Jön a fogaBabanet-Est TV Magazin
Amikor már azt hinné az ember, hogy itt a Kánaán, mert túljutottunk az első időszak nehézségein, a hasfájásokon, a gyakori éjszakai ébredéseken, a szoptatással járó kezdeti problémákon, és babánk már mosolygós, fordulni, fogni tudó csecsemővé cseperedett, hirtelen ismét fejünkre borulnak a hullámok: megindulnak a gyerek fogai.
Bár egyénileg változó, hogy melyik fog és pontosan mikor bújik elő, általában elmondható, hogy 6 hónapos kor körül szembesülhetünk csemeténk első két, alsó középső metszőfogával. Ezeket követi úgy egy éves korig a felső két középső metszőfog, de úgy 10 hónapos kortól számíthatunk már a két szélső, felső metszőfogra is. Alul kicsit később követi őket a két szélső metszőfog, úgy 12-14 hónapos korban. Aztán másfél éves kor körül tiszteletét teszi az első négy zápfog is, amelyet úgy két éves kor körül követnek a szemfogak. A sort a hátsó négy zápfog zárja a harmadik születésnapig.
Azon kívül, hogy ilyenkor meg kell szoknunk addig fogatlan vigyorú gyermekünk új ábrázatát, számos más nehézséggel is kénytelenek leszünk megküzdeni. A fogzás ugyanis embert, illetve babát és mamát próbáló feladat. Számítsunk rá, hogy a gyerek nyűgös, sőt, esetenként hisztis lesz ebben az időszakban, ami mellett a fokozott, mindent beterítő nyálzás, az étvágytalanság és a hígabb széklet már csak apróságnak tűnik.
Bár egyes orvosok azt állítják, a fogzás nem jár fájdalommal, a fogzó gyerekek biztosan cáfolattal élnének, amennyiben tudnának beszélni. Bizony, fájdalommal jár, elég, ha csak arra gondolunk, mikor az amúgy általában teljesen használhatatlan bölcsességfogak úgy döntenek, eljött az ideje, hogy kibújjanak. Mi meg esetenként felfaljuk egy gyógyszertár fájdalomcsillapító készletét, mire valóban áttörnek. Sajnos, valószínűleg gyermekeink is hasonló élményeket élnek meg, bár saját védőnőm szerint az a szerencséjük, hogy később legalább nem emlékeznek erre az időszakra. Ez tény. De ettől eltekintve azért, ha lehet, enyhítsünk a kínjaikon, amit a beduzzadt, esetenként begyulladt fogíny és az áttörés előtt álló fogacska okoz.
Olykor előfordulhat, hogy a babának még hőemelkedése is van a fogzás folyamán, ám ha a hőemelkedés lázzá erősödne, azért vigyük el orvoshoz. A láz ugyanis nem velejáró tünete a fogak előbújásának, viszont ebben az időszakban a babák immunrendszere kissé le van gyengülve, így fogékonyabbak a különféle fertőzésekre.
Fordítsunk kiemelt figyelmet az előbbiek miatt is a higiéniára. Különösen a pelenkázásra. A hígabb széklet, a csökkent működésű immunrendszer miatt ilyenkor gyakori a gombás fertőzés felbukkanása is, ami villámgyorsan terjed, és nedvedző sebeket is okozhat a baba popsiján.
- Ha gyermekünk nyűgös duzzadt fogínye miatt, egy tiszta gézdarabot tekerjünk az ujjunkra, és dörzsöljük át vele a leggyanúsabb szakaszokat.
- Szoptatós anyák, a fogak áttörése előtt a baba hajlamos ráharapni a mellre. Bármennyire is fáj, próbáljatok meg nem üvölteni, mert az úgy megijesztheti a gyereket, hogy többet nem lesz hajlandó szopni. Inkább határozott, de nyugodt hangon szóljatok rá, ha kell, többször is!
- Adj valamilyen hűthető rágókát a babának, hadd harapjon arra. A borostyánlánccal vigyázz, nehogy túl hosszú legyen, és balesetet okozzon.
- A fájdalom csillapítására különféle zselék, ecsetelők és homeopátiás szerek is rendelkezésedre állnak, de előfordulhat, hogy közvetlenül a fog áttörése előtt semmi sem használ.
- Ha kibújt az első fogacska, itt az ideje megkezdeni a rendszeres fogtisztítást is: először csak egy gézdarabbal vagy ujjra húzható fogkefével, később az első fogkefével, lehetőleg naponta 2-3 alkalommal súrold át a baba fogát.
Szilágyi Diána, 2008. november 20.
