Rendelő

Kislányom másfél éves. 10 hónapos kora körül vettük észre, hogy egyik füléterősen kaparja, a másiknak pedig kellemetlen illata van fürdés után. A szakorvos megállapította, hogy felgyülemlett a fülzsír. A tisztítás, valamint a Hydrocortisonos krémezés ellenére a panaszok nem enyhültek, sőt, mindkét fülét kaparni kezdte a gyerek. Sampon és fürdető váltások következtek, legalább öt különböző fülcsepp és kenőcs lett kipróbálva, nem sok eredménnyel. Végül is egy Pimafucort nevű készítmény hozta meg a legnagyobb javulást. Az egyik füle teljesen rendbejött, a másikat azonban rendületlenül kaparja, függetlenül attól, hogy csöppentjük v. nem, ill. kenjük-e Hydrocortisonnal v. sem. Számomra úgy tűnik, hogy a bőrét irritálja valami.
Világos, rendkívül érzékeny bőre van. Egyébként makk egészséges. Milyen vizsgálatlatnak lenne értelme, hogy ettől a rettenetesen kellemetlen tünettől megszabaduljon végre?

Észrevettem a 10 hetes kislányom hátán nagyobb piros foltokat (főleg a háta felső részén és csak a hátán), amiket nem tudok megmagyarázni. Reggelre eltűntek, de a helyen, ahol voltak lehámlott a bőr. Egy babaolajjal kentem (johnson), talán emiatt tűntek el. Egy piros folt a szemöldökén is van. Nagyon megijedtem, ugyanis nagyon csúnyák és nagyok voltak, de most, hogy már elmúlt, egy kissé megnyugodtam. Ilyen piros foltokat máskor nem láttam, de lehámlott bőrt igen. Sírni sem sírt ezek miatt, nem is tűnt úgy, hogy viszketnének. Mi lehet ez? Eleinte ekcémára gyanakodtam, de nem hiszem, hogy az lenne. Lehet, hogy allergiás a mosóporra, vagy a babafürdetőre vagy az babaolajra?

Kislányom 19 hónapos. Tegnap éjjel nagyon forgolódott álmában, fel is ébredt. Miután megitattam, tisztába tettem, akkor vettem észre, hogy az egész testén, az arcát és a hátát kivéve, tele van kiütésekkel. Nagy vörös alapon fehér hólyagok borították a testét, ami viszketett neki. Némelyik hólyag a lencse nagyságot is elérte. Gyorsan átöltöztettük és elvittük az éjszakai ügyeletre a közeli kórházba. De érdekes módon a kiütések 1 óra múlva eltűntek, csak egy-két kicsi folt maradt a testen. Mivel nagyon sokat kellett volna várni, hazamentünk. Reggelre szinte alig látszott valami a kiütésekből.  Mi lehetett ez?

A kislányom két éves lesz egy hónap múlva, 93 cm magas, 15 kg.
Egy este vettük észre, hogy a jobb csuklóján fehér hólyagocskák keletkeztek, elég szép számban. Másnap az orvos napallergiát állapított meg nála, Fenistil géllel kellett kenegetni, s nem vihettük ki a napra. El lehet képzelni, mit jelentett ez egy egészséges, futni vágyó kisgyereknek.
Azon a hétvégén a hólyagok  tovább terjedtek, megjelentek a másik kézfején, majd a hátán is. Kedden ismét orvos, egy másik, aki azonnali ránézésre homokallergiát (szilícium-érzékenységet) állapított meg, eltiltott minket a homokozótól. (Itt jegyzem meg, a szemét és a kosz, valamint a baktériumok miatt eddig sosem engedtem a lakótelepi homokozóban játszani, a nagyapa épített neki kb. egy hónapja fedett, friss, új homokkal teli homokozót a kertben.) Ekkor fehér, gyógyszertárban kevert, kénes púdert kaptunk, kenjük azzal.
Tíz napja nem mentünk homok, azaz játszótér közelébe sem!!! A fehér göböcskék a lábfején is megjelentek, a többi helyről nem múltak el, sőt, az első keletkezési helyen, a jobb kézfejen összefüggő, piros, ekcéma szerű területté álltak össze. Nem viszket, hálistennek!!
Szombaton találkoztunk egy ismerőssel, aki szerint Lili az ő kétéves kislányától kapta el a  rühöt, ugyanis öt hete rühes lett valamilyen tyúkoktól, s míg erre nem derült fény (három hétig cipelték orvostól orvosig, mire a sok allergiamegnevezés után már egész testén összefüggő, viszkető piros foltokból rájöttek, hogy rühes), addig megfertőzhette a lányunkat. Erre vettem Jacutint, s már két napja azzal kenem félelmemben.
Ma, 24-én ismét elvittük egy másik bőrgyógyászhoz,  a gyerekkórházba, aki lehordott a sok mindenféle kenegetésért, főleg a Jacutin miatt, megnézte nagyítóval, és kizárta a rühet, és megerősítette az előző orvos diagnózisát: homok-, föld-és kőallergia, de ne érjen állathoz sem ( van egy kutyánk), és ne érjen hozzá növényekhez sem . Ezen teljesen kiborultam . Állítólag három-négy héten belül a fehér göbök maguktól elmúlnak, ha ezt betartom, de könyörgök, hogyan? Zárjam be a gyereket? Eddig sem ért homokhoz, kőhöz, mégis egyre csúnyább. A doktornő szerint örüljünk, hogy  nem viszket, de ha viszketni vagy vérezni! kezdene, vigyük vissza.
Teljesen kétségbe vagyok esve, úgy érzem, csak találgatnak, mindent megpróbálnak kizárni, ezzel lehetetlenné téve a gyerek életét, de segíteni nem segítenek. Mit tegyek? Hova vigyem még?