Kiemelt témák

Szia Bixi
Igen, mindket picit meg kellett szulni, mert mar a 20.het kornyeken voltam. Mindig kinyiltam. Mostmar 37 vagyok, elszarakodtuk az idot, sokaig nem akartam harmadikat, tavaly ramjott, hogy megis akarok, es megint elvesztettem. Semmi koze a koromhoz, az elso picivel 24 evesen ugyanigy jartam.
Ez egy velemszuletett dolog, amit ezzel a mutettel lehet orvosolni.
Megkerdezhetem, ha nem vagyok indiszkret, hogy mi a kronikus betegseged es hogy volt-e koze a babad elvesztesehez? Kulonben furi, de en is marciusban lettem terhes az iden, es augusztusban szultem....ugyhogy egyutt szultunk volna decemberben... Ti mar probalkozhattok? Mert nekunk ez volt az elso honap, majd penteken tesztelek eloszor. Kicsit izgulok...

Sziasztok!
Először járok itt. Szerencsére. De nagyon sajnálom, hogy ilyen társalgót kellett keresnem. Ma egy hete, hogy leállt a Kisbabánk kicsi szíve. A 16. héten jártunk. Sajnos voltak problémáim: a 9. héttől sokat hánytam (vészes hányás volt, kétszer voltam miatta kórházban is), vérezgettem néha (3 alkalommal), de nem nagyon, hamar el is múlt magától, azt mondták, nem vészes. Amiatt is be kellett feküdnöm. Aztán észrevették, hogy van egy viszonylag nagy, szervülőben (felszívódóban) lévő hematómám (30x60 mm). A Babánkkal mindig minden rendben volt, gyönyörűen fejlődött. Már épp hazamehettem volna a kórházból (az utolsó 6 hét alatt 32 napot voltam bent), az utolsó kontroll uh-n nem volt szívhang. Azt hittem, belehalok. Másnap megműtöttek. Kisbabánk a Mennyországban, én a földi poklot járom. Nagyon szeretnénk Babát, de persze még gyógyulnom kell. Lelkileg-testileg egyaránt. Jelenleg súlyos vérszegény vagyok, túl sok vért veszítettem a műtét során, és utána is. Hála a Jóistennek, nem kellett kivenni a méhemet. De ijesztő volt, féltünk miatta...
Nem tudták megmondani, miért lehetett ez. Mindenki azt mondja, gondoljak arra, hogy biztos beteg lett volna. Hát ez sajnos engem nem vígsztal. Nyilván nem tudok mást tenni, minthogy beletörődök a történtekbe, de iszonyatosan fáj... És Ő végig jól volt.
Mivel nagyon ki voltam készülve, a Férjem mondta az orvosomnak, hogy nekem ne mondjanak semmit. Nem is tudtam, mikor mi várt rám, de talán jobb volt így... Most, hogy itthon vagyok, utánanéztem ennek-annak. Mielőtt újra Babával próbálkozunk, szeretném magamat/magunkat kivizsgáltatni. Milyen vizsgálatok várnak ránk? Az orvos minden esetben javasolja ezeket, vagy nekünk kell kérni? Minden esetben megvizsgálják a meghalt Kisbabákat? Én is kapok Róla szövettani eredményt, vagy kérni kell(ett volna)?
Légyszi, ha valaki tud, válaszoljon a kérdéseimre. Köszönöm! És bocsi, ha ilyen kérdések már felmerültek,és esetleg korábbi írásokban a válaszok is megtalálhatók, de még nincs lelki erőm sok hozzánk hasonló történetet elolvasni.
Nagyon köszönöm előre is a válaszok!
Mindenki vigyázzon magára!

malna: eloszor is gratulalok a 2 gyerkochoz! csodalom a kitartasodat, de tenyleg, hogy mennyi erod van. eppen ilyen peldakra van szuksegem!!!

szoritok a tesztedert, majd szolj, h mi lett!

a betegsegem colitis ulcerosa (vastagbelgyulladas) es valoszinuleg volt koze a baba halalahoz -- emiatt lettem egyreszt verszegeny, masreszt meg folyamatos nagyon eros gorcsoket is okozott, ami elosegithette a koldokzsinor tekeredeset sajnos.

meg nem probalkozhatunk, hiszen csak 6 hete szultem, varnunk kell felevet kb, szoval majd aprilistol mehet az ujabb projekt.

zsoff: nagyon sajnalom a veletek tortenteket.
en is eleg uj felhasznalo vagyok, sajnos hasonlo okbol kerestem tarsalgot en is. en nvemberben a 33.heten szultem meg a halott babamat. ot kivizsgaljak, ez nem is volt kerdes, hiszen mar eleg fejlet volt, es a boncolasrol is kapok majd jegyzokonyvet ha meglesz, ez tobb mint 2 honap allitolag.

sajnos meg bennem sincs annyi ero, hogy batoritani tudnalak, de hidd el maximalisan aterzem amit erzel. meg nekem sem telik el egy nap sem szinte, hogy ne ereznem azt, bele fogok orulni ebbe.
de hiszem, hogy masodjara semmi baj nem lesz, es meg fog szuletni egy csodalatos kismanom akit egyebkent soha nem ismerhettem volna meg. az elet valamiert igy akarta.

a vizsgalatokrol nem nagyon tudok. en mindenesetre mar 3 kulonbozo nogyogyasznal voltam az eset ota, januarban megyek egy negyedikhez, hogy minel tob velemenyt halljak.

szerencsere nalam semmilyen problema nem all fenn, igy nem kell genetikai kivizsgalasra mennem. az orvosok egybehangzoan mondjak, hogy ' ez volt az elso szules, a kovetkezo pedig lesz majd a masodik' es ez jo dolog, bar hiaba pozitiv biztatasnak szanjak, azert engem majd megorjit a tudat, hogy csak ketten johettunk haza a korhazbol es nem harman.

holnaputanra voltam kiirva, ugy erzem nem elem tul ezt a karacsonyt

na most mintha a magam ellensege lennek, megint hagyom h a rossz dolgok uralkodjanak a gondolataimban, na EZT NEM SZABAD!

neked mit mondtak mikor probalkozhattok ujra?

fel a fejjel, az az egy bitos h igaz, hogy ennel mar csak jobb lehet!!

