Rendelő ›
Kérdések-válaszok
Teljes tanácstalanság/kétségbeesés késztetett arra, hogy megírjam ezt a levelet a feleségem és a kisfiunk nevében.
Szeptember 24.án született csodálatos kisfiúnk, Máté 3 héttel a várt időpont előtt - elfolyt a magzatvíz - 2490 gr-mal császármetszéssel - medence végű fekvés miatt . A feleségemnek már 2 nap után volt teje, - Máté kicsit besárgult, kapott infúziót is -de mivel a baba nagyon aluszékony volt nem volt egyszerű a szoptatás. 1 hét után haza jöttek és a kezdeti szokásos kisebb nehézségek - kicsit nehezen vette el az egyik mellét, fájt a mellbimbó, szoros volt a melltartó stb - nagyon szépen fejlődött a babánk, heti 20-35 dkg-okat hízott, napi 6-szor evett, kezdetben lassan 40-50 perc alatt majd később már 20 perc alatt megette a Neki szükséges 90-140 gr-mot.
A feleségemnek sok teje volt/van általában minden szoptatás után tudott még fejni, bár végig az egyik melléből könnyebben és többet tudott enni a babánk mint a másikból. Kezdetben napi 150 később 300 gr tejet is le tudtunk fagyasztani.
Tegnap volt 2 hónapos, 4400 gr és általában egy nyugodt kiegyensúlyozott kisfiú, kivéve a szoptatásokat. Kb 2 héttel ezelőtt kezdődött, hogy a délutáni/esti szoptatások sírásba fordultak - 1 evés a 6 közül 15-40 perces sírással, a többi 5 teljesen simán zajlott - elkezdett enni majd egy idő után keservesen sírt és nem vette vissza a cicit, mintha nem lenne benne tej, de a mellszívóval simán meg lehetett indítani, vagy a jobbik mell után a másikat nem vette el, ha elvette néhány szopás után felsírt. Nagy nehezen azért jóllakott - nem mindig -, főleg, ha volt türelme megindítani a "rosszabbik" mellet is..
A szoptatás után a feleségem még tudott fejni, bár a tej megindítása nem mindig volt egyszerű, sokat kellet szívni ahhoz, hogy újra meginduljon, főleg a "rosszabbik" mellből. Így utólag visszagondolva, talán arra az időre tehető, hogy elkezdett szörcsögni az orra és ki kellett tisztítani, bár lehet, hogy ez csak belemagyarázás.
Azóta a helyzet sokkal rosszabbá vált. Múlt hét csütörtökön kihívtuk a gyerekorvosunkat elmondtuk Neki hogy mi a helyzet + mert a nátha nem múlt meg egy kicsit hörgött is. A doktor néni azt mondta, hogy megfázott, és a garatban van hurutos betegsége ettől lehet, hogy nem tud szopni. Írt orrcseppet és köptetőt is.
Megnyugodtunk, hogy az az egész biztos a betegség miatt van , elkezdtük Neki adni a gyógyszereket, de a szoptatási helyzet csak egyre rosszabbodott. A szoptatás - van amikor csak 50-80 gr-ot evett - napi 2-3 szor is keserves sírásba torkollik és még pohárból sem nagyon lehet megitatni utána.
Ma a védőnő is éppen akkor jött amikor 1 óra után 50 gr-ot evett a baba /éjjel balhé, reggeli simán 110 gr,/ - minden korty után sírt, pedig a feleségem a szoptatás után 100 gr-ot fejt le -, azt mondta, hogy hívjuk ki a doktornőt, mert biztos fáj a füle, vagy a szájában vélt hólyagokat felfedezni, de semmilyen épkézláb ötlete nem volt.
Cumisüvegből - ez volt a második eset 2 hét alatt, a feleségem nagyon cumisüveg ellenes -evett utána további 40 gr-ot. A babának van cumija, amit szeret és csak kritikus esetben nem nyugszik meg tőle.
Kihívtuk a doktor nénit -aki egyébként nagyon rendes- újra, aki azt mondta, hogy a hurut már majdnem teljesen helyre jött a nátha is múlt. Tetőtől talpig megvizsgálta a babát, megnézte a fülét, száját, torkát tüdejét stb és azt mondta, hogy nyugodjunk meg, nincs semmilyen komoly baja. Szerinte nem kap rendesen levegőt a náthától, tisztítsuk ki az orrát minden etetés előtt és ne mérjük minden etetés után, nincs semmi baj, ha az utolsó héten csak 10 gr-ot hízott.
