Egy kis kórházi beszámoló:
Az egy dolog, hogy csak azt hallod a nővérektől, hogy neki mennyi dolga van, és csak megy, és nincs ideje semmire, csak kicsit gáz, amikor én szólok, hogy tele van a katéterem, le kéne engedni, mert szét fog menni a húgyhólyagom - ami amúgy is fájt, mert Lili szülés közben lefejelte. Allergiás vagyok a fájdalomcsillapítókra, azt azzal oldották meg, hogy "ja magának nem lehet Algopyrin" és akkor feküdjek lázasan meg fájjon mindenem. 2 nap után meguntam és Sanyival hozattam be Panadolt, és magamnak adagoltam. Amúgy volt Panadol is, csak kb. 10-szer kellett érte szólni, meg volt olyan, hogy megkapta az egyik csaj, hogy "majd adok, ha ráérek". (Fájdalomcsillapítót, mer' az csak úgy megy...) Bejön a nővér a szobába, "kinek kell kétszer vérnyomást mérni?". Senki se szólt. 10 perc múlva visszajön, és rámförmed, hogy én miért nem tudom, hogy nekem?! Mondtam neki, hogy előző nap egyszer se mérték, példának okáért, tapasztalataim alapján így nehéz lett volna megmondani, és nem is tájékoztattak róla, hogy kéne...Erre megint: hogy én miért nem szóltam a tegnapi nővérnek?! Mármint, hogy mérje meg a vérnyomásom. Na erre mondtam neki, hogy ne röhögtessen már, még én szóljak, hogy végezze el a munkáját?! Bocsánatot kért. :-) Meg szétizzadtam a hálóingem: "egy napra csak egy jár". Így voltam egész nap fürdőköpenyben. Fogok én ott bűzölögni... Egyik nap 2 oxytocint, másnap csak egy, megnéztem a lázlapot, napi 1 volt kiírva....
A takarítónők csak hőbörögni tudtak reggel 6-tól a szobánk előtt állva, hogy mindig tele van a WC-ben a badella, meg véres a wc, stb. Hétfőn kimentem, és rájuk szóltam, hogy ha nem naponta egyszer ürítenék a badellákat, akkor nem lenne tele, és nem esne mellé a betét, és ha valaki nőgyógyászaton dolgozik takarítónőként, ez bizony azzal jár, hogy véres betétbe és szaros pelenkába kell nyúlni, mert ezt ordítozták a folyosón, hogy ők nem fognak...Ehhez még hozzátartozik az, hogy a rooming in-ben voltunk kb. 20-an, volt ránk 2 zuhanyzó meg 3 wc. Ehhez képest a romarészlegen elrontották a budikat is meg a zuhanyzót is, és azok is oda jártak...Felemelő volt...
A gyereket péntek reggel hozták be, nővérke kivette a kezemből, hogy vérnyomásmérés, 2 óra hosszat vagy 10-szer szóltam neki, hogy adja vissza, mert betette a kiságyba, én meg 1,5 napos császárosként nem tudtam kivenni. Nem ért rá. A végén már bőgve kértem meg a másikat, aki megkérdezte, hogy miért nem szólok, hát tudja, hogy nem tudom kivenni...
.
A csecsemősök egy nagy szar banda, egy-két kivétellel. A Rooming in arra jó nekik, hogy semmit ne kelljen csinálni. Volt olyan, aki egész műszak alatt be se jött. Szartak rá, hogy tudsz-e szoptatni (én pl. nem tudtam, nem éreztem rá a technikára), tudsz-e pelenkázni, van-e kérdésed...Egymástól tanultunk, de képzelhetitek, mindenki első gyerekes volt...
Kérdeztük, hogy mondjanak már valamit a gyerekről, közölték, hogy ha nem mondanak semmit, akkor az azt jelenti, hogy minden o.k. Ahhoz képest szombaton éjszaka derült ki, hogy Lili nem hízik, hanem fogy. Mondjuk más is fogy, de legalább szóltak volna.
A leggázabb a gyerekorvos főorvosnő...Hú, wazze. A Sztálin féle személyi kultusz hozzá képest kutyafasza. 4 csecsemőssel jön vizitelni, kettő bontja ki a gyerekeket, egy tartja a papírt, egy meg locsolja a kezére a fertőtlenítőt - de szó szerint locsolja...Az jutott eszembe, hogy a gyerekeket félti magától, vagy ő fél a gyerekektől? Szemmel láthatóan fosnak tőle. A szobatársammal egy nap alatt kétszer veszett össze. A nővér elvitte tőle a gyereket, míg wc-n volt a csecsemőosztályra. A csaj meg ment, hogy adják már vissza, mire a kedves főorvosnő elkezdett vele ordítani, hogy mit képzel, egyszer beküldi a gyereket, utána meg kell neki?! És majd végigviszi a látogatókkal teli folyosón?! Az nem zavarta, hogy a nővér vitte el a gyereket, és ő is a látogatókkal teli folyosón...
Utána ugyanaz a baba ordított, mint a sakál egész nap, éhes volt szegény, de az anyjának nem indult be a teje. Ilyenkor simán tömik teával őket. Bement a gyerekkel, a főorvos asszony ügyeletes volt, kijött, "nekik sincs mit adni, vigye innen a gyereket, szoptasson, majd lesz tej". A végén a csecsemőst annyit zaklatták a lányok, hogy amikor a nagyasszony elaludt, zsebben csempésztek ki teát...
Hazafelé jövet bevittem a gyereket, mert ők öltöztetik fel "ne adjam oda a ruhát, előbb öltözzek fel én". Felöltöztem, 20 percig csöngettem, szartak rám. Utána kijön nővérke, hogy a gyereknek nincs benn a zárója, majd ha a kolléganő beadja. Na itt csattant ki az összes biztosíték, és közöltem, hogy f*szom a kolléganőbe, menjen, és kérje el tőle, mert valakire valamit rá fogok borítani, hogy komplett idiótának néznek. 20 másodperc múlva kiderült, hogy a gyerekágyas nővér már fél órája beadta a zárót....Csak más vette el, és a 4 csecsemős biztos nem beszél egymással. Merthogy a gyerekágyasok meg a csecsemősök fasírtban vannak egymással az tuti.
Szóval a szülőszobán minden korrekt volt, de a gyerekágyas részleg egy nagy szar. És itt a hozzáállás a kérdés...Sajnos.
Na, ezt 3 napig írtam
, remélem sikerül bemásolni nektek.