2002.05.28 11:11
Szerző: Anonymous
SZiasztok!
Örülök ennek a kölöknet megjelenésének, a babanetrõl ruccantam el ide, remélem ez a társalgó is olyan élénk lesz, mint a babanetes.
Olvastam a vitaindító téma bõvebben kifejtett változatát. Itt ütötte meg a szemem egy mondat (bekezdés), mely szerint:"Más szempontok érvényesülnek azoknál a gyerekenél, akik még egy évre az óvodában maradnak", majd taglalva vala, hogy õket az ovi utolsó évére érdemes beíratni ide-oda, hogy ne érezzék gyengébbnek magukat.
Na ez nem tetszett. Nem tudom, máshol hogy van. Nálunk 4 csoport van az oviban, a középsõ kettõ lényegében kicsi+középsõ ill. középsõ+nagy csoportos korú gyerekeknek. Az, hogy a gyerek hány évig van oviban, "marad még", az totál azon múlik, mégis mikor kezdte az ovit. Hiszen pl. a nyári gyerekek elkezdik sokszor 3 évesen, eleve adódik, hogy õk 4 évig járjanak oviba. Ugyanakkor nálunk a csoportban együtt vannak olyanokkal, akik az elsõ év õszén már a 4 évet töltik, sõt, olyanok is indulnak kiscsopiban, akik akkor nyáron töltötték a 4 évet, azaz 3 év után mennek oviba. Sajnos ebben a cikkben eléggé úgy tûnik, hogy igenis lenne alapjuk gyengének érezni magukat, holott az egészrõl szó sincs, azaz ezek a gyerekek ugyanolyanok, mint az esetleg kevésbé régóta ovibajáró azonos korú társaik!!! Azaz szerintem azt kellene csak nézni, mennyi idõs ill. milyen képességû a gyerek, és nem azt, hogy hány évet jár oviba!!
Akkor vissza az eredeti kérdéshez.
Véleményem szerint nagyon nagy a különbség az ovi és az iskola elsõ osztálya között. ÉN ezt a mai ovirendszer hibájának tartom. Klassz, hogy az ovi nem iskola, ne is legyen az, de ne szeptemberben kelljen a gyereknek egy hét alatt megszokni a napi 4-szer 45 perc kötött elfoglaltságot, az ovi kötetlen foglalkozásaival szemben!
Ezzel együtt azt hiszem, a valóban iskolaérett gyermek számára ez a lépcsõ megléphetõ. Valószínûleg az elsõ néhány hét kell a belerázódáshoz, de utána heti 1-2-3 alkalomból álló külön elfoglaltságot már képes "teljesíteni". Szerintem a döntésben a gyermek és az iskola adottságai számítanak. Szerencsés, ha a különóra az iskolában, esetleg a napközi pihenõidejében van. Mozgékonyabb gyermeknél a sportot támogatnám, nekik nehezebb elviselni az egésznapos ülést.
A különóra mindenképp a gyerek élvezetét kell jelentse, a kell, mert hátrányban lesz felfogás nem helyes a gyerek szempontjából. Ennek megfelelõen a választást a gyerekre bíznám, azzal együtt, hogy javaslom neki a szerintem megfelelõt, megmutatom neki, kipróbáltatom vele.
És még egyszer a korról. Ugyanez a különóra kivitelezhetõ akár 4 éves gyermeknél, ovi mellett is, szülõi javallatra, de végül is a gyerek "igen, tetszik", avagy "ide inkább nem akarok járni" döntésével.
Ildi