A szoptatás számunkra egy rémálommá vált, a baba sír és küzd, mi pedig minden egyes evés előtt/közben stresszelünk - tudom, hogy ezt nem szabadna a feleségemnek, de ezt nem lehet tudatosan irányítani -, hogy mi lesz, mikor kezd el kétségbeesetten sírni. Az utóbbi 3-4 napban nem hízott semmit és keveseket eszik.
Nem tudom mit csináljunk, a feleségem nagyon szeretné szoptatni a babát, de gyakran elkeseredik, sírdogál hogy mi lesz így és mit változtassunk, hogy visszajöjjön a "régi" jóevő kisfiunk. Nem szeretnénk áttérni a cumisüvegre, de nem tudom meddig bírjuk.
Senkitől nem kapunk használható tanácsot, és kétségbe vagyunk esve, nem tudom mitévők legyünk.
Szeptember 24.án született csodálatos kisfiúnk, Máté 3 héttel a várt időpont előtt - elfolyt a magzatvíz - 2490 gr-mal császármetszéssel - medence végű fekvés miatt . A feleségemnek már 2 nap után volt teje, - Máté kicsit besárgult, kapott infúziót is -de mivel a baba nagyon aluszékony volt nem volt egyszerű a szoptatás. 1 hét után haza jöttek és a kezdeti szokásos kisebb nehézségek - kicsit nehezen vette el az egyik mellét, fájt a mellbimbó, szoros volt a melltartó stb - nagyon szépen fejlődött a babánk, heti 20-35 dkg-okat hízott, napi 6-szor evett, kezdetben lassan 40-50 perc alatt majd később már 20 perc alatt megette a Neki szükséges 90-140 gr-mot.
A feleségemnek sok teje volt/van általában minden szoptatás után tudott még fejni, bár végig az egyik melléből könnyebben és többet tudott enni a babánk mint a másikból. Kezdetben napi 150 később 300 gr tejet is le tudtunk fagyasztani.
Tegnap volt 2 hónapos, 4400 gr és általában egy nyugodt kiegyensúlyozott kisfiú, kivéve a szoptatásokat. Kb 2 héttel ezelőtt kezdődött, hogy a délutáni/esti szoptatások sírásba fordultak - 1 evés a 6 közül 15-40 perces sírással, a többi 5 teljesen simán zajlott - elkezdett enni majd egy idő után keservesen sírt és nem vette vissza a cicit, mintha nem lenne benne tej, de a mellszívóval simán meg lehetett indítani, vagy a jobbik mell után a másikat nem vette el, ha elvette néhány szopás után felsírt. Nagy nehezen azért jóllakott - nem mindig -, főleg, ha volt türelme megindítani a "rosszabbik" mellet is..
A szoptatás után a feleségem még tudott fejni, bár a tej megindítása nem mindig volt egyszerű, sokat kellet szívni ahhoz, hogy újra meginduljon, főleg a "rosszabbik" mellből. Így utólag visszagondolva, talán arra az időre tehető, hogy elkezdett szörcsögni az orra és ki kellett tisztítani, bár lehet, hogy ez csak belemagyarázás.
Azóta a helyzet sokkal rosszabbá vált. Múlt hét csütörtökön kihívtuk a gyerekorvosunkat elmondtuk Neki hogy mi a helyzet + mert a nátha nem múlt meg egy kicsit hörgött is. A doktor néni azt mondta, hogy megfázott, és a garatban van hurutos betegsége ettől lehet, hogy nem tud szopni. Írt orrcseppet és köptetőt is.
Megnyugodtunk, hogy az az egész biztos a betegség miatt van , elkezdtük Neki adni a gyógyszereket, de a szoptatási helyzet csak egyre rosszabbodott. A szoptatás - van amikor csak 50-80 gr-ot evett - napi 2-3 szor is keserves sírásba torkollik és még pohárból sem nagyon lehet megitatni utána.
