Kérdések-válaszok
Milyen problémát okozhat, ha a pupillatágítás alatt a gyerek náthás? Amikor az időpontot ...
Válasz
A kérdésre az a válaszom, hogy attól, hogy a gyermek náthás és éppen pupilla tágítást is végzünk nála nem tudok különösebb súlyos problémáról, így az aggodalmukat nem látom megalapozottnak. Meg kell nyugtatnom, hogy a két dolog együttes hatása nem rontja sem a nátha gyógyulási esélyeit, sem a csepp tágító és alkalmazkodó képesség bénító hatását.
Félreértette a korábbi erről szóló írásomat, legfeljebb annyit szoktam mondani, hogy ha éppen lázas beteg a gyermek, vagy valami oknál fogva legyengült állapotban van, akkor egy nem azonnali sürgős vizsgálatot (és a szemüveg felírása az ilyen) elhalaszthatunk egy-két héttel a betegség gyógyulásáig, hiszen ilyenkor a gyermek is nyűgös, sokkal nehezebben kooperál, nehezebb a vizsgálat is, mert nem elég nyugodt.
Dr. Sényi Katalin
Egy éves kisfiunk bal szemével egy picit befelé néz. Szerettük volna megvizsgáltatni szem ...
Szükséges-e vizsgálni az ilyesmit még csecsemő korban? Van-e jelentősége, hogy minél előbb kezelni lehessen, ha valami problémát találnak?
Válasz
Az 1 éves kisfiú kancsalsága arra hívja fel a figyelmünket, hogy a gyermek időnként valamiért nem használja egyszerre mindkét szemét.
Ennek lehet az az oka, hogy rosszabbul lát egyik szemével, vagy az is hogy gyengébb valamelyik szemizma. A látási zavart lehet kezelni azzal, hogy takarjuk a vezér szemet és gyakoroltatjuk a gyengébben látó szemet, s ha képes kiélesíteni a képet akkor szemüvegre sincs azonnal szüksége. Azonban annak eldöntése, hogy milyen problémával állunk szemben alapos kivizsgálást igényel, szükséges megtágítani a szembogarakat és átvizsgálni a szemfeneket, meggyőződni annak épségéről, valamint eldönteni azt van-e nagy dioptriás különbség a két szeme között. Erre a vizsgálatra már 8 hónapos kortól alkalmasak a kis csecsemők és az ezen időszak után is fel-fel lépő vagy állandóan látható valódi kancsalság kezelendő, mégpedig azonnal.
Minél hamarabb kezdjük kezelni annál biztosabban megúszhatjuk a tompalátást. Ez a tompalátás olyan baj, hogy az agy választ a két szem közül és egyik szem vezérszemmé, a másik kancsalító szemmé válik, majd a tartós használat hiányától ellustul és tompán fog látni, homályosan a legjobb szemüveg sem segít már rajta. Ezt az állapotot nem szabad megvárni, mert a kezelése hosszadalmasabb és gyakran eredménytelen.
Kérem tehát ne habozzanak, végezzék el a szükséges pupilla tágítást és menjenek kontroll vizsgalatra a gyerekkel. Nem kell megijedni ettől a feladattól. Napi kétszer l-l csepp 0,5% vagy 0,25% Atropin cseppel 5 napig cseppentve kellő alkalmazkodásbénulást érhetünk el, és az orvos pontos szemüvegbemérést végezhet. A gyermek mindent ugyanúgy fog látni ezen időszakban is, csak újságot-olvasni nem fog tudni, de azt hiszem ezt most még nem neki kell elvégeznie. A tágító csepp mellékhatása ha kicsurog az arcra, bőrre, illetve, ha az orrba becsurog a könnycsatornán keresztül, hogy a kisereket kissé megtágítja, és így átmeneti ideig 15-30 percig kipirosodhat az arcocskája a cseppentés után. Ez azonban nem jelent problémát. Megelőzhetjük ezt is azzal, ha csak l cseppet cseppentünk a kötőhártyazsákba és ha folyadékot itatunk a cseppentés után vele. Így az esetleg orrba garatba mégis bejutott csepp felhígul.
Általános mellékhatása olyan ritka és nem okoz semmilyen marandó károsodást, így erről nem szükséges most szólni, csupán annyit, hogy ha a gyermek egyébként náthás beteg vagy lázas, akkor el kell halasztani egy héttel a tágításos vizsgálatot, új időpontot kell kérni.
A kezelés mihamarabbi elkezdését szükségesnek tartom, mert jól kezelhető a korán felismert kancsalság és fénytörési hiba.
Dr. Sényi Katalin
Mi történik egy gasztroenterológiai szakrendelésen?
...
Válasz
A gasztroenterológiai szakrendelésen először alaposan kikérdeznék Önt a gyermek mostani és eddigi táplálkozásáról, az esetleges problémákról, amelyek felmerülhetnek az új ételek bevezetése során, az ételek konzisztenciájának, az adagok változtatásának tűréséről, stb. Ezután a gyermek alapos fizikális vizsgálata történik. Mindezek után a szakorvos az ún. táplálkozási napló vezetését kéri a szülőtől a következő találkozásig, és elrendeli a fentiek összegzése után szükségesnek látszó vizsgálatokat. Ezek laboratóriumi vizsgálatok: vér, vizelet, széklet, ill. a tejcukor érzékenység kimutatására szolgáló ún. hydrogen-kilélegzési teszt. A laboratóriumi vérvizsgálatok általában az esetleges fertőzésekre, májműködésre, ételallergiára, lisztérzékenységre, és a nem megfelelő felszívódási viszonyok következtében kialakult hiányállapotok kimutatására irányulnak (pl. vas, kalcium). Ha indokolt, a gyermek hasi ultrahang vizsgálata is megtörténik. Amennyiben szükséges, ma már még speciálisabb laboratóriumi endoszkópos (+szövetminta-nyeréses) vizsgálatok is elvégezhetők szakintézetekben. Célunk az, hogy a gyermek vontatott fejlődésének okát, esetleges emésztési zavarát kiderítsük, és ezek alapján a megfelelő diétát, gyógyszert beállítsuk. Amennyiben erre nincs szükség, akkor is egy megfelelő roboráló diétás tanáccsal és az esetleg kialakult hiányállapotok rendezésével engedjük el a szülőt-gyermeket.
Dr. Gömöri Ágnes