútiak - romolhatnak. A gyermek allergiája sajnos egy alkati adottság (örökölt gének) talaján kialakult állapot. Hogy az allergiás tünetek mikor és milyen intenzitással jelentkeznek, ismereteink szerint az adottságokon kívül függenek a csecsemőkori táplálástól, a környezeti hatásoktól, pl. szennyezett városi levegő, nedves, gombás, vagy éppen gondozatlan, poros környezet, pollendús levegő, stb. A góckérdéssel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy létezik bakteriális allergia is, de ez nem gyakori és nem elsősorban szénanáthás tüneteket okoz. Kisfiánál pozitív eredmények igazolták a tüneteket kiváltó allergéneket. Az allergiás betegek légútjainak nyálkahártyája - főleg a tünetes időszakokban - nem teljes értékű, gyulladt, rajta sokkal könnyebben megtapadnak a vírusok, baktériumok, melyek eredménye lehet a gyakori felső légúti hurutos megbetegedés. A mandulaműtét utáni súlygyarapodás valóban észlelhető időnként, de én azt hiszem, ez relatív dolog. A gyermek végre jó étvágyú lesz, és az egyébként is örökletesen dundibb testalkatúak gömbölyödnek meg. A fejfájásnak az arcüreggyulladáson, erős szénanáthás állapoton kívül számos oka lehet, tehát ha a panasz régóta fennáll, ill. rosszabbodik, kivizsgálást igényel.
Dr. Gömöri Ágnes

Kislányunk pár hónappal korábbi kivizsgálásakor immunhiányt állapítottak meg. Milyen k ...

Kislányunk pár hónappal korábbi kivizsgálásakor immunhiányt állapítottak meg. Milyen következményekkel járhat ez a fajta betegség? Mit lehet tenni az immunrendszerének az erősítése érdekében? Kapcsolatban lehet ezzel, hogy időnként étvágytalan, illetve, hogy hat-hetes korától nem kapott anyatejet?

Válasz

Az immunhiány diagnózisa sok esetben nem túl könnyű, és pláne nagy felelősség a további következmények miatt.
Azt gondolom, hogy egyelőre nem kell rosszra gondolni. Azonban később - akár fél év / egy év elteltével - ismételném a vizsgálatot.
Az immunhiány egyébként - jelen esetben az esetleges immunglobulin deficiencia gondolata merülhet fel - ismétlődő, általában baktériumok által okozott, tehát gyulladásos, gennyedéses betegségekkel jár (pl. halmozott tüdőgyulladás, légúti fertőzések, bőrfertőzések stb.) -         Sokszor ez utóbbiak hívják fel a figyelmet az alapbetegségre. Az a véleményem, hogy a számok alapján még egyáltalán nem biztos, hogy Önöknél valóban létezik a probléma.
Egyébként meg egészséges táplálkozással, vitaminok adásával, esetleg gyógyhatású termékek - nem gyógyszerek! - adásával próbálkoznék. Az étvágytalanság nem hozható egyértelmű kapcsolatba ilyen betegségekkel, tehát nem típusosan arra utal, és nem is specifikus, hiszen részben időszakosan is változó lehet, másrészt pedig csaknem minden betegség egyik általános jele, tünete.
A mesterséges táplálásnál valóban kevesebb természetes ellenanyag, védőanyag jut a csecsemő szervezetébe. De ezt a szervezet a későbbiekben pótolhatja.
Azonban a legfontosabb tanácsom: ha gondjuk, kétségeik vannak, forduljanak gyermekorvosukhoz, hiszen az ő kötelme, meg tanult képessége az eredményeket a klinikai képpel egybevetve értékelni. Ha esetleg nem lelnek megnyugtató magyarázatot, országszerte vannak olyan gyermekintézetek, ahova lehet vizsgálatra, rendelésre jelentkezni.
Dr. Péter György

Szeretném megkérdezni, mi ez: "Streptococcus pyogenes "?
...

Szeretném megkérdezni, mi ez: "Streptococcus pyogenes "?

Válasz

A Streptococcus pyogenes a környezetben igen elterjedt, és komoly kóroki jelentőséggel bíró baktérium. Általában légúti illetve bőrfertőzéseket okoz, illetve a másodlagos módon kiváltója egyéb, az egész szervezetet érintő betegségeknek, mint a vesegyulladás, a régóta ismert - és adott esetben súlyos szövődményekkel, maradványtünetekkel járó - rheumás láz, valamint a skarlát.
Általában cseppfertőzéssel terjed, és okozza a felső légutak fertőzéseit: torokgyulladás, garatlob, tüszős mandulagyulladás. Ugyancsak direkt bakteriális bőr-fertőzés az orbánc.
Ezzel szemben a második betegségként számon tartott vesegyulladásban, rheumás lázban már nem direkt baktérium-hatásról, hanem a baktérium által termelt, biológiailag aktív anyagok, enzimek által okozott hatásról van szó.
(Megemlíteném, hogy korábban - évtizedekkel ezelőtt - a rheumás láz következményeként igen sok szerzett, a szívizom- illetve a billentyű-károsodás fordult elő.)
Ugyancsak a bőr kapillárisait (kis ereit) érintő toxin az okozója az általában jellegzetes klinikai képpel kiütéssel, lázzal járó skarlátnak.
A korábbiakhoz képest az általa okozott betegségek előfordulása, súlyossága mérséklődött.
A Streptococcus pyogenes fertőzések túlnyomó többségében még ma is szuverén gyógyszerei a különböző Penicillint tartalmazó készítmények.
Dr. Péter György

Kisfiam 5 hónapos. Születése óta sokszor előfordul, hogy hangosan (úgy mint akinek hörghu ...

