Gemini: úgy értettem, hogy előnnyel indulsz, - hogy esetleg egy hasfájást meg tudsz állapítani (sztem komolyabb baj ált. ez...) és úgy értetettem még, HOGY: nálunk volt egy eset, hogy belázasodtam, és egy doki azt mondta ne szoptassak, írt fel tápot (ez egy evés volt, mert addigra jött a mi doktornénink és mondta hogy szoptassak nyugodtan) de az az egy evés egy egész éjszakát tönkre tett, mert Marcell nem aludt, ordított- a férjem meg már kórházba akarta vinni... én mondtam hogy mire számít, megműtik???? infacolt adtunk neki, de már a másodiknál tudtam,hogy ez nem jó szer hasfájásra...
a te tudásoddal meg nem is hagytam volna ki azt az egy evést se... szóval ez is előny...
mondjuk most már ha "szokvány, alap" babám lesz, nem kísér komolyabb nyűg minket, akkor úgy érzem, hogy van elég tudás a kezemben. szopi téren főleg. én nagy szoptatás párti vagyok (de nem táp ellenes) és nagy tejcsiholó. (másfél éve bizar és spontán módon a barátnőm melleit masszíroztam és fejtem... )
most már nincs nagymama aki nekem megmondhatná, hogy szerinte mit kéne csinálnom a gyerekkel... (ezt csak azért írom így, mert ez egy jellegzetes tünet/tény, hogy a mamák jönnek és mondják, holott már közel sem úgy van semmi, mint 30 éve, meg a mamák sokszor "belelátják" a hasfájást a gyerekbe)
de az alap anyai tudás, hogy tudja az ember, hogy mikor fáradságból sír, mikor másért, mikor kell a kontakt... és nem szeretem,ha ebbe beleszól valaki vagy leginkább: - "gyere, majd én megvígasztalom" és már kapnák is ki a gyereket a kezemből...
tényleg mellszívó: nekem a sima mezei van, bár én kézzel is fejek, ha kell... igazából fejnék és akár le is adnék, de lustaság... az a sok fertőtlenítés...
sőt pont délután gondolkodtam, hogy lefotózom a cici zseléimet. olyan mint a jégzselé, csak kör alakú és középen lyuk van a bimbónak. ezt lehet hideg-meleg verzióba használni (hideg az apasztásra jó), de melegen rátéve a mellre- egy nap előny legalább...
Amit írtál Gemini-hogy kevesebb IQ-jú anyukák... hát két éve a rooming in-ben volt egy nő, akin nagyon elgondolkodtam... 3an voltunk a szobában és a másik csajjal összebarátkoztunk, nagyon egy hullámhosszon voltunk, sőt az életünk is hasonló volt. mi szoptattunk agyra főre, meg is volt az eredmény. ő már akkor fura volt mikor betolták- harmadikat szülte, kis betét tangába ragasztava és ki volt borulva hogy átázott (nekünk két tennát raknak be). a csecsemősök hozták volna neki délután, de ő azt mondta majd csak reggel 8kor (oké, biztos fáradt volt, de én tuti látni szeretném a babám). szoptatás abból állt, hogy egy pillanatra tette a cicijéhez és hát nem dőlt egyből a tej és bizonygatta hogy nincs teje. oké. na de ezek után titokban (szakember tudta nélkül) csempészett be a férje neki tápszert, amit a mosdóban (itt volt a wc is) meleg vízben kutyult össze és azzal próbálta etetni. 3 napig a gyerek csak aludt, nem sírt, nem evett... ezek után elgondolkodtam, hogy aki könyörög gyerekért azt vizsgálják ezer felől, de sokaknak potyog és kb. elteszi lábalól... aztán hívott a szobatársam (akivel összebarátkoztunk), hogy elvitték a babát, mert a vizsgálaton kiderült hogy valamit összeszedett- egy 3 napos bébi...
mikor születik: a héten én is már 26 leszek- talán a kedvemhez is hozzájárul ez a tudat... ha nem is 14, de a 10 hét már olyan kevésnek hangzik... és hát túlléptem azt a mágikus számot is, ami a koraszülés alsó határa. persze mindenképp szeptember lebeg a szemem előtt és közel 3 kiló!
egyik éjjel azt álmodtam, hogy a barátnőm 18 hetesen 1850g-os babát szült...
most ez a két hetünk nagyon programozott, így ez is elrepül, aztán a július meg festés és további készülődés tökéletesítése, remélem jut idő nyaralgatni is- bár én max 2 napot tervezek.
igazából a férjem nem is ér rá jobban- kutas és nyáron nem szabizunk, annyival viszont jobb, mint egy normál heti munka, hogy ő 2 nappal, 2 éjjel és 4et itthon van.
majd ősszel vesz ki szabit, egy ciklusát, az 4 nap- nem olyan nagy fizu kiesés- de akkor 12 napot itthon van...
így nyáron max 2-3 nap a lazulás...
Pató Pál: szerintem ez nem az, csak tényleg nem görcsölsz dolgokon, attól úgy se jobb... és a mikor születnek- de úgy is csak 11-12 hét múlva leghamarabb ugye!- haza jövetelig akkor is van idő ezt-azt elintézteti bárkivel...
készülés: én a kicsivel felkészültem a legrosszabbra, már mint volt alternatívám, de hál Istennek nem kellett különösebb trükk hozzá... álom sorom volt vele. meg az ember beleszokik- pl bizos sokaknak rosszak lennének a fiaim, de nekem alap, hogy milyenek és normális, én ezt szoktam meg. sokan riogattak, hogy mi lesz két gyerekkel, kell segítség, meg hogy fú alig bírták, szaladt a lakás... anyósom kitalálta hogy két hétre elviszi a nagyobbat- fú de kiborultam ezen. aztán kb én értem rá jobban, mint bárki aki segíteni akart. mi mentünk anyóshoz, mert ő nem ért rá jönni a kert miatt.
írtátok sokan a táskát: nekem minden terheség alatt a 8-12. hét körül már volt pakkom, max bővítem. mert ha nem lenne, akkor én egy betétet se tudnék eltenni, mert nem tartok, vagy a nesszeszerem nem tudná senki összerakni, tusfürdő, sampon... a férjem tán még azt se tudná, hogy honnan kotorjon táskát, törölközőt, hálóinget, bugyit főleg... szóval nekem meg van. de még majd megy bele cucc, de ha gáz van akkor van mit felkapni. meg hát a babának és apának is készítem, de majd idővel...
nekem ez a táska dolog- bár negatívan hangizk, hogy készülök előre a rosszra- eddig bejött.
na jó sokat írtam... nem kell elolvasni...
Zsó: képzeld Martin szokott nyaggatni, hogy ezt-azt mutassak a telóban... a múltkor azzal a vezényszóval jött, hogy Vófi, Vófi! és nem értettem (szegény ki volt borulva és kétségbe esetten hajtogatta és mutatta a telót)... mire rájöttem, hogy a videót akarta nézni az ugrálásról, pedig egyébként nem is néztük meg azóta...