Sziasztok,

málna5
Ez volt a 3. aktív hónapunk, már ami a próbálkozást illeti és 3 hónapot vártunk a szülés/vetélés után.
Sajnos semmi bíztató....rettentően türelmetlen vagyok és nem értem miért nem sikerül:-(
Nagyon szeretnénk már.

Virtubari

Szia Virturbari
Pontosan tudom mirol beszelsz. Termeszetes, hogy turelmetlenek vagyunk. Mi csak elso honapja probalkozunk, de sik ideg vagyok, ma NEM kene megjonnie! de en termeszetesen mar 2 napja lottem egy negativ tesztet!
Szoval turelmetlensegert nekem sem kell a szomszedba menni....
Zsoff nagyon sajnalom, amin keresztulmegy! Nalam egy hiszteroszkopiat csinaltak, hogy megnezzek a mehet es a mehnyalkahartyat belulrol. Minden tokeletes volt, 5 honapja tortent, es 4 honap utan mar probalkoztunk.
Csinaltak valami szovettant? Lehet mar tudni a konkret okot?
Bixi kerlek ne gyotord magad! Meggyogyulsz, es nemsokara ujra babas leszel, meglatod! Mi 4 honap utan kezdtuk a probat, majd most derul ki, sikerult-e....

Bixi!
Annyira sajnálom, ami Veletek történt. Annyira szeretnék én is mindenkit bátorítani, de még lehetetlennek látom... Nagyon sok erőt kívánok nektek!!!
Málna!
A hiszteroszkopiát ők ajánlották, vagy te kérted? (Lehet, hogy hülye a kérdés...)
Szövettan: Hát az a helyzet, hogy ha nekünk kellett volna kérni, akkor nem lesz. Fogalmunk sem volt, hogy egy ilyen helyzetben mire számítsunk. Az orvossal nem beszéltünk szövettani vizsgálatról,de egy csomó helyen olvasok ilyesmiről. Egy 15,5 hetes Babánál nem csinálnak ilyet alapból? Január első hetében kell mennem kontrollra. Legkésőbb akkor megtudom, hogy hogy lehet(ett volna) hozzájutni ehhez a vizsgálathoz.
Semmi más okról nem tudok. És az agyamra mentek a kórházban (egyébként mindenki nagyon kedves volt, mindenki segíteni akart), amikor azt mondogatták: "biztos beteg lett VOLNA", stb... De miért? Mindene rendben volt Vele. Elvileg velem is ok volt. Leszámítva a hematómát. De azt mondták, nem azért történt. Az már szervült. A végén azt mondták, hogy azért lehetett a hematóma, mert a szervezetem ki akarta Őt lökni. DE MIÉRT? Erre kell, hogy legyen magyarázat... Lehet, hogy sose fog kiderülni, hogy mi lehetett a gond, de nem szeretnék újra átélni egy ilyet... Azt biztosan nem bírnám ki.
Jajj, Istenem, segíts MINDENKINEK!!!
Zsoff

zsoff: attol tartok az nem segit ha ezen gyotrodsz (mondom ezt en..) de tenyleg. ami megtortent, azon sajnos mar nem lehet valtoztatni, elore kell nezni. vizsgalatokra el lehet menni, meg vigyazhat magara az ember, de ez sajnos nem fogja visszahozni a kisangyalkakat

koncentraljunk a jovore, es bizzunk minel erosebben a joban!

jo ejt!

Zsoff, a hiszteroszkopiat a doki javasolta, a mehszajat akarta latni es a mehet. be is igazolodott, amire gondoltunk, ugyhogy nalam legalabb megvan az ok! De ehhez 2 kozepidos babat kellett elveszitenem! Van bennunk vmi tulelo oszton, barmi baj tortenik, az uj lehetoseg remenye erosebb, es miutan elfogadtam ami tortent, mostmar nem nezek hatra! Lassan 4 honap telt el, feldolgoztam, megertettem, de elfelejteni sosem fogom. Remeljuk, hamarosan kopogtat az uj babuci, akivel minden a legnagyobb rendben lesz!

Sziasztok!

Beleolvastam ebbe a topikba, sajnos aktuális... 17-én 16 hetesen mentek el a babáim, két picilány volt Nagyjából felfogtam mi történt, de valahogy mégsem. Ma voltam a kórházban kontrollon, testileg minden "rendben". Olyan ijesztő, hogy ezzel ennek a terhességnek vége (1. babák voltak).

Ti mit tettetek annak érdekében hogy könnyebb legyen feldolgozni a történteket?

3 ciklus múlva újra próbálkozhatunk a babával, addig a tervem minél inkább megerősödni. Az AVIVA tornát próbálta valaki? Használt?

