KAti, nagyon örülök, hogy mégis sikerült tegnap megünnepelni a szülinapot. Valójában így az igazi, de ha másképp nem lehet, hát akkor máskor.
Mindenesetre, a torta irtó klasszul néz ki







Krisztának is mutattam a képeket, és a baba kijelentése után a numuná következett (tképpen az u-k csak úgy halványan vannak ott- másképp nem tudom leírni), ami nála a nyami-nyami-nak a kifejezése.







Tegnap este végül megvettük a mosogatógépet. Egy Bosch-t vettünk, és tegnap még kedvezményesen is volt. Remélem, beválik.



Betty, nehogy azt hidd, Kriszta is rengeteget esik, neki a térdei állandóan szivárványszínben pompáznak. Tudod, hol régebbi, hol frissebb ütések, de nincs mit tennem. És végülis nem is akarok, mert így tanul meg. Ő szerencsére afejét még sosem ütötte be és esés miatt csak egyszer sírt, anmikor tényleg beverte a száját. De szerintem te separázz minden esésekor, és főleg ne mutasd ki az ijedelmedet (bár persze, hogy az vagy, mint én is), inkább kacagj egyet, és meglátod, olyankor ő is másként fogja fel a dolgot. Tudom, hoyg ez nehéz, nekem is tanulnom kellett, de legalább bevált. Így nem kell féltenem, hogy bármely kicsi szellő fellöki.

Hová költöztök és főleg, miért? Nektek az albérlet volt? Nem volt már megfelelő? Örülök, ha jobb helyet sikerült találnotok. VAgy elkészült már az a ház, amiről még régen ítál?
Olive, veletek mi a helyzet?
Emőke, te is régen írtál!

MOst megyek, mert nem vagyok valami jól (gyomrom


Szép napot, hétvégét mindenkinek!
