#baba#anya

Gyerekek bőrbe varrva

Kitörölhetetlen emlékképek élnek az agyunkban azokról a percekről, amikor először megpillanthattuk a gyerekünket. Emlékszem, hogy mikor a szülésznő felemelte a lányomat, a lábai olyan automatikusan csapódtak vissza a nyakába, mintha egy beépített rugó lett volna a gerince helyén. Amikor rám tették, még kicsit szürkés-lilás volt a bőre a magzatmáz miatt.

Természetes, ha szeretnénk ezeket a pillanatokat az örökkévalóságba fagyasztani – meg is tesszük: ki fényképezőgéppel érkezik a szülőszobára, ki videókamerával, és ezek később is valahogy a kezünkhöz nőnek. De vannak olyan szülők is, akik ennél tovább mennek, és úgy gondolják, a gyerekük megszületése olyan dolog, amelyet magukon kell hordozniuk, örök mementóként. Mondjuk, egy tetoválás formájában.

Kitti édesapja több mint egy évtizede hordja kislánya arcképét a mellkasán. A kislány azóta felnőtt nővé vált, de így mindig apa pici lánya is maradhat.

Levente édesanyja egy aprócska talpat tetováltatott a vádlijára. Lehet, hogy gipszbe önteni kevésbé fájdalmas megoldás, de így nem kell félni attól, hogy ez az emlék kettétörik egy rossz mozdulat miatt.

Amira anyukája a csuklóján viseli kislánya nevét. Egyszerű, ívelt kalligráfia ez, egyszerre elegáns és nőies, és kellőképpen hangsúlyos.

De nyilván rengeteg nemzetközi példát is tudnánk mutatni. A gyerekekről szóló tetoválás egyik leghíresebb képviselője talán Angelina Jolie, aki a fogadott és vér szerinti gyerekei születési helyének koordinátáját és dátumát tetováltatta magára – amit hetedikként férje, Brad Pitt adataival is kiegészített.

Ez a szülő nemcsak gyermeke nevét és születési dátumát örökítette meg magán tintával, de egy érzelmes gondolattal is kiegészíttette.

Azt az elmondhatatlan szeretetet próbálta meg kifejezni kisfia felé ez a mama is, amikor alkarjára azt a Shel Silverstein idézetet varratta, mely szerint jobban szeret egy kisfiút, mint saját magát.

Attól, hogy egy gyermek nem a mi testünkben fejlődött, semmi sem változik. Egy örökbefogadó szülő általában örök hálát érez azért, amit kapott a sorstól – és gyermeke biológiai szüleitől. Ezt jelképezi ennek az örökbefogadó mamának a tetoválása, ahol a háromszög egy-egy oldala jelképezi a gyermeket, a biológiai és az adoptáló szülőket – a szív pedig azt a szeretetet, ami őket örökre összeköti.

Olykor a gyerek állapotára, jellemzőjére utaló tetoválást is tintával magukra íratnak a szülők. Ez a darab például egy autista kisfiú apukájának testét díszíti.

Arra is találni a neten példát, hogy a szülők a gyerek egy alkotását örökítik meg saját bőrükön. Például a kedvenc rajzot, ahogy az az alábbi képen is látható.

A tetoválás azonban nemcsak arra jó, hogy örök emléket jelentsen. Segíthet is a gyereknek és erősítheti a családtagok közötti kötelékeket. Philippe Aumond és Camille Boivin például azután tetováltattak magukra, miután kisfiúknál, Jacobnál 3 és fél évesen 1. típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak. A kisfiú először inzulininjekciókat kapott, majd később egy olyan inzulinpumpát, amit a hét minden napján, minden órában viselnie kell. És bár Jacob örült a pumpának, a többi gyerektől különbözőnek érezte magát. Ezért szülei magukra tetováltatták a gyerek egészségét jelentő készüléket, azzal az üzenettel, hogy ők örökre össze is vannak kötve.

Nektek van a gyerekkel kapcsolatos tetoválásotok? Ha igen, küldjetek róla egy képet a szerkeszto@babanet.hu címre.

Szilágyi Diána, 2013. szeptember 11.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(11 hozzászólás) 

2013 09 11. 13:11
nekem még nincs de mindenképpen szeretnék!:)
→ válasz erre
2013 09 11. 13:15
dia
@dioka89: És milyet képzeltél el?
→ válasz erre
2013 09 11. 13:27
@dia:
Ez egy jó kèrdès, a nevèt mindenkèppen,de mivel nekem ez lesz az első tattoom is egy kicsit fèlek is. Ès alaposan àtgondolom hogy mi legyen az!:)
→ válasz erre
2013 09 11. 22:57
én nemrég jártam tatto szalonban és gyönyörű baba és gyerekportrékat láttam, sztem csodálatos dolog magunkon viselni az imádott gyermekünk arcképét!
→ válasz erre
2013 09 13. 12:16
Jézusom. Igen, vannak ízléses, finom és lélekemelő tetoválások is, de a fenti képek jó részénél borzongott a hátam :-(
Megértem, aki magára varrat bármit, de személy szerint inkább egy aranyba gravírozott arcképmedálon viselném a gyerekem képmását :-)
→ válasz erre
2013 09 13. 12:23
Olvastam valahol, NEM TUDOM, hogy igaz-e vagy kamu, győződjön meg róla mindenki maga és ne vegye készpénznek, amit írok... szóval állítólag a tetoválással terjesztett hepatitisz nem feltétlenül a tűtől van, hanem a tinta miatt, amibe a tűt mártják - a tintát nem szokták kicserélni minden ügyfélnél. Mindenesetre érdemes megbízható helyre menni varratni.
→ válasz erre
2013 09 13. 13:05
Én is nagyon szeretnék Koppányról emléket tetováltatni magamra! :) A kis láblenyomata például szép emlék lenne...
→ válasz erre
2013 09 13. 22:22
dia
@csumpi: Nekem az Amira-s nagyon tetszik, az örökbefogadós háromszög-szív meg az utolsó, az inzulinpumpás - de az inkább azért, mert annyira megható.
→ válasz erre
2013 09 14. 11:34
@dia: A nagy álmom a lapockámra valamilyen szép orchideás minta, de most ezt valahogy úgy gondolom, hogy elmegyek egy jó szalonba majd, ha összegyűjtöttem sok-sok pénzt és elmondom mit képzelek, meg Koppi láblenyomatát és ott tetováltatok ahol beleszeretek a rajzra, amit kitalálnak... :)
→ válasz erre
2013 09 14. 15:07
@manguszta: nem mártják a tűt a tintába.vagy patronból folyik, vagy kiöntik kis tálkába és oda mártják, ez esetben tálkával együtt dobják ki a maradékot.

És egyébként sztetek hány nő cserélteti a gyantapatront és a benne lévő gyantát újra kozmetikusnál???
Szóval ha az van megírva számomra h megfertőznek hepatítisszal akkor meg is fognak :) (pl a kórház fertőző osztályán ahol úgy vettek vért h nem húzott gumikesztyűt a hölgy és amikor elsőre mellészúrt, kihúzta a tűt, majd letette az asztalra, majd újra belémdöfte...)


Csumpi: a jó szalonokban készítenek előtte rajzot, de nem ingyen természetesen, ált 5-10 ezer Ft előleget kérnek.(ami aztán beszámít a tetoválás árába.)
→ válasz erre
2013 09 14. 15:33
Megnyugodtam, köszi!!! :-)
Gyantaparton, igen! Kriston Andreánál már olvastam régebben, megfontolandó... neki külön patronja van a kozmetikusánál.
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?