Zsoff: Nagyon hasonló a helyzetünk (16. hét, műtétes befejezés), de mégis más. Nekem arra fogták a történteket hogy ikrek voltak... Sem a babákkal, sem velem nem volt gond egészen addig a reggelig. Így utólag persze rá lehet fogni sokmindent, de nem szeretném magam hibáztatni. Nagyon remélem hogy nálatok is, nálunk is nemsokára jó hírek lesznek!

Kivizsgálás: Mi a babák előtt, mivel 2 évet vártunk rájuk az Országos Gyermek Egészségügyi Intézetbe jártunk, ezt tudom javasolni nektek is. Ha megjön az első vérzésem, oda fogunk visszamenni hogy nézzenek meg alaposan. Ott 22 ezer forintért teljesen kivizsgálnak (nőgyógyász, hormonvérvételek, dietetikus, genetikus...), szerintem nagyon megéri.

Sziasztok!
Na, túléltük a karácsonyt.....
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat. Annyira nehéz... De olyan sok erőt kapok ezektől a bejegyzésektől, hogy látom, mások is túlélik...

Zitus: Sok erőt kívánok nektek. Tényleg nagyon hasonló a helyzetünk. Bár nekünk "csak" egy Baba volt...
De nektek miért fogták arra, hogy ikrek voltak? Ez nem ok... Csináltak szövettant?
Nekünk dec. 9-én halt meg a Kisbabánk, másnap műtöttek. Azt mondta az orvos, hogy jan. első hetében menjünk kontrollra.
(Még annyi, hogy megkérdezhetem, Zitus, hogy Ti hány évesek vagytok?)

Az Országos Gyermekegészségügyi Központba kell beutaló, vagy csak bejelnetkezés?

Valaki tud abban segíteni, hogy milyen esetben csinálnak "maguktól" szövettant? Egy 16. héten járó Babánál csinálnak? Nekünk akkor senki nem beszélt erről, csak utólag, az internetről értesültem, hogy van ilyen. Pedig érdekelne, hogy mi volt.
És lehet, hogy durva lesz, amit írok, de utólag meg lehet kérdezni, hogy Kisfiú volt, vagy Kislány? Nem felszakítani szeretném a semeimet, meg másét sem, csak úgy érzem, így könnyebben el tudnám engedni. Vagy az orvosomat kérdezzem, és vagy emlékszik, vagy nem?
Egyébként a műtét utáni zárójelentésen nincs semmi írva a Babáról. Róla kapunk valami papírt utólag (szövettanon kívül valamit, vagy azt), vagy semmit?
Bocsi mindenkitől a sok kérdésért, lehet, hogy hülyeségek, de nagyon érdekelne.


Én még mindig nem tudtam elengedni Őt... Vannak "jobb" és rosszabb napok. Tegnap este olyan szomorú voltam, mint már régen... És az aggodalom... Hogy mi lehetett az ok... VAn valami komoly bajunk? A férjem nagyon erős (vagyis, mint minden férfi, kifelé ezt mutatja...). Már feküdtünk az ágyban este, amikor elkezdtünk erről beszélgetni. Félve, de mondtam, hogy nagyon szeretnék Kisbabát. Persze, csak ha meggyúgyultam testileg és lelkileg is... (Ha lesz ilyen valaha...) És akkor kimondta a férjem, hogy fél. Fél, hogy újra át kell élnünk egy ilyet. Annyira megrázó volt. Persze, ő is érezhet ilyet. Csak mindketten össze vagyunk törve... És annyira bánt, de én néha azt érzem, hogy csak akkor fogok tudni meggyógyulni, ha lesz egészséges Babánk...

Én még nem hallottam az AVIVA tornáról, de most, hogy Zitus írta, utánanéztem, és engem is érdekelne. HA valakinek van tapasztalata, légyszi írjon.
Mindenkinek sok erőt, és gyógyulást kívánok!

Zsófi

Ajánlottak nekem egy honlapot:
www.artmuller.hu
Hátha...

Zsoff: De jó hogy írtál! Már azt hittem senki nem olvassa ezt a topikot...

Szövettan: Felmerült bennem hogy boncolják a babákat vagy ilyesmi, elvitték őket szépen megjelölve hogy "A" és "B", de nem tudom mi lett velük. Az én babáim éltek és megfelelő méretűek voltak, így én úgy gondoltam, nem bennük kell keresni az okot, így nem bolygattam ezt a kérdést. Szerintem neked sem kellene, de ha ennyire foglalkoztat, kérdezz rá a kórházban ahol műtöttek vagy a dokidnál.
Egyébként nekünk nem tudom miért fogták arra hogy ikrek. Emlegették hogy lehetett fertőzés is, de mivel előzmény nélkül indult meg a szülés (azt hiszem azt nem mondtam hogy én megszültem őket és utána volt a műtét), nem tudnak mit mondani.

Nem: Nézd, mi tudtuk hogy kislányok lettek volna (azok is!). Nem mondom hogy segít, de talán lehet hogy igen.
Ami nekem a legnehezebb ezzel kapcsolatban: volt 2 lánynevünk már nagyon régóta. Tudtuk, az első 2 lányunk X és Y lesz (nem akarom leírni a neveket, mert titok). Mikor megtudtuk hogy 2 ikerkislány, biztosan tudtuk, hogy igen, ezek az ő neveik. Nem szólítottuk túl gyakran őket ezeken a neveken, de néha előfordult. És most: ha következőleg is kislányaink lesznek, őket is ugyanúgy fogják hívni. Bennem ez problémákat vet fel, de a férjem így szeretné, és a szívem mélyén én is, csak ez olyan nehéz... Megbeszéltük hogy "kislányink"-ként fogjuk őket emlegetni (ahhoz ragaszkodom hogy ne akarjuk elfelejteni őket, hiszen ők az első 2 gyerekünk!), így a 2 szép lánynév megmarad a jövendő lányainknak.

