Sziasztok!
Hanzika! Bocsi, hogy nem hívtalak, de délutánra egyszerűen megkergült Miksabuckó, kicsit ki is készültem. Mostanra javulóban van a helyzet, de még mindig nem tökéletes.
Szóval többek között az történt, hogy elkezdte kiköpni a kaját. De nem úgy, mint akinek nem ízlik, hanem ahogy beletettem a kanállal, ugyanazzal a szép lassú mozdulattal egyszerűen kifordította az egész falatot a szájából. Ez ment ebédnél, majd egy óra alvás után felébredt és magánkívül sírt. Gondoltam, akár éhes is lehet, majd én szopival visszaaltatom, de nem kellett, feszítette magát ívben. Ágyba visszatenni sem ment, sikítva sírt. Végül lehoztam, próbáltuk etetni, ugyanaz a kiköpés jött elő. A kekszet elfogadta. (Ja, székbe ülni nem akar, néha ketten tesszük bele. Én viszont ahhoz ragaszkodom, hogy kajával a kézben nem mászkálunk. Legfeljebb keksszel, de azzal se nagyon.) A kekszet viszont olyan furcsán élére fordítva ette, a nyála is csorgott, úgyhogy kieszeltük, hogy a foga fáj. Kapott Nurofent és tényleg jobban is lett, meg nyugisabb is, de aludni már nem sikerült. Vacsoránál is kiköpte az első két falatot, meg a közepefelé is egyet, de végülis meg tudtam etetni. Fürdésnél továbbra is megy a műsor, utána pedig már törölni sem hagyja magát, pelenkázni pedig ketten kell. Kicsit kivagyok
Szerintetek mi ez a kaja kiköpése?
Az evés egyébként sem egyszerű nálunk, mert a kezemből kiütést felváltott egy ideje az, hogy kap a kezébe valamit, és akkor nem célozza meg a kanalat. Namost ez odáig fajult, hogy mutogat, hogy mit kér. Ha nem elég érdekes, amit a kezébe kap, akkor ki sem nyitja a száját. Ez egy darabig jó módszernek tűnt, amíg megfelelt neki a kézbe kapott tárgy, de most már asszem szivat, van, hogy lepakolom neki az asztalt, és még mindig nyújtózkodik valamiért. Ja, és ilyenkor azt hajtogatja, hogy kokó
Mondjuk a kajakiütésnél ez is százszor jobb.
Teregetés: mi is ketten szoktunk, ő kiszedi a mosógépből az egészet
Arra kell nagyon vigyázni, hogy mit tesz bele, mert simán bedobja persze a fekete zoknit a fehér cuccok után. Meg persze akarja az öblítőt meg a mosóport és azt nem szabad neki.
Konyha: csak egy darabig van el, ez 1-2 perc. Inkább belekapaszkodik a lábamban, ívbe feszíti magát, néz fel és nyüszít és attól félek, hogy hanyattesik. Vagy beveri a fejét a konyhaszekrénybe vagy a kőbe (nálunk a falon is van). Pakol is ezerrel, most csináltam neki egy saját fiókot mindenféle veszélytelen izékkel, kíváncsi vagyok, meddig érdekli majd. Azt tervezem, hogy majd mindig újítom a tartalmát
Hiszti: tudom, hogy a legjobb nem tudomásul venni, de az előbb leírt helyzetben is muszáj előbb-utóbb fölvennem, mert veszélyes helyeztbe keveri magát. Amikor pedig a pelenkázásról van szó, akkor is muszáj ragaszkodnom hozzá, mert mégse maradhat gatya nélkül. És mielőbb rá kell adni, mert elég gyorsan le szokott pisilni valamit. Ilyenkor nincs mese, birkóznom kell vele, és ettől egyre rosszabb a helyzet, és ezt nagyon rühellem. Amikor már nagyon nem megy, bevallom, hogy már kiabálni szoktam, és akkor még szégyellhetem is magam.
Macska: Hanzika, ugye nem gondoltad, hogy ebből a startpozícióból Miksa nem rohamozza meg a Bélát?
Megy utána mindenhová, a macska pedig szalad előle, de mindig csak annyit, hogy utolérje. Aztán egy idő után megunja, és sajnos már karmolás is volt, mert a macska csak egy darabig hagyja, hogy húzzák a farkát.
Manó! Vidd be a fotókat a munkahelyedre, és tedd fel őket, jó?
szirom