Az orvosi szakirodalmat olvasva az õssejtek jövõbeni felhasználása további csodálatos lehetõségeket kínál a gyógyításban.

Már igazolták, hogy az õssejtek a hasnyálmirigyben képesek inzulintermelõ szigetsejtekké alakulni, ezért a fiatalkori cukorbetegek szervezetébe történõ beültetésükkel kiküszöbölhetõ lesz a naponkénti injekciós inzulinkezelés. A német kutatók ígérete szerint ez a módszer pár éven belül a klinikai gyakorlatban is alkalmazható lesz.

Az õssejtekbõl sikerült bõrhámsejteket is produkálni, és ezáltal az égést szenvedett betegek igen nehezen megoldható bõrpótlását elvégezni.

Több kutatócsoport beszámolt már arról, hogy az õssejtekbõl elõállított szívizom,- illetve érsejtek képesek voltak a koszorúérbetegség miatt elhalt szívizomzatban, tehát a hegszövetben értelepeket létrehozni és a szívizomsejtek mûködését elérni.

A jövõben az olyan jelenleg nem, vagy korlátozott hatékonysággal kezelhetõ betegségek, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór, szklerózis multiplex, bizonyos izomsorvadások, stb. esetén is az õssejt terápiától várják az elõrelépést.

Nagy jelentõségû lesz az agyi érkatasztrófák (agyvérzés, agyi értrombózis, embólia) után kialakuló agykárosodások kezelése õssejtekbõl elõállított idegsejtek beültetésével. Több közlemény jelent már meg õssejtekbõl nyert idegsejteknek traumás-balesetes eredetû agy- és gerincvelõ sérültekben történt terápiás alkalmazásáról, és a beavatkozásokat végzõ szakemberek következtetései a jövõt illetõen igen bizakodóak voltak.

Az õssejt-kutatás sokat ígérõ további eredményei alapján az õssejtek majdan sok más betegségben is hasznosíthatók lehetnek.