Korunk: Én 23 vagyok, a férjem 32.

Én már voltam kontrollon, a méhem összehúzódott, minden rendben, már szinte nem is vérzek. Még szedem a tejelapasztót 4 napig aztán ennyi, várom a következő vérzést meg hogy visszaálljon a peteérés.

Az OGYEI-be nem kell beutaló. Ez a honlapjuk, fel kell hívni őket hogy családtervezésre szeretnél járni, ha kérdezed, elmondja mi van ebben benne. http://www.ogyei.hu/

Szerintem semmiképp se gondolj arra hogy nektek (a férjednek és neked) van bajotok! Amúgy az OGYEI-ben a férjedet és téged is nagyon alaposan kivizsgálnak! Szerintem ezt mindenképp érdemes megejtenetek a következő baba előtt, főleg ha foglalkoztat. mindent le kell zárni ami a következő terhességednél idegeskedésre adna okot (én így gondolom).
Persze hogy szeretnél kisbabát! Én is nagyon szeretnék, legszívesebben már most... Nem is tudok másra gondolni (jobb pillanataimban) csak arra hogy ha minden jól megy akár nyárra ismét többen lehetünk. Rosszabb pillanataimban folyik a könnyem és azt kérdezgetem, hogy hova tűntek a picilányaim.

Aviva: a férjem megszerezte a könyvet elektronikusan, ha érdekel, át tudom küldeni emailben. Írd meg magánban a címed. Én lehet hogy elmegyek egy tanfolyamra is, a nyugatinál van, egy alkalom (4-5 óra), 5000 Ft. Ha tényleg használ, szerintem mindenképp megéri, ott meg lehet tanulni a módszert, a könyvekben pedig szépen le vannak írva a gyakorlatok.

Sok erőt neked Zsoff és a többieknek is!
(igazából azt kívánom ne legyünk itt többen ebben a topikban...)

Lanyok, amikor nekem 16 hetesen ment el a kisbabam, reszletes szovettanit kert az orvosunk, es kb 3 het mulva lett meg. Mar a mutet elott szolt, hogy o nem erti mi tortent es tudni akarja, ezert el fogja kuldeni a bebit szovettanra. Kerdezzetek ra a dokinal, hogy o elkuldte-e.... Amugy ritkan talalnak valamit, max bakteriumot, ha a viz folyt el, vagy mehszajproblemat-mint nalam is. Nekem a masodik is lany lett es nem adtam neki az elso nevet... az orvos mondta, hogy minden babat el kell nevezni..

Málna: Elültetted a bogarat a fülembe ezzel a szövettanival. Nem a saját orvosom műtött mert a legközelebbi kórházba mentünk (amúgy a koraszülöttosztály miatt a Klinikán szültem volna). Szövettanról senki nem beszélt, én úgy gondolom, azért, mert a babáknak semmi bajuk nem volt.

Ez a méhszáj-probléma elég gyanús. Nekem görcsökkel először a magzatvíz kezdett folyni, mire beértem, már ujjnyi volt a méhszáj. Neked is hasonló volt (na haragudj ha régi sebeket tépek fel, csak érdekel)? Lehet hogy korábban leírtad, mindjárt visszábbnézek, hogy hogyan igazolták neked a méhszáj problémádat, és bármi megelőző dolgot lehet-e tenni hogy soha többé ne forduljon ez elő.

sziasztok!

eloszor is BUÉK mindenkinek!!
hazaertunk, szinte az egesz napot repulokon es reptereken toltottuk, fenomenalis volt

es nem fogjatok kitalalni utkozben mi tortent? na mi? megjott. szinte napra pontosan 2 honappal a szules utan. ezt jelnek veszem, es 2011-el uj fejezetet kezdek. a ferjemmel egyutt.
es tudom, hogy ezuttal minden rendben lesz.
kedden megyek az uj nogyogyaszomhoz.

Zitus: en ugyanigy vagyok ahogy te. vannak jobb es rosszabb pillanatok. a rosszabbakban kiderul, hogy meg mindig barmikor el tudom sirni magam ha arra gondolok, hogy elvesztettuk a kisfiunkat. A nevvel kapvsolatban mi is pontosabban en is dilemmazok. Nekunk is van egy fix lany nevunk - portugal nev, ami mindkettonknek nagyon tetszik - de mivel ez a baba fiu lett volna igy gondban voltunk. mivel en a 34. heten vesztettem el a babat, addigra mar persze megvolt a neve, es gyakran mondtuk is neki. A ferjem azt mondja, ha megint fiu lesz, nem akarja ezt a nevet. en viszont nem zarkozom el elole. Nagyon nehezen talaltuk ezt a nevet. Magyar fiu nevek kozul egy sincs olyan ami mindkettonknek tetszik, es a portugal nevek kozul is csak ez az egy. Hetekig tartott mig ratalaltunk, de a baba soha nem kaphatta meg. nem tudom...

en november 4-en szultem, de a szovettannak meg karacsony elotti heten nem volt eredmenye, talan jopheten vegre meglesz...

mi az az aviva torna?

Sziasztok!

