Voltunk UH-n, kisfiam, mint a makk
.
BPD: 45 mm
OFD: 58 mm
HC: 166 mm
AC: 137 mm
FL: 31 mm
HUM: 26mm
Kb. 24 centi hosszú lehet, és 290g
.
A méhszájam is tökéletesen zárt, hála Istennek, a feszítésre azt mondta, normális, csak szívás
, a keményedésre is, hogy ha óránként 4-nél kevesebb, akkor semmi gáz . Anyu mondta neki, hogy emelgetem Botondot, doki azt mondta, jól teszem, ez a dolgom
. Mondta, hogy higgyem el, anélkül nem lehet gyereket nevelni, hozzá van szokva a testünk, ez olyan, mint hogy aki sportolt előtte, nyugodtan folytathatja, csak ne terhesen kezdje . A magnéziumra azt mondta placebo, de szedjem, ha jólesik
. Mindig úgy enged el, hogy éljem az életem úgy, mint normál esetben, csináljam nyugodtan, ami jólesik, semmi sem tilos, ez nem betegség, minden rendben . (Persze ez csak így érvényes, hogy minden oké). És mindig hozzáteszi, hogy akármi van, bármikor érzem úgy, menjünk hozzá nyugodtan, inkább lásson, mint ne.
Kérdezte, hogy az UH-n korának megfelelő volt-e a baba (nem ő csinálta), mert szte bazinagy a méhem
. Pedig napra pontosak a baba méretei, magzatvíz normál mennyiségű, csak ilyen alkat vagyok. Szívás
. Mondjuk Botond ilyenkorra már 4-5 nappal nagyobb volt a koránál, ezért kicsit reménykedem hááátha nem lesz nagyobb, sőt talán picit kisebb, mint ő...
Ja, az AFP-m alacsony lett, de legyintett rá, mivel az UH-k, a kombinált, meg a HCG szintem tökéletes. Ő is azt mondta, hogy elavult vizsgálat, magánemberként azt mondta volna, ne csináltassam meg, de hivatalból nem mondhatja. Anyu kicsit megijedt, de én egyáltalán nem, mert tényleg minden más rendben, ezek meg csak viszonyszámok, az UH sokkal jobban nyom a latba, az meg mindig szupi volt
.