Játszótér, gyerekek, szülőkKis játszótéri illemtan
Itt a jó idő, végre kiszabadultunk a szobafogságból. Egész nap lehet a játszótéren sütkérezni: élvezzük, a gyerek is élvezi, szocializálódunk és a gyerek is szocializálódik. De nekünk, szülőknek még ebben az idilli helyzetben, még a játszótéren is tudja néha bökni valami a csőrünket. Hát persze: a viselkedéskultúra nem jár automatikusan a gyerek mellé. De még mennyire nem! Íme egy lista arról, mit illik és mit nem illik – a játszótéren.
-
Nem illik, jobb helyeken tilos is dohányozni a játszótéren, annak környékén és egyáltalán bárhol, ahol gyerekek vannak. Nem is beszélve a többi felnőttről. Alkoholt fogyasztani nyilvánvalóan nem illik.
-
Illik érkezéskor és távozáskor becsukni magunk mögött a kaput, ha van ilyen – akkor is, ha nyitva találtuk, sőt, akkor is, ha mi gyerekünk még túl kicsi ahhoz, hogy a nyitott kapun át egy szempillantás alatt az autók elé motorozza magát.
-
Illik érkezéskor és távozáskor köszönni. Nagyjából hasonló korú szülők a játszótéren rendszerint tegeződnek.
- Nem illik szemetelni, a kisgyerek által elhullajtott szemetet is illik kidobni, vagy vele kidobatni a kukába. A rágóguminak is ott a helye.
-
Nem illik a játszótérre állatot vinni, még ha nem is tiltja tábla. Más gyermek félhet a mi házi kedvencünktől, nem is beszélve a higiéniai szempontokról. Hasonló megfontolásból nem szerencsés a játszótéren galambokat vagy macskákat etetni.
-
Nem illik, sőt, nagyon csúnya dolog beteg gyermeket vinni a játszótérre! Aki még lábadozik, köhög, azt vigyük inkább sétálni. A játszótéren a gyerekek, még ha nem is zárt térben vannak, de közös hintát, közös játékokat használnak.
-
Nem illik a játszótéren csúnyán beszélni, persze máshol sem, de a játszóra ez fokozottan igaz, hiszen nem szép dolog más szülők gonddal nevelt gyermekét kitenni a nemkívánatos hatásoknak.
-
Szabad a játszótéren szoptatni, pelenkázni, ezen csak egy földönkívüli csodálkozna. Esetlegesen szégyenlős apukákra, pláne nagypapákra való tekintettel azért lehetőleg igyekezzünk minél kisebb feltűnéssel megoldani a szoptatást.
-
Illik ügyelni arra, hogy gyermekünk ne tegyen kárt más gyerek testi épségében - a homokot véletlenül a szemébe szórhatja, motorral nekiütközhet, stb. - , ruházatában, játékaiban. Különösen figyelni kell a kisebbekre.
-
Szabad a homokozóban szertehagyott játékokkal játszani, akkor is, ha nem a miénk, nem illik viszont elvinni a homokozóból, és nem illik kivenni más kezéből a játékot.
-
Illik arra ösztönözni a gyermekünket, hogy ő is megengedje másnak, hogy használja a játékait - persze amennyiben nem rongálja. Méreg drága, féltve őrzött, pótolhatatlan játékokat ne vigyünk a játszóra.
-
Nem illik engedni, hogy gyermekünk más babakocsiját fogdossa, tologassa, mert a babakocsi nehezen tisztítható, és nem játék. Nem szabad a kocsi kosarában hagyott játékokat sem kivenni.
-
Nem illik órák hosszára kibérelni az egy szem hintát vagy más játékot.
-
Nem illik engedni, hogy a gyerekünk a hinta előtt állva, toporzékolva kiszekírozza a másik gyereket a hintából.
-
Illik a motort, rollert, bicajt, labdát, játék babakocsit, stb. lehetőség szerint kölcsönkérni, az elutasítást is tudomásul venni. Ha kölcsön is adták, ne vigyük a játékot messzire, és rövid időn belül köszönettel vigyük vissza oda, ahonnan elhoztuk. Ha viszont a játék tulajdonosa nem található a közelben, tapasztalatom szerint senki sem bánja, ha egy-két percre kipróbálják más gyerekek is a játékot, különösen kisebbek, akikkel nehéz még megértetni, hogy ez nem a miénk.
-
Illik fél szemmel más gyerekére is vigyázni – ha épp leesni készül valahonnan, vagy a lengő hinta felé szalad, inkább kapjuk el, minthogy tétován keresgéljük szemünkkel az anyukáját. Különösen igaz ez testvérrel, ikertestvérrel érkezőkre, hiszen az ő anyukájuk sem tud két helyen lenni egyszerre.