Bixi: Az Aviva-tornáról én is csak mostanában hallottam, ezen a honlapon mindent megtalálsz róla: http://avivamodszer.hu. Én január 7-én megyek az első kontrollra a műtét óta. Még megvárom, hogy úgy általában mit mond az orvos, aztán szerintem jöhet ez a torna. Meg "szeretnék" egy csomó kivizsgálást... amiktől már most nagyon félek... vagyis inkább az eredményektől... tudom... a hozzáállás....

Névadás:
Mi még nem tudtuk, hogy kisfiú vagy kislány volt, mindkét nevünk megvolt már. Igaziból szólítottuk is Őt a neveken. Egyszerre a kettőn. A legelején úgy éreztük, hogy kislány, aztán egy idő után (egymástól teljesen függetlenül) lányt éreztünk. Egyiket se vártuk jobban a másiknál. Aztán három egymás utáni éjszakán is azt álmodtam, hogy kisfiú. Innentől kezdve egyre biztosabb voltam benne, hogy az. De nem tudom. Az ultrahangon még nem mutatta magát, a műtét után meg nem mertem megkérdezni, pedig most már annyira szeretném tudni... Mi most úgy állunk, hogy nem fogjuk újra ezeket a neveket használni (ha megtudjuk, hogy mi volt a neve, akkor csak azt a nevet húzzuk ki). Én teljesen tanácstalan vagyok ennek kapcsán, de a férjem nem szeretné. De talán nekem egyszerűbb Őt úgy elengednem, hogy utána, ha máshogy nem is, de talán magamban a nevén tudom nevezni. Ilyet is, olyat is hallottam már.

Egy csomó mindent olvastam a napokban az interneten. Már minden betegséget "diagnosztizáltam" magamnál. Annyira hülye vagyok, mert sokszor csak magamat idegesítem. Mostanában megint nagyon padlón vagyok...

És még valami, ami aggaszt:
A műtét óta hőmérőzök (csak kíváncsiságból, előtte sose mértem). Dec. 10-én műtöttek, az azt követő napokban 36.5-37.0 volt, a nap bármelyik szakaszában mértem. Amióta viszont itthon vagyok (dec. 13.), 35.5 és 36.0 között mozog. Nem túl alacsony ez? Peteérésem akkor nincs? (???) Kíváncsi vagyok, hogy nekem mikor jön meg először...

Bixi:
Még annyit kérdeznék, hogy neked most jött meg azóta először? (Mert akkor egy kicsit elkezdenék reménykedni, hogy nálam sincs gond. Legalábbis ezzel...) Bár lehet, hogy nagyon más a helyzetünk, mert mi a 16. héten jártunk,és nem szültem...

Na, és még valamit akartam írni, de elfelejtettem...

Zsófi

Eszembe jutott!!!
Zitus: Megírtam privát üzenetben az e-mailcímemet. (Legalábbis megpróbáltam, most csináltam ilyet először.)

Zsófi

zsofi: igen, nekem a szules ota eloszor jott meg, ez tejesen nrmalis, sot an akinek akar fel evig sem jon meg.
a homerozesrol nekem nincs tapasztalatom, szerencsere meg nem kellett sosem ehhez folyamodni, nem is akarnam magamat mindig ezzel idegesiteni. szerintem amugy probald mindig ugyanabban az idopontban merni reggel.

Sziasztok!

Én hőmérőztem a babák előtt is. Reggel, közvetlenül felkelés után kel mérni. A ciklus elején (elvileg első 14 nap) nekem 36,4 volt, egyetlen egyszer emelkedett meg normálisan (kb 2 év méricskélés alatt...), akkor meg is fogantak a babák. A ciklus második felében 37 körüli volt, ez jelezte hogy volt peteérés, és ha 18 napig magasan marad akkor általában ott a baba is. Nekem is így volt, csak a ciklusom volt extra hosszú, de a második fele a magas hőmérséklettel nem.

Most is mérem, 36,8 és 37,1 között van, szóval szerintem még nem álltam vissza (persze még csak 2 hete történt). Titkon reménykedem hogy most minden OK lesz (gondom volt a ciklusommal és a peteéréssel is, volt orvos aki szerint PCO-m van, mások szerint nem, szóval nem egyszerű). Úgy tervezem márciusban megfogan a kisbabánk és még idén szülni fogok. Tudom hülyén hangzik, de most csak ez éltet.

Bejelentkeztem az AVIVA-tornára, január 15-én megyek. Annyira várom! Tegnap elkezdtem újra az intimtornát, olyannyira hatásos volt, hogy egész este éreztem hogy belül dolgoztak az izmaim. Nem is gondoltam volna hogy ennyire érezhető lesz.

Bixi: Hol voltatok? Jól gondolom hogy a férjed portugál (csak mert portugál neveken gondolkodtatok)?

Mi búfelejtőnek Párizsba szeretnénk utazni áprilisban, már megy a szervezkedés. Legalább ez leköt. Májusban szültem volna (mivel ikrek voltak, akár hamarabb is), azt az időszakot valamivel ki kell töltenem ha nem akarok teljesen bekattanni.

Zsoff! Azt írja, nincs privim. Hol keressem a címedet?

Zitus:
Hát, akkor mégsem sikerült elküldenem... (szabadne.pzs@gmail.com)

Az intimtornát hol és hogyan tanultad? (otthon/internet/könyv stb)

Egyébként a mi Babánk is májusi lett volna. Május 29.

Majd írj, hogy milyen volt az Aviva!!! Nagyon érdekel!

