Színes kavalkádBabanet-Est TV Magazin
Vízkeresztkor lebontjuk a karácsonyfát, és kezdetét veszi a farsang időszaka, amely egészen húsvétig tart. Különleges időszak ez, hiszen nem köthető hozzá nagyobb vallási ünnep, sokkal inkább néphagyományokon alapul, amikor a tavaszt várva a világ kifordulhat önmagából, zajos-táncos mulatságok sorával temetve a telet.
Ilyenkor kerülnek megrendezésre az óvodákban, iskolákban is a farsangi ünnepek, amikor a gyerekek jelmezbe bújhatnak. Ez pedig nem kis fejtörést okozhat a szülőnek, hiszen a jelmezt a felmenőknek kell prezentálniuk. Persze vannak olyanok, akik könnyedén, mondhatni egy tollvonással megoldják a problémát, és kölcsönzött vagy vásárolt jelmezbe öltöztetik a gyereket, ám ez sokszor le is szűkíti a lehetőségeket. Nem ritka jelenség, hogy egy húszfős csoportban a lányok háromnegyede királylány, hercegnő, esetleg balerina jelmezben pompázik, a fiúk nagy része pedig cowboy, bohóc, esetleg harcos.
Pedig micsoda mulatság közösen kitalálni, mi legyen a gyerek, és azt hogyan is lehet megvalósítani! Mert persze a gyereknek vannak saját elképzelései a dologról, amelyekről érdemes már jó előre érdeklődni nála. Egyrészt azért, mert számtalan képtelennél képtelenebb ötlete is lesz, másrészt óránként fog változni nála a „végső” elképzelés.
Állapodjunk meg vele egy végső időpontban, amíg lehetőleg valóban véglegesítenie kell a döntését, addig pedig többször beszéljük át vele a különféle jelmezek előnyeit-hátrányait. Mi az, amit otthon, közösen is el tudunk készíteni, amiben ő is segíteni tud, mi az, amit csak a szülők tudnak megvalósítani, és mi az, ami komolyabb anyagi befektetéssel járhat, netán kölcsönzőbe kell érte menni? Gondoljuk végig együtt a kész illetve a készített maskarák jellemzőit is: előbbiek ugyan talán jobban mutatnak, ám nyilván több is lesz belőlük a csoportban, utóbbiak viszont sokkal ötletesebbek, nagyobb teret adnak a fantáziának.
Ha úgy döntünk, a jelmez otthon készül el, ne halasszuk az utolsó napra! Írjuk össze, milyen alapanyagokra lesz szükségünk, és szánjunk időt minden egyes munkafázisra, de főleg azokra, amelyekben a gyerek is részt vesz. Nehogy aztán a nagy nap reggelén derüljön ki, hogy valami nem tart rendesen, vagy mégsem a megfelelő méretű. Így gondtalan lesz a kicsik szórakozása is.
- A jelmezhez tulajdonképpen bármit felhasználhatunk: papírt, műanyagot, textilt, drótot. A gyerekek ötletei elképesztően jók, érdemes átemelni belőlük jó párat a megvalósítás során.
- Ha nem tudunk varrni, akkor se csüggedjünk: gondolkozzunk félkész megoldásokban (pl. meglévő póló, olcsó harisnya és textilfilc), vagy válasszunk alternatív elkészítési módokat (pl. textilragasztó). A cél az, hogy a jelmez azt az egy napot kibírja, nem az örökkévalóság.
- Mindenképpen engedjük, hogy a gyerek szava döntsön. A legrosszabb az, ha a kicsi olyan jelmezben kénytelen feszíteni, amit utál.
- A jelmez része lehet egy arcfestés, frizura, körömfestés is. Évente egyszer még a kisfiúkra is kenhetünk némi dekorkozmetikumot, hajhabot. Élvezni fogják!
Szilágyi Diána, 2009. február 06.