Hát lányok!
A dokitól vegyes érzelmekkel jötem el.
Sok a jó hír!
2880 g, nagyon jól fejlődik.
A fejméret viszont elég nagy, kb. 38. hétnek megfelelő.
A többbi mérethez viszonyítva végül 37 hétben maradtunk.
Ami viszont vegyes, hogy nem fordult be, és már valószínűleg nem is fog, mert ahoz már túl nagy.
Vagy a köldökzsinor tartja vissza, vagy valami más.
Holnap mennem kell már nst-re.
Május 15-ére lett előrehozva a szülés várható időpontja , illetve a császár.
Ehez május 9-én már be kell feküdni.
Van egy-két nap amikor mindenféle vizsgálatot elvégeznek.
Ezután már meg is szokták csinálni a műtétet.
Tehát lehet, hogy 11-12-én már babázom.
A doki ismét csúcsszuper volt.
Ahoz képest, hogy egész nap nagyon fájt a szeméremcsontom, mert a Picúr annyira nyomta, hogy alig bírtam menni, a doki olyan finoman vizsgált, hogy semmi fájdalom nem volt.
Még örömködtünk is közben, hogy de jó, érzi a fejecskéjét, nagyon lent van már, teljesen bekészült. Már akkor mondta, hogy ebből hamarabb lesz szülés, annyira lent van.
/Megjegyzem ezt érzem is, hogy lent van. A gyomorégésem például teljesen megszünt kb. egy hete./
Amikor viszont elkezdte az uh-t, megváltozott az arckifejezése, és az első mondata az volt, hogy visszaadja a diplomáját, mert 1000%-ra a fejét érezte ott az előbb, ahol most a kis popóját látjuk.
Hát kb. ennyi.
Laci teljesen elhűlt.
Ő számított arra a 6 hétre, ami most kb. 3 lesz.
2 hét múlva megyek ismét a dokihoz.
Azt mondta, hogy olyat nem mond, hogy tuti nem fordulhat már be, de csodát ne várjunk.
Azt viszont megbeszéltük, hogy Laci is bent lehet minden további nélkül.
Sőt ha sikerül egy egyágyast is lestipistopizni, akkor bent is alszik 1-2 napot, hogy segítsen.
Én is teljesen odavagyok, mert még egy csomó mindent szeretnék megcsinálni.
Aki a halogatósabbak táborába tartozik annak azt tudom tanácsolni, hogy érhetik az embert meglepetések. Ne hagyjatok sokmindent a végére.