Egyébként miből gondolták, hogy PCO-d van is, meg nincs is? (nem akarok túl kíváncsi lenni) Azt elvileg elég jól meg lehet állapítani, vagy mégsem?

Olyan jó nektek, hogy márciusban újra Babátok lesz!!!
Mi szerintem júniusig várunk. A férjem szeretne a javasolt 3-4 hónap helyett 6-ot várni. Hát, mostanában egyre többször említi, hogy fél. Ő is.
Meg ki tudja, mikorra rendeződik a ciklusom...

És még egy kérdés mindenkihez:
Lehet, hogy nyomi a kérdésem, de ti mikortól "szeretnétek" újra dolgozni/tanulni? (ki mit csinál)

Én is küldtem neked privit, ezek szerint az sem ment át... Mindenesetre megy az email.

Intimtornát is a férjem szerezte nekem a netről, de ez nem könyv, hanem videó. Kriston intim torna, a gyakorlat tul. képp. napi 5 perc, megtanulni egy délután, és utána fokozatosan lehet magadat trénelni. Bízok benne hogy használ is! Szívesen átküldeném, de ez egy CD-nyi méretű.

PCO: az OGYEI-ben fedezte fel a doki a jellegzetes cisztákat a petefészkemben, utána csináltatott hormonvizsgálatot is, ami nagyrészt igazolta (nemtommelyik hormonok aránya nagyobb volt mint 2). Viszont: a PCO általában inzulinproblémákkal jár ami nekem nincs, nem vagyok elhízva (161 cm, 53 kg) és nem aknés a bőröm. A hasam kicsit szőrösebb mint amilyen a nők hasa szokott lenni, ez minden.
Mivel a gyógyszer alapja az inzulinszint helyrehozása lenne, azt nem írhatja föl a doki, csak műtétet javasolt, amit én nem akartam (laparoszkópia). Szerencsére közben spontán megfogantak a babák, még ugyanabban a ciklusban.
Az SZTK-ban 2 vizsgáló dokit is megkérdeztem mikor terhesen mentem, mindkettő azt mondta hogy nincsenek is ciszták a petefészkemben. Dehát voltak, képem van róla, bár akkor még nem voltam terhes... Csak bízni tudok benne hogy a terhesség helyrehozta ezt a dolgot legalább addig amíg sikerül újra teherbe esni.

Ma futólag találkoztunk egy ismerős párral akik januárra várják az egypetéjű lány ikreiket. Éppúgy mint nekünk is tervben volt a május... Úgy elszomorodtam, pedig tudom, hogy örülni kellene hogy másnak megadatott az ami nekünk nem Mindenesetre nem akartam sírni és még jobban elkeseredni, tudom, csúnya dolog, de inkább elkerültük őket.

"Meg ki tudja, mikorra rendeződik a ciklusom... " - reméljük minél hamarabb!!!!

Dolgozni: Nos. A kontrollon azt mondta a doki, holnap mehetnék. (csak én voltam 2 hét után kontrollon?? Mindenki 6 hét után megy...Lehet hogy kórházfüggő, én a Margitban voltam.) A háziorvos mondta hogy addig maradok itthon amíg csak akarok. Mivel én könyvelő vagyok és a hónap eleje nagyon húzós, semmiképp nem megyek jövő héten, de szerintem még utána sem. Szeretném magam lelkileg rendbehozni mielőtt visszamegyek, sajnos a közvetlen kolléganőim teljesen lecserélődtek, így nem is szívesen megyek vissza

Egy kérdés: A doki azt mondta, 3 hónapot/3 ciklust várjunk a következő babával. Namost ha nem áll vissza rögtön a ciklusom és a 3 hónap hamarabb letelik mint a 3 vérzés, akkor szerintetek melyik van érvényben? Remélem érthető voltam. Szóval szerintetek akkor is próbálkozhatunk márciusban ha nem lesz meg addigra a 3 rendes ciklus?

hello lanyok!

zitus: igen, a ferjem portugal, ezert gondolkodunk magyar vagy portugal neveken. vezeteknevet duplan kap, mivel a portugaloknal az a szokas, h mindenki kap anyai es apai agrol is vezeteknevet, akar tobbet is ( a nagyszuloket), szoval adhatnank akar 4-5 vezeteknevet is neki, de az itthon nagyon fura lenne, igy 'csak' 2 lesz neki: az enyem meg a ferjemtol 1 (neki 3 van

amugy Liszabonban voltunk az unnepekre. dec 18-20ra voltam kiirva, igy alapbol itthonra terveztuk a Karacsonyt, de a tortentek utan en azt mondtam inkabb menjunk ki az o csaladjahoz, nem akartam itthon maradni, az meg nehezebb lett volna, igy sem volt konnyu...

en is ugy tervezem iden szulni fogok!!! mi alaig varjuk h ujra probalkozhassunk, azt hiszem mindkettonk lelke csak akkor fog megnyugodni ha ujra utban lesz a baba. a ferjem is ugyanigy gondolja szerencsere, mar csak arra varunk, h a dokik rabolintsanak a projektre


ja, egyebkent szemet dolog vagy sem, lehet h lelketlennek tunok, de en sem birom a terhes nok tarsasagat. hnap lesz a szulinapom, es meg akarunk hivni par baratot ezalkalombol vacsizni hozzank. igen am, de az egyik lany terhes, es mondtam a ferjemnek, h en most oket nem akarom meghini, mert nem birnam ki siras nelkul sem a latvanyt, sem azt h akkor mindenki ugyis a babarol kezd beszelni. erre a ferjem azt mondta ez igy nem jo, sertodes lesz belole, mire en mondtam, h akkor nem hivunk meg senkit


en mar karacsony elotti heten visszamentem dolgozni (2 unnep kozt mar rendes szabin voltam), igy holnap is megyek. en amugy logisztikai tervezo vagyok. igy 6 hetet voltam otthon, de en is 2 het utan voltam kontrollon.

