Rendelő

Válasz

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Tv. 90. § d) pontja kimondja, hogy a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság (a tv. 138. § (1) bekezdés) idõtartama alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. A fentiek alapján bizonyára hatályon kívül helyezik a felmondását. S abban az esetben Ön biztosított lesz, ha munkaügyi bírósághoz fordul. Ez azonban csak akkor érvényes, ha nem közös megegyezéssel történt a felmondás, hanem egyoldalúan a munkahely részérõl. Abban az esetben, ha új munkahelyre megy, s 30 napnál hosszabb lesz a biztosításban töltött idõszak megszakítása, az ellátások összegének kiszámításánál a megszakítást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A biztosítotti jogviszonytól függõ gyermekellátások jogosultsági feltételei a következõk. Az 1997. évi LXXXIII. tv. alapján fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Tehát TGYÁS-ra jogosult lehetett, ha a szülést megelõzõ két éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a fenti jogosultsági feltételeknek megfelelt. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A táppénz tényleges jövedelemként nem számolható, mert nem vonnak belõle egészségbiztosítási járulékot, kivéve a betegszabadság napjait. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A táppénz, a TGYÁS, a GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál. Az ellátásokról és azok kiszámításáról, valamint a táppénz igénybevételérõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.