-
Nem illik más szülőt hosszas beszélgetéssel feltartani, ha a gyermeke már eltávolodott tőlünk. Szabad ilyen esetben a feltartót faképnél hagyni.
-
Nem illik más gyerekének a kezéhez, arcához nyúlni. Ha nagyon aranyos is, inkább érjük be a gyönyörködéssel. Babakocsiban fekvő picikékhez semmi esetre se nyúlkáljunk.
-
Nem illik megkínálni más gyerekét semmivel anélkül, hogy előzetesen a szülő engedélyét kértük volna. Gondoljuk meg, a gyermek akár allergiás is lehet az adott ételre.
-
Illik a gyermek pisiltetéséhez olyan helyet választani, ahol vélhetően nem közlekednek a négykézláb mászó apróságok.
-
Illik tekintettel lenni sejthetően sérült vagy problémás gyerekekre, ne tegyünk megjegyzéseket, ha például nehezebben válnak meg a mi játékunktól, mikor már indulnánk haza. Ráadásul sok sérült gyermek esetében semmiféle külső jel nem árulkodik a problémájáról, mindössze a viselkedése lehet furcsa vagy szokatlan számunkra.
- Nem illik annyira hangoskodni még a játszótéren sem, sem a gyerekeknek, pláne nem az őket fegyelmező felnőtteknek, hogy a környező házakban élők nyugalmát zavarjuk.
Szerintetek mit hagytam ki?
kisgigi
kisgigi, 2011. április 28.
Babanet hozzászólások(32 hozzászólás)
Lehet, hogy nem is gyökér, csak nem volt rendes gyerekszobája...
- 2 éves forma kis srác masszívan dobálja a murvás kavicsokat a játékcsúszdára, apuka pedig megdicséri, sőt még oda is engedi a gyereket a csúszdára, hogy az had karcolja fel szépen a lábbal görgetett kavicsokkal a műanyag játékot - rosszalló tekintetek -> apuka felkapja a gyereket és tüntetőleg elvonulnak;
- a minap a mellettünk hintázó tipegő copfos szépség egyszer csak "ugató" hurutos köhögésbe kezd, anyuka pedig leteremti, hogy már megint összeszedett valamit a bölcsiben és neki újfent táppénzre kell mennie stb. -> diszkréten megkérem, hogy a beteg gyereket esetleg vigye odébb, netán haza, mire anyuka társam elküld a ká anyukámba.
Nos nekik (is) ajánlanám szeretettel és melegen a fenti listát!
Sajnos vannak felháborító esetek, és jó lenne ha ezt minél többen olvasnák...
Én nem szoktam szó nélkül hagyni, ha köpködnek, vagy kutyát hoznak a játszóra, vagy a kicsik között bőrfocit rúgdosnak, vagy kiáll mellettem más szülő is, vagy nem. Nem vagyok egy konfliktuskereső alkat, sőt, de azér' nehogy már nekem kelljen félnem egy csapat kölyöktől. Miért mindig a normális többség csinál úgy, mintha kisebbségben lenne?
Én a játszótéren való evéssel vagyok bajban, a gyerekeim mindíg ott uzsonnáznak, nem tudom ez mennyire gond, egyszerűen akkor éheznek meg, mikor ott vagyunk.
A másik, hogy mi van akkor ha a másfél éves visszaveszi a saját játékát a másiktól, és a másik sírni kezd.
Hát, a saját játékát joga van visszavenni a gyermekednek, de azért illik persze megpróbálni lebeszélni róla. Ma nem divat a gyerekeket önzetlenségre, nagylelkűségre nevelni, talán nem is célravezető a mai világban, de nem akarok filozófiai mélységekbe menni, lényeg, hogy ez egy erény, és ha te is annak tartod, akkor úgyis csak erre tudod hitelesen nevelni a gyerekedet. A lebeszélés persze eleinte nyilván nem jár eredménnyel, szerintem ezt minden szülő megérti, mivel minden gyerek átesik hosszabb-rövidebb "irigységi" fázisokon. Viszont a másik szülőnek is illik segítenie neked oly módon, hogy pl megpróbálja másfelé terelni gyermeke figyelmét, vagy ha nagyobb, megértetni vele, hogy az a játék a tiétek, plusz a te gyereked kisebb, tehát vissza kell adnia.