kovetkezo baba: ahany dokinal voltam eddig mindenki mast mondott mennyit varjunk, a 3 honaptol az 1 evig kaptam mindenfelet. szerintem ezt nem az elso menstruaciotol gondoljak, hanem a szulest kovetoen indul a szamolas. persze azert szerintem jobb megvarni mig megjon, es meg utana 1 ciklust h kideruljon minden rendben van-e tenyleg (de ez csak egy laikus velemeny..)

a verzesrol egyebkent csak annyit, h nekem a szules elott eleg volt egy nap egy mini tampon, most meg egy normal bir ki kb masfel orat, felelmetes.. tegnap naivan mini tamponnal aludtam el, hat nem kellett volna.... moshattam ma az agynemut de meg a takarot is attol tartok ez nem tesz jot az anemiamnak, jajjj.

bocs ha hosszu voltam

Sziasztok!
Zitus: Köszi az e-mailt, megkaptam, bár még nem kezdtem hozzá a megfejtéséhez, de majd írok.

Csak átfutottam azt a sok mindent, amit írtatok, de most csak egy vmire reagálok: Terhes nők és kisbabák. Nem "bírom" őket. Még boldog kismamakoromban összeszámolta, hogy a közvetlen környezetünkben velünk együtt 8 Baba születik majd márciustól májusig. Jajj, de örültem... Ráadásul a legjobb barátnőméknek 2 éve volt az esküvőjük, és azóta próbálkoztak. Nekünk július 31-én volt, szeptember elején megfogant a drága kicsi Babácskánk. Nem akartam ennek a barátnőmnek elmondani, hogy ne fájdítsam a szívét. Gondoltam, mivel messze lakunk egymástól, egy ideig nem találkozunk, és addig hátha nekik is összejön. nagyon drukkoltam nekik. Amikor a 12. heti uh-ról juöttem haza a kórházból, akkor hívott, és örömmel újságolta, hogy úgy néz ki, végre babájuk lesz, még néhány nap, és betöltik a 12. hetet. Elmondtanm, hogy én épp honnan jövök. Együtt örültünk, de nagyon. Aztán még 4 hétig. Aztán minden összeomlott nálunk. Csak a férjemmel beszélek azóta. Még a családommal sem. És azokkal, akikkel jóban voltunk (vagyunk), szinte mindenhol Baba lesz. Még a nagy közös családi karácsonyra se mentünk el, mert nem akartam. Az unokatesóm márciusban fog szülni.
ÉN IS SZERETNÉK KISBABÁT!!!!!!!!!

Bixi: Ne ijesztgess ezzel a bő vérzéssel! Én sosem használtam mini tampont, de előfordult főleg régebben hogy nem bírt ki egy éjszakát a normál méretű... Most akkor mire számítsak???
Szerintetek normális hogy 2 héttel a vetélés után még picit vérezgetek néha? Inkább csak pecsételés és főleg mozgás után.

Kíváncsi leszek a portugál nevekre, ha lesz viselőjük (még idén mindenképp tudni szeretném.

Szerintem nem vagyunk lelketlenek. Minket most minden a történtekre emlékeztet, fölösleges tépegetni a sebeket. A munkahelyen van egy lány, 4 nap eltéréssel ő is májusra van kiírva. Rengeteget beszélgettünk a babavárásról, együtt szoktunk ebédelni, de most rettegek hogy találkoznom kell vele... Igen, irigy vagyok. De ez most úgy gondolom, természetes, nem szeretném magamat okolni ezért (sem).

Én is úgy gondolom hogy 2 vérzést mindenképp megvárunk akármikor is lesz, (remélem márciusra túl leszek mindkettőn), és a szülinapomon (márc. közepe) már próbálkozunk!

Zsoff: Persze hogy szeretnél kisbabát! Én is, Bixi is, Málna is, mindenki szeretne!! Reménykednünk kell hogy nemsokára teljesül a vágyunk. Másképp ezt nem lehet feldolgozni szerintem...

Mi is 2 évet vártunk a babákra... Talán így nehezebb, talán nem, nem tudom. Mindenesetre én jelként fogom fel hogy teherbe tudok esni, már csak azon kell munkálkodni hogy ki tudjam hordani a babát!

(Bixi: van a férjemnek egy kollégája, őt is Bixinek hívják, de ő férfi )

Miután nem tudtam átküldeni Zsoffnak az AVIVA tornákat mert túl nagyok, kiderítettem hogy a férjem honnan töltötte le. Beteszem ide a linket, hátha mást is érdekel.

http://addat.hu/918cb7c6/Aviva-elsö.pdf.html
http://addat.hu/13996e42/Aviva-második.pdf.html

Bixi:
Isten éltessen szülinapod alkalmából!!!! (Ugye, ma van?)

Zitus:
Előző leveledhez: Szerintem az orvosok ilyenkor ciklusokra gondolnak, nem a hónap mennyisége számít. De sajnos nem vagyok túl okos ilyenekben. Na, meg ahány orvos,annyi vélemény.

