Helló Lányok!
...meg Dina sem ír! Remélem, jövő hét ilyenkorra előkerülnek, és jönnek a találkozóra!
Kezdek hangulatilag kicsit helyrerázódni, Dorka ma hazaugrik az Apájával, de csak Lucáért jönnek, most apás hétvége van. De holnap délután jön haza, legalább egy éjszakát itthon lesz.
Pesten koleszos, illetve Budán, a Zugligeti úton. A továbbtanulásnál megjelölte a ráckevei gimit is, három budai mellett. Mindenhova felvették, de ő a Petőfit választotta. Ha Dél-Pesten lenne a suli, nem kellene koleszosnak lennie: korán kellene indulnia, de beérne, viszont akkor is bizonytalan, maradna-e ideje a tanulásra. Itt minden nap van számonkérés valamilyen formában, teljesítménye pedig csak 80% (!) fölött elfogadható. De ennek tudatában válaszotta ezt az iskolát és ezt a tagozatot, a kollégiummal együtt. Ha rajtam múlt volna, nem így dönt, de egyrészt bízom benne, másrészt ha nem jön be, csak magának tehet szemrehányást. Ez nem a felelősség átruházása, mert ugyan az Õ döntése volt, de az én felelősségem. De bárhogy is alakulnak a dolgai, tudja, hogy mellette állok!
Egyébként valószínűleg az is motiválhatta a döntését, hogy Istvánnal nem igazán jönnek ki - és akkor finoman fogalmaztam
És ez a legrosszabb az egészben, hogy talán az én - ilyen-olyan - döntésem miatt megy el a gyerekem, aki pedig számomra minden férfinél fontosabb
Soha nem mondott semmit ezzel kapcsolatban, én meg félek megkérdezni
Kedves Sziszus!
Õszintén szólva, nem tudom, mit vacsorázott akkor este Apa, Lilivel voltam elfoglalva: nagyon belegázoltam a lelkébe, pedig még csak hangosan sem beszéltem vele, csupán nem szépen néztem rá. Neki már ez is elég - elkényeztetett legkisebb.
Drága Melcsi!
A textil pelus használatát én sem támogatom, a Te érdekedben. Abból szerintem kb. 10 db elég: a feje alá a kiságyba, a mérlegbe, a pelenkázóra, meg büfiztetéshez. Mi már Dorkánál, 14 éve sem használtuk "rendeltetésszerűen", Lili "öröksége" pedig portörlésre tökéletes.
Az apás szülést, szerintem, ne erőltesd! Ha élesben mennek majd a dolgok, lehet, hogy teljesen természetesnek fogja venni, hogy veled legyen, ha meg mégsem, akkor a megszületése után kérd, hogy akár a szülőszoba előtt is, de adják a kezébe a babát - ez Istvánnak is életre szóló élmény marad. Egyébként én sem értem a férfiak ódzkodását, de ha csak a te akaratodnak, kívánságodnak engedve megy be, lehet, rosszabb, mintha be se ment volna.
22 év!
Én teljes családban nőttem fel, és soha nem gondoltam, hogy a gyerekeimet másként fogom felnevelni. Miattuk még mindig fáj, hogy nem sikerült, ezért is minden tiszteletem a Tiétek: több mint szerencse, hogy elsőre megtaláltátok egymást.
És látod, ha az első randitok sikerül, talán most nem csak a babótokat, de az unokátokat is várnátok
Spániel-ügyben: nekünk is volt gyerekkoromban spánielünk, és az is vak volt. Nem is tudtam, hogy ez a fajta betegsége, pedig imádom őket. Egyébként én is azokhoz csatlakozom, akik szerint kutya csak kertes házba való: nem is elsősorban a gazdit, sokkal inkább a kutyust sajnálom a lakásban...
Druszám!
Miért akarsz Te császárt? Nekem volt három is: fizikailag semmilyen problémát nem okozott, a harmadiknál már hipp-hopp felépültem, de lelkileg
Hoztak egy szuszogó csomagot, hogy az enyém, amit azonnal el is hittem, nem kellett várnom az "anya lettem!" érzésre, első perctől imádom őket, de nem éltem át a születésüket folyamatában! Nem vagyok mazochista, nem a fájdalom hiányzik, mert ha másmilyen is, de volt az is, hanem a magzatmáz érintése, a köldökzsinór lüktetése, a bőrünk találkozása, az első lélegzetvétel. Tudom, hogy másként talán mindketten belehalunk vagy belebetegszünk a szülésbe/születésbe, az eszemmel elfogadom, hogy de jó, hogy most, és nem 100 évvel ezelőtt élek, de a lelkemben nagy az űr...
A kajálós fotó nagyon aranyos!
Erről jut eszembe! Lili ma először aludt - próbaképpen - ott az oviban, minden rendben volt vele, nem sírt, felvilágosította az óvó néniket a pesti hidak és a naprendszer bolygói ügyében. Kérdeztem, nem eszik-e túl csúnyán, mert a késsel még nem tud vágni, csak a villára segíti vele a kaját. Mit feleltek: ők még villát sem adni nekik... És ma mákos tészta volt... Kanállal! Ezért félek, hogy csak visszafejlődik az óvodában!
Na, lányok, belőlem most ennyi elég, mert ugyan ritkán jövök, de akkor nagyon
!
(Most látom, talán néhol kissé nyálas, amit írtam, de tudjátok be megváltozott lelkiállapotomnak...)
Ha írtok, még jövök, ha tudok!
Benézek a portálunkra is...
Sziasztok!
R.Kriszta