Sziasztok lányok! Van egy kis idõm amíg alszanak a gyerekek.
Bencemama. Én a Schöpf-Merei kórházban szültem most is, ugyanúgy mint az elõzõ két esetben is. Nem azért mert nagyon elégedett lettem volna, mert egyáltalán nem voltam az (ez a dolog visszanyúlik még az elsõ lányom születése elõtti idõkre), de az orvosom akit nagyon régóta ismerek, ott vezet szüléseket ezért csak miatta most is ott szültem. Most sem voltak pozitív tapasztalataim, de ez most mellékes. Annak örülök, hogy ti a kórházatokkal elégedettek voltatok. Én ott csak az utolsó terhességemnél a 3D-s ultrahangon voltam, egyébként nem nagyon ismerem. Kaki-üggyel kapcsolatban kitartás!
Helga. Anyatejes baba nem lehet elhízott, az annyit fejlõdik amennyit akar. Úgyhogy én sem izgatom magam ezen, inkább örülök neki, mert emlékszem, hogy mindkét lányomnál olyan 6-8 hónapos koruk körül viszont jött az ellenkezõje, mikor nem "eleget" híztak. Akkor meg mindenáron tápszerre akart ráállítani minket a már említett dokinõ. (Nem mi vagyunk az egyedüliek, úgyhogy szerintem alappal gondolom, hogy valamilyen tápszer-céggel van megállapodása.) Én ezt akkor is hülyeségnek tartottam, és nem is kezdtem õket tápszerrel tömni, hanem lassanként bevezettünk más ételeket de mellette szoptak rendesen, a nagyobbik másfél évesen maga hagyta abba, a kicsit két évesen le kellett szoktatni mert akkor derült ki hogy várjuk a harmadik babát. Nagyon gratulálok hozzá, hogy ilyen ügyes a babád, hogy már átalussza az éjszakát!
Nálunk ez szerintem még nagyon odébb van. (Általában nem eszik egy alkalommal sokat a babám,viszont sûrûn kér enni)
Capuccino. Bármi érdekel a homeopátiával kapcsolatban, szívesen megírom ha tudom.
Szerintem érdemes errõl a fajta orvoslásról is tudni! Ezt mi a saját bõrünkön tapasztaltuk meg, miután a bölcsis akkor másfél éves kislányom immunrendszerét teljesen tönkretették az állandó antibiotikumozások (amik közül egy csomót félbe is kellett hagyni a különféle allergiák miatt). A homeopátiával helyreállt az immunrendszere. Köszi a kérdésed, már másnapra helyrejött a kisfiam, de utólag olvastam az oltási reakciókról, szövõdményekrõl illetve oltási balesetekrõl egy cikket itt a neten, és nem lettem nyugodtabb, mivel világossá vált számomra hogy egy ilyen "kis" baleset milyen nagyon súlyos következményekkel járhatott volna. Most már jól vagyunk, köszönjük, de egy biztos, a három hónapos oltást már más fogja beadni!
Nagyon édes a kis Moira!
Ágci! Nagyon gratulálok ahhoz hogy nem adtad fel, és most már a cicibõl szopizik a babád! Én drukkolok, csak így tovább!
Tikk. Mi az elsõ hetekben használtuk csak a fürdetõkenõcsöt, azután már õ is (a két nagyobbhoz hasonlóan) a Johnson babafürdetõvel fürdik. A kórházban is azt használták, néha csak úgy illatozott a szintén Johnson hintõportól! (Én hintõport a magam részérõl nem használok
ZSu26. A zöldes kaki nálunk is megvolt úgy egyhónapos koráig, de azóta hirtelen a tõle elvárt aranysárga anyatejes kakit produkálja. Már amikor produkál, mert kezd nála is a kisebbik nõvéréhez hasonlóan ritkulni a kakilás (most pl. a harmadik napon kakilt csak, de ez úgy hét napig még nem kóros). Úgyhogy szerintem hamarosan nektek is rendezõdni fog ez a dolog! A nyûgösködés az nálunk is hajnalban a legintenzívebb, de nálunk a hasfájás az oka. Most vettem neki egy kis szélcsövet a patikában, és mondhatom olyan vidám volt amíg jöttek ki a pukkok, hogy egyfolytában csak gõgicsélt és mosolygott. A tejjel én is hasonlóan voltam mindig, estére jóval kevesebb volt, viszont arra mindig elég volt, hogy jóllakjon vele a baba. Én az elsõ gyereknél minden evés után fejtem, na ekkor voltak olyan éjszakáim, hogy reggelre tiszta tej volt minden (mivel már korán átaludta az éjszakákat) pedig éjfelekig fejtem. A másodiknál már csak akkor fejtem, ha nagyon tele volt a mellem és éreztem hogy nem szívta ki rendesen. Most meg csak akkor, ha el kell mennem (ez sajna gyakran van a másik két lány miatt, hol ide, hol oda kell velük rohangálni) valahova és addig Anyukámmal vagy a férjemmel van a baba.
Egyébként ma volt egy nagyon pozitív élményem az I.sz. gyerekklinikám, ahol holnap a nagylányomnak kiveszik az orrmanduláját. Gondban voltam, hogy hogy tudnám megoldani, hogy én legyek vele ott mikor a mûtõbe viszik, meg mikor kihozzák akkor is, viszont annyi tejet nem tudok elõre lefejni a Bánknak amennyi olyan hosszú idõre kellene neki. A nõvérke volt olyan aranyos, hogy felajánlotta, hogy nyugodtan vigyem be a kicsit is (ott csak egészséges gyerekek vannak, hiszen betegen meg sem mûtenék õket), ott kap egy ágyat, és együtt lehetünk bent, és amikor akarom meg is szoptathatom. Délután meg haza is jöhetünk mindnyájan. Ez a hozzáállás nagyon nagyon szimpatikus volt!
Sziasztok, bocsi hogy hosszú voltam, de nem tudok mostanában nagyon gyakran erre járni. Mindenkinek jó babázást: Norcsi.