Sziasztok!
Nikinozso!
Örülök, hogy jobban vagy!!!!
)) Nem érdemelsz fájdalmat...
Még nincs időm megírni a storinkat teljesen, meg lehet hogy majd akkor jobb lesz, ha már képet is láthattok rólunk... (Az ágyas képben nem felismerhető Norisz, távol van)
Nagyon boldogok vagyunk!!! Nem telik el nap, hogy a Gólyahírnek ne adnánk hálát!!!
Még mindig megkönnyezzük a dolgokat, és egyszerűen hihetetlen.
Mindenkinek kívánjuk, hogy átérezze ezeket a napokat, hogy tudjon felszabadultan boldog lenni, egész nap könnyes szemmel és sírással küszködni a boldogságtól!!! Ezek nem csak szavak, hatalmas érzések amivel majd ti is szembetaláljátok magatokat remélhetőleg.
Egy telefon és attól fogva, még ha nem is 100 %, a boldogság olyan érzéssel tör elő, hogy ahhoz is kell szervezet, hogy megbirkózzon vele. remélem értitek. Most is könnyes a szemem. Azt hiszem ez még élek nem múlik el ha a kicsi fiamra gondolok, erre a gyönyörűségre, akit oly soká vártunk. De már itt van velünk. Ez a baba, Norisz ránk várt.
Egyébként nagyon jó baba, volt 2 napja tápszerváltás miatt problémánk, "még anya is sírt". Nagyon szívszorító érzés, mikor sír a kisfiam, de hál' Istennek csak 1-2 perc, még beleöntöm a cumisüvegbe a tápszert.
Különben megnyugszik nagyon hamar. Érzi hogy szeretjük!
Ha látnátok, hogy mennyire boldog amikor a kezemben van
))
Én meg sokszor elbőgöm magam a boldogságtól.
Mikor eszik, akkor mindig fogja a kisujjam
)) Ha nem fogja meg, "anya megkéri rá"
))
Nagyon értelmes a kisfiam, nagyon nagyon sokat beszélgetünk, jól jön, hogy ismerem a gyerekdalokat 1-4. évfolyamig. Van egy dal, amit kifejezetten szeret, arra mindig bealszik
("Õsz szele zümmög"a címe)
Vannak periódusok, amikor igényli is, hogy vele legyek (ilyenkor nem alszik el, csak bóbiskol a karomban, és azt játssza, hogy éhes, pedig nem, mert folyamatosan kínálom a tejcsivel, és 1-2 korty után nem kér).
Nagyjából már beállt a napirendünk, még azért vannak pontatlanságok, de valószínű lesznek is
))
Nagyon élvezem a vele való törődést
)))
Rengetegen gratulálnak, hívnak telefonon és sms-t küldenek. Szeretnének már sokan látogatni, de még egyenlőre nem engedem, majd 1 hónapos kora után.
Ajánlom mindenkinek, ha fel meri vállalni, hogy ők mire várnak, mondjjátok!!!
Nem fogjátok elhinni, hogy ma már az emberek, legalábbis akiket mi ismerünk, mennyire örülnek a jó híreknek, még egyí kicsit jobban is, mert tudják, hogy már mióta szenvedtünk, csalódtunk, és mennyite sírtunk, hogy nem jön össze..
Még azt is megkockáztatom, hogy a mi boldogságunk, mindenhol az volt!!!!
(A férjemet 3 napja leültettem a gép elé, és kértem hogy olvasson el titeket. Sírva jött hozzám átölelni... Mindenkinek köszöni a gratulációt!!!)
Huúú, mennem kell, Norisz hív, és ha a fiam szólit , én rohanok!!!!!!!!!
Mindenkinek mielőbbi boldogságot!!!!!
Pusszancs!
Bocsi, ha összevissza írtam...