Kedves Hbzs, és mindenki aki kíváncsi!
Én úgy emlékszem, hogy van házirend, legalább is a mi szobánkban volt.
Az egy ágyas témával kapcsolatban még mindig tartom magam ahhoz, hogy nem biztos, hogy az olyan jó, ha teljesen egyedül maradsz. Dehát embere válogatja
Tényleg nincs protekció, ha van szabad szoba és oda akarsz menni, akkor OK.
Nálam szerencsére teljesen problémamentes terhesség után egy szuper szülés volt. Tényleg nem tudom mással minősíteni. Gyakorlatilag hajnali fél háromkor kezdődtek a fájásaim, amit inkább tudok hasonlítani egy heveny hasmenés okozta ingerre. Ezzel elvoltam egészen fél hatig, akkor mentünk be a kórházba. Hatkor felvettek az osztályra, szépen tágultam, nyolc óra magasságában burokrepesztés, és reggel kilencre megszületett a kisfiam 3400 g és 51 cm-el. Két óra megfigyelés után vittek be az újszülött osztályra (miután én nem akartam egyágyasba) egy négyágyas szobába másodikként, de aznap feltöltődött a szobánk. Hidegfront volt, és ez a mai napig érződik a picin, frontérzékeny - kicsit rosszabul alszik akkor. Sokan szültek aznap. Az orvosom dr. Jávorkai Imre, a szülésznőm pedig Szabó Éva volt. A doki fogadott, a szülésznő pedig az ügyeletes volt aznap. Minden simán ment. A gátmetszést tényleg nem lehet érezni, én legalább is nem tudtam, hogy mikor vágott a doki. A varrást annál inkább, de ott is csak a belső varratokat, a külsőt lehet nagyon jól érzésteleníteni, abból tényleg semmit nem éreztem. A négy nap pedig huss eltelt, mondjuk sokat segített a nagy család, mindennap többen jöttek látogatóba, nem unatkoztam.
A kaja pocsék, első nap kaptunk ebédre karfiol levest, másnap pedig karalábé levest. Mit tudunk a K betűs kajákról? Igen
Mindegy, ez viszont tényleg nem az ottaniak hibája. Dehát, ha az ember kórházban van, és jönnek látogatni úgyis mindenki hoz vmit, én négy szatyorral többel mentem haza
Papa nem volt bennt végig, azt mondták, hogy amíg a doki nem vizsgált meg, addig várjon kint, mert a vizsgálat alatt úgysem lehet bennt, és akkor csak fel-le vetkőzik szegény. De a lényegkor bennt volt, és nagyon jó volt. Nekem is, meg neki is. Hatalmas élmény! Szóval ilyen szülést csak kívánni tudok mindenkinek, tényleg nem szenvedtem, sőt utána csak nevettem, és kérdeztem, hogy ennyi?
Szerintem teljességében hozzáállás kérdése, ha úgy készülsz fel, hogy nem lesz proléma, és simán fog menni, akkor nem lesz gond. Nem szabad pánikolni, mert akkor nem tudsz koncentrálni.
Mtücsöknek igaza van, abban a pár napban sokat számít, ha tudsz pihenni kicsit, tehát nem vagy 24 órát a bébivel, otthon aztán úgyis egyedül vagytok. És valóban jó, ha emberek között vagy, márcsak a beszélgetések miatt is. Élményeiteket meg tudjátok osztani.