Sziasztok!
Új még nekem ez a levelezés, ezért igyekszem többször megnézni, hogy képben legyek, megismerjelek Benneteket!
Mandula
Az előzményeket olvasva Neked sem volt könnyű. És még kitartás-sok-sok az építkezéshez, ha jól olvastam. Mi mostanában keveredtünk ki belőle, de néha úgy érzem, soha sincs vége, mindíg van vmi ami még kell!
Valamikor mostanában van ugye a szülinapod?
Sok boldogságot kívánok Neked!!!
Lányok! Szerintetek hogyan viszonyulnak az emberek, az orvosok, ha vki 40 felett szeretne kisbabát? Nagyon meghökkentő a dolog? Vajon sokkal nagyobb a komplikáció babára- mamára nézve?
Tulajdonképpen rólam van szó, mert kicsit én is szégyenlem bevallani(vhogy a környezetem keltette bennem ezt a bizonytalanságot),hogy én is meg a párom is szeretnénk még egy babát.Húúúú még a tenyerem is izzad, hogy ezt leírtam!
Sajnos, ha a szűk családban beszéltem is erről, mindenki enyhén szólva hülyének nézett. Anyukám is, pedig tök jól megvagyunk. Mindenki kicsit elítéli ezt. Lehet, hogy a férjemmel tényleg megbolondultunk? Azért is szerettünk volna még babát, mert Lucus olyan egyedül van így . A két nagyról írtam, és olyan jó lenne, ha két kicsi lenne együtt újra.
A múlthéten voltam nőgyógyászaton, és én is láttam "idősebb" kismamákat, de semmi negatív gondolatom nem volt velük kapcsolatban. Ne értsétek félre, nem csak az anyukámra hallgatok 40 évesen, de mégis hatással van rám az ellenvélemény, elbizonytalanít, tényleg nehogy vmi baj legyen.
Ti hogyan látjátok ezt a helyzetet?
Bocsi, ha nagyon leterhelő voltam!
Köszi!!!