Kérdések-válaszok

Szeretném megtudni, hogy szoptatás ideje alatt szedhetem-e az ECHINACEA - biborkasvirág kivon ...

Szeretném megtudni, hogy szoptatás ideje alatt szedhetem-e az ECHINACEA - biborkasvirág kivonat - gyógynövény cseppet az immunrendszerem erősítésére. Szülés után az immunrendszerem sajnos nagyon leromlott, sokszor vagyok náthás, lázas stb. Ezen szeretnék változtatni, ill. erősíteni az immunrendszerem.

Válasz

Az immunrendszerre nem feltétlen a leromlott kifejezés a megfelelő. A terhesség egy fiziológiás immunhiányos állapot, ami a méhen belül fejlődő magzatot is védi, hiszen, mivel "félig" testidegen, az immunrendszer megkísérelné kilökni, mint ahogy a korábbi időkben az átültetett szervekkel történt. A szoptatás idején a szervezet védekező képessége visszatér a normális kerékvágásba, ugyanakkor tudni kell, hogy számos immunglobulin nagy dózisban átkerül az anyatejbe, hiszen a baba hetekig az anya által így biztosított védőanyagokra van utalva, saját termelése csak 2-3 hónap táján indul be érdemben. A gyógynövény kivonatokkal általában az a bajom, hogy pontos (mennyiségi és minőségi) összetétele nem ismert, általában több száz, sokszor be sem azonosítható alkaloidot is tartalmazhatnak. Nem tudható, hogy ebből mi kerül be az anyatejbe, de valószínűsíthetően az alkaloidok túlnyomó többsége, ennek a babára gyakorolt hatása nem felmérhető. Javaslom helyette: a változatos és egészséges táplálkozást, a sok friss gyümölcsöt és zöldséget. Ha kell, szedje tovább a terhes vitamint, gondoljon a szülési vérveszteség miatti vashiányra is. A légúti vírusbetegségeket pedig el kell kerülni, tehát ilyen beteget ne engedjen környezetébe. A szoptatás befejezése után nem látom akadályát - ha orvosa is megállapítja szükségességét -, hogy a cseppeket szedje.

Dr. Nagy László

Kérdésem az lenne, hogy ha gyermekem megfázik, gyógyszer helyett adhatok-e neki Lándzsás ...

Kérdésem az lenne, hogy ha gyermekem megfázik, gyógyszer helyett adhatok-e neki Lándzsás útifű nevű folyadékot, amit a gyógyszertárban árulnak. Esetleg kimondottan csak köhögésre ajánlott, és ha vannak melléktünetei a megfázásnak (eldugult, folyó orr, gyengeség stb.) akkor adjak csak gyógyszert?
Sok ismerősömtől hallom, hogy nem adnak gyógyszert, csak gyógynövényeket, de úgy látom azok a gyerekek sokkal betegesebbé válnak, lerakodik a slejm, többet és hosszabb ideig köhögnek, szuszognak, még tüdőgyulladást is kapott ismerősöm gyermeke. Igy én inkább vagyok a híve a gyógyszeres kezelésnek. Emiatt kicsit tanácstalan is vagyok, próbálom mondani nekik, hogy ha lehet kezeljék a gyermeket egyből (orvosuk által ajánlott gyógyszerrel), mert nem akarom, hogy a gyermekemet megfertőzzék. (Mindig igy kapta el, hogy kis barátai köhögősen jönnek át, s gyógyszert nem kapnak.)

Válasz

Gyógyszert betegség esetén akkor kell szedni, ha azt az orvos elrendeli. Véleményem szerint nem kell és nem is szabad éles határvonalat húzni a gyógynövény tartalmú készítmények és a gyógyszerek adása közé, mivel az szemléletbeli problémákat okozhat. Másra valók a gyógynövények és másra a gyógyszerek.
Sokszor elég a tüneti kezelés, pl. a légúti betegségek esetén, és erre megfelelők a gyógynövények is. Egyébként a klasszikus gyógyászatban korábban alkalmazott, de talán méltánytalanul háttérbe szorult, egyszerűbb, hagyományos, javarészt növényi eredetű összetevőket alkalmazó recepturakat tanítják az orvosi egyetemeken, és még most is érvényben vannak, tehát rendelhetők az ezeket ismertető könyvecskébe gyűjtött gyógyszerek is. (FoNo)
De - és ebben lehet, hogy felötlik a hagyományos orvosi szemléletem - az oki kezelésre ezek már nem elegendők. Pl. tüdőgyulladást nem gondolnék gyógynövénnyel gyógyítani. Azonban a kiegészítő, tüneti kezelésben itt is szerepe lehet az előbb említett készítményeknek.
(Azt is hadd említsem meg, hogy a klasszikus értelemben vett gyógyszerek jó része - legalábbis az alapkészítményeket illetően - gyógynövény eredetűek, bár tudjuk, az ipar azokat már számtalan mesterséges lépéssel tovább módosította, finomította.)
Az, hogy a másik gyermek tüdőgyulladást kapott, nem magyarázható azzal, hogy nem kezelték - vagy nem kezeltették - megfelelően. Hiszen az egy légúti fertőzés, aminek bármelyikünk ki van téve. Abban viszont igaza lehet, hogy a gyermekek egymást megfertőzhetik, hiszen a gyermekkori akut megbetegedések zöme légúti eredetű, és cseppfertőzéssel terjed. Azonban általában nem lehet pontosan megmondani, hogy egy adott fertőzést kitől, mikor kapjuk el.
Az Ön által említett megfázásnak nem mellék-, hanem igenis integráns tüneti az orrdugulás, gyengeség, köhögés. És ekkor kell orvosnak megítélnie, hogy ez esetben mi a teendő. Természetesen, ha a gyerek nem különösebben beteg, nincs vagy rövid ideig tartó láza volt, ha étvágya, általános állapota jó, nem hányt, akkor a szülő is jogosult gyermeke kezelésére, de csak tüneti szerekkel: orrcsepp, nyákoldó ("köhögéscsillapító") orrkenőcs, vitaminok stb. Ide tartozik, mint szülői feladat és tüneti kezelés, a lázcsillapítás is. Tehát pl. egy banális felső légúti hurut, nátha miatt nem feltétlen kell orvoshoz fordulni. Ugyancsak elegendő egy egyébként jó állapotban levő, nem hányó, jól itatható (etethető) gyermek hasmenését szülői segítséggel, egyszerű diétával kezelni.
Azonban, ha bármi okból azt érzik, hogy maguk nem tudják a gyermek állapotát megítélni, az adott problémát megoldani, feltétlen el kell menni az orvoshoz.
Az a tapasztalatom és véleményem, hogy a gyermekükkel jó kapcsolatban levő, a gyermeket érző szülő pontosan tudja, mikor kell orvoshoz fordulni, és nem az első köhintésnél vagy 38,2-nél teszik ezt.

Dr. Péter György