Ma a védőnő is éppen akkor jött amikor 1 óra után 50 gr-ot evett a baba /éjjel balhé, reggeli simán 110 gr,/ - minden korty után sírt, pedig a feleségem a szoptatás után 100 gr-ot fejt le -, azt mondta, hogy hívjuk ki a doktornőt, mert biztos fáj a füle, vagy a szájában vélt hólyagokat felfedezni, de semmilyen épkézláb ötlete nem volt.
Cumisüvegből - ez volt a második eset 2 hét alatt, a feleségem nagyon cumisüveg ellenes -evett utána további 40 gr-ot. A babának van cumija, amit szeret és csak kritikus esetben nem nyugszik meg tőle.
Kihívtuk a doktor nénit -aki egyébként nagyon rendes- újra, aki azt mondta, hogy a hurut már majdnem teljesen helyre jött a nátha is múlt. Tetőtől talpig megvizsgálta a babát, megnézte a fülét, száját, torkát tüdejét stb és azt mondta, hogy nyugodjunk meg, nincs semmilyen komoly baja. Szerinte nem kap rendesen levegőt a náthától, tisztítsuk ki az orrát minden etetés előtt és ne mérjük minden etetés után, nincs semmi baj, ha az utolsó héten csak 10 gr-ot hízott.
A szoptatás számunkra egy rémálommá vált, a baba sír és küzd, mi pedig minden egyes evés előtt/közben stresszelünk - tudom, hogy ezt nem szabadna a feleségemnek, de ezt nem lehet tudatosan irányítani -, hogy mi lesz, mikor kezd el kétségbeesetten sírni. Az utóbbi 3-4 napban nem hízott semmit és keveseket eszik.
Nem tudom mit csináljunk, a feleségem nagyon szeretné szoptatni a babát, de gyakran elkeseredik, sírdogál hogy mi lesz így és mit változtassunk, hogy visszajöjjön a "régi" jóevő kisfiunk. Nem szeretnénk áttérni a cumisüvegre, de nem tudom meddig bírjuk.
Senkitől nem kapunk használható tanácsot, és kétségbe vagyunk esve, nem tudom mitévők legyünk.
Válasz
Sajnos nem tudom hol laktok, de ez a tipikus esete annak, amikor meg kellene nézni a szoptatást egy szakembernek. A Babaneten megtaláljátok a szoptatási ambulanciák címét. Először telefonon be kell jelentkezni: azt általában a nap 24 órájában biztosítják. Ott megpróbálnak valami "tűzoltó" tanácsot adni, és megbeszélnek veletek egy időpontot. Akkor be kell menni a babával, de lehetőleg úgy, hogy legalább két óra teljen el az utolsó szoptatás óta. Az ambulancián kikérdeznek mindenről. A dologból valami olyasmi sül ki, amit Te
is leírtál. Még megkérdezik a szoptatási időpontokat is - nagyjából hogy alakult a "házirendetek", ha alakult valahogy. És persze, megnéznek egy szoptatást.
Mivel ez most lehetetlen, csak tippelni tudok: nincs-e a feleséged olyan helyzetben, hogy visszatért a menstruációja? Mert ezt a babák nem szeretik. Nem történt-e valami megrázó, vagy kellemetlen változás a mama életében?
Egybeesett a probléma kezdete az orrdugulással? Mióta cumizik a baba és mennyit van a szájában? El tudnátok-e hagyni a cumit? Az éjszakai szoptatás többnyire jól megy, vagy akkor is balhé van?
Megpróbálhatjátok azt is, hogy szoptatás előtt egy egész kevés tejjel megitatjátok a babát pohárból, hogy ne legyen olyan éhes, amikor mellre kerül. Ez csak átmeneti állapot lenne, el lehet hagyni ezt a trükköt néhány nap múlva, és megpróbálni újra csak szoptatni.
Most ennyi jutott eszembe, és még az, hogy nézzétek meg a www.lll.hu oldalon a szoptatási sztrájkról, és a cumi. mellbimbó zavarról írottakat.
Bíztatásul: az én lányom is csinált ilyet, néhány hétig szinte csak éjjel akart szopni. Nem is hízott sokat. Én megfelelően kiborultam (ez természetes, hiszen olyankor elsősorban anya, és nem szaki az ember).
Julinak egy idő után megjött az esze, és vígan szopizott három és fél éves koráig.
Sződy Judit
