Sziasztok lányok!
Túl vagyok rajta!
Szóval mesélek: Vasárnap este 6-ra értünk a kórházba. A gyerek ágyasok között szállásoltak el bennünket több szobába elosztva / 6-an voltunk /. Semmi értelmét nem láttam, hogy miért kellet nekünk éjszakára bent lenni?
5 ágyas szoba kicsit zsufi, viszont tök jó volt 2 bébi is velünk volt. 1 első szülő anyuka /császáros/ 1 másod szülő/sima/ és 1 harmad szülő ikres anyuka /fiuk, császáros/ az ő babáit nem láttuk, mert inkubátorba voltak melegedni! Olyan aranyosak voltak, jó volt látni őket amolyan –előzetes- élmény volt!!
Egyszóval nem sokat aludtunk, folyt az élet rendesen! Másnap reggel azt hittük sosem lesz 9 óra!
Aztán szólt a nővérke, kezünkbe adta a beteglapot és fel kellett menni a másodikra, ott jött 1főorvos asszony és névszerint sorba tett minket /persze én voltam a 6.-dik/
Nem sok időt kellett bent tölteni max 5perc. Kijött az első kismama elég jó állapotba. A következő 2, 3, 4, 5 rosszul lett kit ülő kocsival vittek vissza kit fekve!!
Ezek után jöttem én! Bent volt a két főorvos /Villányi csinálta /és 3 nővérke /azt hiszem/ a vizsgáló asztalra fel, hüvelyi vizsgálattal megnézték a méhszájat. Közbe már, uh, érzéstelenítő szuri utána rögtön az óriás szuri amivel, szívták, ekkor már becsuktam a szemem!
Próbáltam poénkodni!
Hát kellemetlen volt de túl éltem. Én a saját lábamon mentem vissza a szobába, fekvés és alvás következett. Aztán ebédet kaptunk és fél 3 körül a főorvos összehívott minket, elmagyarázta mit nem szabad a következő 2hétben. Május 19-én lesz eredmény, és 29-én kell, uh.-ra menni, ott még megnéz a főorvos alaposan!
A személyzet nagyon aranyos volt /mindenki/ szerintem szakmailag nagyon -ott- vannak!!!
Na, kb. ennyi a történet!! Jó hosszú lett!
Remélem mindenki, jól van!
Üdv. Tünde
Pihengetek, szundikálok!!