#baba#anya

Bugyoláld be a babád!

Az utolsó trimeszterben a babát teljesen körbeöleli a mamája méhe, lubickolni már semmi helye nincs, bár azért képes még trükkös megmozdulásokra. Aminek már bárki szemtanúja lehet odakintről is, mert a gyerek ilyenkor úgy hullámoztatja anyukája hasfalát, mint az egyszeri alien a horrorfilmből.

Aztán egy nap a baba az anyaméh szorításából a világra születik, ahol kap ugyan ruhákat melegen tartás céljából, de egyébként nagy a mozgástere. Ma már nem szokás pólyába bújtatni az aprónépet, mert egy időben a szakemberek a gyerekek mozgásfejlődése feletti aggodalmukban azt javasolták az anyáknak, hogy ne tegyenek így.

Azóta ugyan született már olyan kísérlet, amely megnyugtató eredménnyel zárult e témában: léteznek olyan természeti népek, ahol gyakorlatilag az anya hátára szerelt deszkalaphoz van kötözve a pici hónapokig, mégis, mikor végre lekerül onnan, pillanatok alatt behozza az elsőre valóban jelentősnek tűnő mozgásfejlődésbeli lemaradását. Ennek ellenére a pólyázás divatja nem tért vissza.

Helyette egy új – vagy inkább még régebbi - divat tör előre nagy léptekkel: a bugyolálás. Mert lehet, hogy a mozgásfejlődés körüli viták olykor erre, máskor viszont arra dőlnek, a babák igényei ettől akkor is teljesen függetlenek. Vannak ugyanis olyan csemeték, akik nehezen viselik a hirtelen váltást, amit a megszületés jelent, és kifejezetten hiányolják a testüknek és mozgásterüknek keményen határokat adó-szabó anyaméhet.

Ilyen volt az én gyerekem is, akitől, ha csak úgy betettem a számára hatalmas rónaságnak tűnő kiságyba, hát nem nagyon tettem zsebre, amit a fejemhez vágott óbégatva. Ám ha jól körülkerítettem ezzel-azzal, persze gondosan ügyelve az épségére-biztonságára, már sokkal kevésbé érezte magát elveszettnek a világban. Sajnos, akkortájt még nem volt újra divatban a bugyolálás, pedig biztos vagyok benne, hogy sok keserves átüvöltött órától megmentett volna minket.

Mert bizony az én gyerekem sokat üvöltött, kivéve, ha kézben volt, vagy ha szorosan magunkra öleltük – kendővel, kenguruval. Mostanra meg vagyok róla győződve, hogy őt tényleg megviselte a túl nagy (mozgás)szabadság, és talán sokkal, de sokkal nyugodtabb lehetett volna, de legalábbis könnyebben megnyugtatható, ha egy pólya vagy egy takaró hasonlóan biztonságos szorításával láttam volna el, mint ahogy a hasamban érezhette magát. Most már késő bánat, majd a következőnél.

De addig is, nézzétek meg a következő videókat, és ha nagyon nyűgös babátok van, próbáljátok ki a bugyolálást! Simán lehet, hogy beválik – engem lenyűgözött, milyen gyorsan megnyugodott pl. az ezen a filmen látható picurka a burrito-csomagolásban.

Íme egy másik technika:

És íme egy harmadik, és egy vállalkozó kedvű hároméves – lehet, hogy dackorszakban is bevethető lehet ez a módszer? És vajon kiskamaszkorban?

Ti pólyáztátok, bugyoláltátok a gyereket? Mik a tapasztalataitok?

Szilágyi Diána, 2012. március 26.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 

2012 03 30. 13:09
Olaszországban nem ismerik a pólyát, így nem is alkalmazták. Betakargatták a kisfiamat, de nem bugyolálták. Itthon nálunk is működött a kiságyban az ilyen olyan dolgokkal való körbevevés. Hogy emiatt-e vagy amúgy sem volt sírós a kisfiam, nem tudom. Az biztos, hogy 3 hetes koráig jobban szeretett a mózeskosárban aludni mint a kiságyba. Na, ekkor jött a körbevevés, persze figyelembe véve hogy biztonságos legyen! Szép napot mindenkinek!

→ válasz erre
2012 05 12. 12:56
De nem gond, hogy közben hanyatt fekszik? Annyit hallani a bukizós fulladásról, ezért nem merem bugyolálni.
→ válasz erre
2012 05 12. 14:39
dia
Axonometria, nem. Hidd el. Hason se altasd, mert úgy belefullad, jaj az oldalán meg másért nem jó... Igazából sehogy se jó, mert mindenre van ellenjavallat, ha mindet figyelembe vennéd, akkor függőlegesen lógatnád a gyereket két kötélre szerelve - de jut eszembe, az meg a gerincének ártana.:)

Szóval: bugyoláld be nyugodtan, és lehet háton, semmivel sem veszélyesebb, mint más pozícióban. És bugyolálva az oldalára is teheted, ha megtámasztod valamivel - de ez lehet, hogy annyira nem fog neki tetszeni, mert esetleg nyomja a karja.

Szerintem találd meg azt a pozíciót, ami a legjobban beválik a gyereknek, és ha történetesen a hasonfekvés az, hát legyen, ha a hátonfekvés, akkor meg aludjon-feküdjön úgy. Nyilván etetés után megböfizteted, aztán meg azért figyelsz rá, ha jól sejtem - ha meg ezek megvannak, akkor a bukizós fulladás esélye is meglehetősen csekély.
→ válasz erre
2013 03 07. 11:35
sziasztok!
A lányom most 4 hónapos,eddig pólyában aludt a kiságyban,nagyon sokat egybe 20.00-06.00 ig kb.
Persze az elején többször kelt szopizni.
Most viszont kinőtte a pólyát,az éjjel 4szer volt fent,és nem pihente ki magát rendesen.
Felébreszti magát a kezecskéivel :)Szeretném ha már nem kellene becsomagolnom,nem nagy már ahhoz?
Ezt a bebugyolálást még nem próbáltam,de lehet,hogy ez t fogom ezek után.
Gondolom neki se jó csak betakarva ha eddig aludt 10 órát egybe most meg 2-3at sikerült.
Ha van ötlet örülnék!
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?