Amikor látjuk, hogy más anya ilyen szituban kínlódik, vagy pl hiszizik a gyereke és úgy érzi, mindjárt elsüllyed, szóval ilyenkor egy anya inkább együttérez a másikkal, semmint pejoratív megjegyzéseket fogalmazna meg. Kivéve persze a gyevi bíró :o)
A lista különben nagyon tetszik!
felénk sokan vannak a játszótéren, stresszes, állandóan minden mozdulatra figyelni kell, egy óvodás gyerek már nem molyol el a homokozóban hosszú percekig, hanem rohangál, mászik, csúszik, kúszik.
És bár vidéki vagyok és sosincs tömeg a játszótéren, én sem szeretem ,én is inkább sétálok ha kell sok kilométert.
Kell a gyereknek a játék a játszón a többiekkel, de nem hiszem h napi több órát.
A kissebbeket zsigerből fél szemmel lesem,mert imádnak a mozgó hinta elé ballagni.Lehet,ez velemi "anya-gén" miatt lehet.
Egyébként Gödöllőn rendelet tiltja a játszótéren való bagózást,max 50 rugó,ha a közteres vagy rendőr feljelent (helyben max. 20).
Mi eléggé bent lakunk a városban, mindennap nem tudunk kirándulni, viszont fontosnak tartom a gyerek testi-lelki egészsége szempontjából, hogy levegőn legyen, hogy mozogjon, ügyesedjen, hogy más gyerekek között legyen, ezért én napi több órát töltök vele a játszón, igényli is. Éppen elég a téli időszakban a viszonylagos bezártság, nem jó az egyikünknek se hosszú távon. El se tudnám képzelni, hogy folyton itthon szüttyögjünk, mikor szép az idő.
Persze ha nagyobb lesz és jobban élvezi, hétvégenként v ha szabadnapos a férjem, vagy ha az egyszem nagyszülője itt van ,akkor jobban ráérek.
Őszintén csodálom azokat az anyukákat, akik nálamnál jobban szervezik a napjukat, nekem sajna ennél többre nem futja.De már nem stresszelek ezen, legfeljebb megtanulja az önálló játékot a szobájában:)
Férjem nem enné meg a menzás kaját, válogatós a szentem,meg elég sokat dolgozik is, csak minden harmadik héten van otthon délután elfogadható időben.
Remélem h majd a bölcsiben kijátszózza magát:) Ahogy figyeltem itt a helyiben elég sokat kint vannak a gyerekek, az utcánkban van, látom, minden nap játszani őket.
A kutyához annyit, hogy (nekünk is volt gyerekkoromban, meg játszótér is volt a ház előtt), mindig póráz nélkül sétáltunk, de eszébe nem jutott bemenni a játszótérre, pláne nem a homokozó közelébe, ahol az orra telemegy porral. Szóval normális család normális kutyája kizárt, hogy magától kedvet kapna játszózni, az az emberek helye :-)
Nekem "rémálmom" a kaja...persze csak ha fél órával ebéd előtt kínálgatják a Csajokat mondjuk vmi csokis sütivel pl. :(
És igen nagyon igaz, hogy meg kell kérdezni Anyukát, hogy ehet-e azt a valamit a gyerkőc mert van aki nem ad ezt vagy azt allergia vagy más miatt.
"Illik fél szemmel más gyerekére is vigyázni ... Különösen igaz ez ... ikertestvérrel érkezőkre, hiszen az ő anyukájuk sem tud két helyen lenni egyszerre." szívemből szóltál :)
köszi ;)
Szerintem ahol ezeket a dolgokat magyarázni kellene, ott nem is foganasodik meg. Egyszerűen nincs értelme, ezeket a dolgokat vagy tudják és nem érdekli őket, vagy nem tudják de kérdem én akkor honnan is jöttek? Én bagózok sajnos bár már bánom hogy vissza szoktam viszont mindig kimegyek a játszótérről a cigivel max ha egyedül mi vagyunk akkor nem. Én is kész vagyok tízre a kajával szóval d.e. is egy órát kint vagyunk az én csemetém hatkor kel. Utána délután négy fél öt fél hat attól függ milyen meleg van kint vagyunk akár nyolcig is viszont így sokszor kint uzsonnázunk ill. csak a gyerek. Ezért még senki nem szólt és mindig megkínálunk mást is. Amúgy jól össze van szedve de sajnos nem olyan világban élünk ahol az emberek másokkal is törődnének inkább csak saját magukkal. Ők így gondolják a többiek meg elmehetnek.... És szerintem ez a legnagyobb baj, ha legalább egy kis kompromisszumot lehetne mindenkivel kötni nem csak a játszin hanem mindenhol már más lenne az egész világ nem csak a játszótér. De ez az én szerény véleményem.