Kisfiam 5 hónapos. Születése óta sokszor előfordul, hogy hangosan (úgy mint akinek hörghurutja van) veszi a levegőt (hátára helyezett kezünk alatt érezni is lehet). Gyermekorvosunk látta, vizsgálta is ilyenkor. Semmi problémát nem talált nála. Akkor mi okozhatja ezt?

Válasz

A csecsemők egy részénél, főleg az ún. "bukós" babáknál gyakran észlelhető jelenség, hogy a pici szörcsög, hörög. Váladék keletkezik, ill. folyadék kerül az orrgaratba, amelyet sokszor nem sikerül leszívni. Ez a váladék lassan elindul lefelé a légcsőbe, és a csecsemőnél hurutos légzési hangot hallunk, hátán, mellkasán ezt érezhetjük is. Szinte rászólnánk, köhintsen néhányat, hogy a váladék feljöjjön. Náthás állapotban, ill. utána is hallható ez a csecsemőkorban. Oka lehet azonban benyomat, szűkület a légcsőben, amely időnként váladékpangást, ill. bizonyos testhelyzetben hangos légzést okozhat. Vizsgálat nélkül, eredetét nehéz meghatározni. Amennyiben a helyzet hetek múlva sem változik, esetleg érdemes babájukat gyermek gégésznek, ill. pulmonológusnak megmutatni.
Dr. Gömöri Ágnes

Kislányom ebben a hónapban tölti az első életévét, és sajnos három hónapja nagyon so ...

Kislányom ebben a hónapban tölti az első életévét, és sajnos három hónapja nagyon sokat betegeskedik.  Van úgy, hogy csak náthás, de volt már neki valamiféle fertőzése a vékonybélben (nagyon magas láza volt, többször egymás után) és hörghurutja, amivel kórházba is kerültünk. A doktornő szerint vírusos fertőzés okozta a hörghurutot, amit nem tudom hol kaphatott meg, mert  nem voltunk levegőzni a rossz idő miatt. Most a vizeletében találtak egy bacilus fajtát (aeronomas caviae, ha jól jegyeztem meg) és enyhe torokgyulladása is van. Éppen összeszámoltam, most szedi a hetedik fajta antibiotikumot. Amióta korházban voltunk szinte állandóan tüsszög, az orrát dörzsöli, néha folyik az orra.
Szóval a kérdéseim:
Nem túlzás ez a rengeteg antibiotikum? Hogyan lehetne egy kicsit az immunrendszerét munkára késztetni?

Válasz

Nehéz feladat elé állított, mivel rövid, konkrét kérdésein túl, érzésem szerint arra vár, hogy valamely szakember mintegy szintetizálva az eddigieket, arra próbáljon választ adni, hogy: egy-egy akut betegség esetén megfelelő volt-e gyermeke kezelése illetve, a sok fertőzés mögött van-e esetleg olyan folyamat, ami mindezeket - közös okra visszavezetve - magyarázhatja.
Az akut, lázas fertőzések gyermekkorban igen gyakoriak, mondhatnám az élet "természetes" velejárói. Az nem annyira rendkívüli, hogy egy gyermeknek légúti vagy a beleket érintő fertőzése van, a húgyúti fertőzés azonban már nem olyan gyakori.
Az is igaz, hogy a csecsemőkorban az anyai védőanyagok felhasználódása, átépülése után van egy immunológiai mélypont, amelyből azután a gyermek saját védekező rendszerének megfelelő aktivitása vezeti ki a szervezetet.
Az antibiotikum adásról nem tudok véleményt mondani, csak nagy általánosságban: akkor kell azokat adni, ha bakteriális fertőzésről van szó. Tehát a lázas állapot, illetve a fertőzés önmagában még nem indokol antibiotikumot.
Valóban, nem szokványos, hogy egy hasonló korú gyermek ennyi gyógyszerre szoruljon, de ez nem lehet - nem is annak szánom - a kezelés bírálata.
Légúti (csepp) fertőzést akkor is meg lehet kapni, ha nem mozdulunk ki a lakásból. Nem attól leszünk betegek, hogy "megfázunk".
Úgy gondolom, az egész problémakört csak a gyermeket ismerő és ellátó orvossal lehet jól megbeszélni.
Dr. Péter György



p

X
EZT MÁR OLVASTAD?