Sziasztok!
Vagyok, vagyok, csak dolgoztam, ki kellett használni, hogy az uram itthon van. Nem is megy ma éjszakára, mert szarul van szegény
. Itthon lesz
Ildi! Hogy vagy? Jobbulást, de szar lehet, szegénykém! Nem hívod föl a nőgyogyit? Nehogy bekavarjon ez a vírus valamit! Én sima gyomorrontástól hánytam meg fostiztam a huszonvalahányadik héten, hát nem volt egy élmény. De az egyértelműen a mosatlan epertől volt, amit úgy megkívántam, hogy nem bírtam ki, míg hazaérek vele, és ettem a kocsiban.
Motiot! Én kivagyok a Béres után. Nem liheg az ember, meg nem megizzad, hanem remeg mindene. Szerintem nagyon kemény. Amikor először belenéztem, ááá, mondom ez kutyagumi. Csak hát akkora ismétlésszámok vannak benne, hogy elpusztulok a végére, és nem is mindig bírom ki mondjuk azt a súlyzós gyakorlatot, amikor vízszintesben tartva forgatod a súlyzókat. 7*8 db van belőle. Szünet nélkül. Ja, igen, a másik, hogy nem nagyon tart szünetet, hanem azonnal kezdi a következőt, és még mindig össze van állva a karod és a lábad. Ettől lesz még nehéz. Nekem
Szóval én merem ajánlani.
Anikó! Pedig annyiszor benéztem, hogy milyen lett a kacsád
Edényt vettél?
Tegnap én is kacsalevest főztem a fiúknak csigatésztával (házi, kézzel sodort, az uram szülőfalujából). Mondjuk ez nem pecsenyekacsából volt, hanem a soványabb fajtából, a néma kacsából. Ez is ugyanonnan
Miksa olyan 3-4 hónapos volt, amikor elmentünk az emberrel az Ikeába szőnyeget venni. Anyukám épp itt volt nálunk pár napra, ezt használtuk ki. Előtte kipróbáltam, hogy iszik-e a gyerek cumisüvegből (korábban mindig csak annyira mentem el, hogy szopira hazaérjek, de ez hosszabbnak tűnt), és ivott. Ügyesen, lelkesen. Tejet lefejtem, minden előkészítve, következő kaja idején hívom anyut, hogy mi van, hát éktelen ordítást hallok a háttérből. Nem fogadta el a cumisüveget, csak üvöltött, pedig ő egyébként szinte sose sírt. Anyu kipróbálta aztán a kispoharat, csészét, mindent, míg végül kiskanállal valami minimálisat beletett a gyerekbe. Aki még akkor is ordított, azt mondta az anyu, hogy tátva volt Miksa szája, állt benne a tej, és ő csak sírt. Szóval a szopi kellett. Na, ez akkor volt, amikor már indultunk fizetni a pénztárhoz. Úgyhogy rohanás haza, de hát azért időbe telt. Miksa halálfáradt volt már, éhes is, de csak sírt, kiizzadt, kipirult, reményét vesztette, kétségbe volt esve, egész más volt az arca, a tekintete, ilyennek még nem is láttam, szegény anyám pedig járkált vele fel-alá, amikor beléptünk. Ezt követően már csak jóval később mertük újra megpróbálni. Amikor 1 éves volt, és elmentünk az én gimis osztálytalálkozómra, akkor meg belázasodott, úgyhogy haza kellett mennünk. Egyébként más baja nem volt, csak keresgélt minket mindenhol a lakásban, kipirult és fölment a láza. Pedig imádja anyut, meg ott volt a tesóm is, őt is szereti, és a kislányát is. Mégis.
Rita! Te melyik Bérest csinálod? És szünet nélkül megy, minden a maximális ismétlésszámban?
Római tál tuti, szerezd vissza
Tényleg az benne a legjobb, hogy nem kell ott állnod mellette. Főleg, ha inkább a gyerekekkel foglalkoznál
Gabi! Miksa most már nem Szittának hívja magát, hanem Misszának, de ő még úgy mondja, hogy "Missza felvette, Missza odatette", stb. Hogy vegyem ki a kiságyból, az úgy van, hogy "kijössz". Nemigen ragoz
nem baj, majd fog. Sőt, hogy még bonyibb legyen, például hozza a könyvet és "elolvasom". De ezt nem úgy érti, hogy ő elolvassa, hanem úgy, hogy én olvassam el. Mármint ismétli azt, amit én szoktam mondani, hogy "hozd, elolvasom". Ha ki akarja szerelni egy autó kerekét, akkor mondogatja, hogy "vedd ki, vedd ki" de mindig többször, mint egy szurkolótábor
Néha mondókázik is, elő szokta kapni a "Hej Gyula, Gyula..." kezdetű fantasztikus művet, szereti, hogy "Cini, cini kisegér...", állandóan ismételgeti, hogy "pattantyú", az most nem is tudom, melyikből van. Imádja, hogy "Töröm, töröm a mákot", a "Süssünk, süssünk valamit..." a "Borsót főztem...", a "Csicseriborsó... " . A főzősök a mániái
A dalokból az "Erdő szélén házikó..." aztán a "Jár az óra, tiktak...", meg az "Egyszer egy hétpettyes katicabogárka..." a kedvencei. Most így hirtelen. De ez töredéke azoknak, amiket ha nem is egyedül mond el, de minden sorukat be tudja fejezni.
Beszti! Áruld el kérlek, hogyan szoktattátok le a macskákat a jelölésről? Az enyim nem csinál ilyesmit, de a szomszédé igen, és hát nagyon rühellem én is. Csúzli?
Nna, megint szófosásom volt
szirom