"Szerintetek normális hogy 2 héttel a vetélés után még picit vérezgetek néha? Inkább csak pecsételés és főleg mozgás után.":
Szerintem ez normális (vagyis remélem is), nekem is így volt. Nekem volt egy felszívódóban lévő hematómám (nem emiatt halt meg a Babánk), lehet hogy ezért, de azt mondta az orvos, hogy 4-6 hétig is tarthat a vérzés. Azt mondta, lehet, hogy a műtét után 2 héttel már nem lesz semmi, aztán újra lesz. Változó, és nincs rá szabály. Én karácsonykor maszatoltam utoljára, tegnap volt megint valami, de inkább erősebb folyásnak tűnt, egy nagyon kicsit rózsaszínes volt, fogalmam sincs, mi lehetett, de nem kezdek el parázni, majd pénteken megkérdezem a kontrollon.

Nekem a műtét után kb. másfél hétig időnként görcsölgetett a hasam (azt mondta az orvos, ez is normális 4-6 hétig). Viszont arról fogalmam sincs, hogy miért fájt a hasam a jobb oldalon. Én a petefészkem tájékára tippeltem, nagyon megijedtem, de azzal nyugtattam magam, hogy ez még belefér. Nincs valami ötletetek, hogy mitől fájhatott? Előtte nem éreztem még ilyet...

A munkával kapcs. még mindig tanácstalan vagyok. Még egyáltalán nem érzem magam lelkileg elég erősnek. Kb. ott tartok, hogy úgy érzem, hogy ha valaki csúnyán nézne rám, elsírnám magam... Egy általános iskolában tanítok... Nagyon észnél kell lenni, és én még nem vagyok... úgy érzem. Persze, nem akarom magamat sem sürgetni. Olyan gáz, mert augusztusig van szerződésem, és valakit felvettek a helyemre január végéig. Lehet, hogy február elejétől vissza tudnék menni, de most még ez is lehetetlennek tűnik...
Ráadásul én a 6-7. héttől már nem dolgozom, csak az iskolavezetőség tudja, mi volt velem. Nem akartam elmondani túl korán, nehogy baj legyen, aztán meg mivel kórházban voltam,azért nem akartam másokat is beavatni.... Szerintem a többi tanár már rég kitalálta, hogy miért kezdtem nemdolgozni, csak azt nem tudják, hogy mi történt a 16. héten... Két kolléganőmnek mondtam el, mert velük jó barátságban is vagyok. Az egyikben tutira megbírhatok, és biztosan nem adta tovább. A másik meg egyszer felhívott még az elején, hogy mi van velem, miért nem járok dolgozni. Elmondtam neki. A 9. héten voltunk. Ő elkezdett izélni, hogy szerinte tartozom ennyivel a gyerekeknek, hogy elmondjam nekik is. Gondoltam, majd 1 hónap múlva... Csak vagy kórházban voltam, vagy feküdnöm kellett... Ő meg szépen elmondta nekik. Úgyhogy szerintem innentől kezdve gyerekek+szülők+tanárok, mindenki tudja.
Úgy terveztem, karácsonykor bemegyek, elköszönök mindenkitől szépen. Aztán minden másképp alakult.
Nem vagyok az a bunkó fajta, hogy egyik napról a másikra szó nélkül lelépjek, de nem tudtam bemenni. Aztán jött egy új tanár helyettem, az 2 hét után meglépett, majd megint egy új, ő van elvileg jan. végéig.
Olyan gyengének érzem magam ahhoz, hogy visszamenjek, és mindenki elkezdje kérdezgetni, hogy mi volt velem.

(Sikerült letöltenem az AVIVÁt!!! Nagyon köszönöm, Zitus!!!)

Zsófi

Zsoff: örülök hogy sikerült. Ugyanott fent van a Kriston intim torna is, belinkelem, hátha érdekel az is valakit.

http://barbara-dvd.blogspot.com/2008/10 ... torna.html

Munka: Én a helyedben így mindent összevetve nem mennék még. Rendbe kell jönnöd teljesen lelkileg. Pihenj és lehet hogy hülyén hangzik de próbáld meg valami egészen mással lekötni magad. Ha jan végéig van helyetted valaki akkor meg igazán lelkiismeretfurdalás nélkül maradj otthon. Nem ítélhetik meg hogy testileg-lelkileg mennyire vagy rendben (vagy nem vagy), meg kell érteniük hogy még pihenésre van szükséged. Nem hiszem hogy bárki ezt később a szemedre hányná vagy ilyesmi.

"Olyan gyengének érzem magam ahhoz, hogy visszamenjek, és mindenki elkezdje kérdezgetni, hogy mi volt velem. " - épp ezt érzem én is

Én sem megyek még dolgozni, egyre erősebb az elhatározás hogy a jövő hetet is itthon töltöm. Szerintetek egy munkahelyen hogy veszi ki magát egy vetélés? Úgy értem nyilván tudják hogy újra próbálkozni fogunk. Sőt, a főnököm még májusban megkérdezte hogy mikor akarunk babát... Jól kiakadtam, mert akkor már 1,5 éve próbálkoztunk sikertelenül. Végül megegyeztünk hogy rövid távon számíthat rám, ez akkor fél évet jelentett. Ha minden jól megy, most is max. ennyi ideig számíthat. Szerintetek lehet ebből gond? Arra gondolok hogy én leszek a legkevésbé megbízható beosztott (a többiek nincsenek még férjnél és babáról sem álmodnak, bár kb. egykorúak vagyunk mind).

Lehet hogy a petefészked fáj a jobb oldalon. Nekem fájt a babák előtt közvetlen és a terhesség elején is. Ha fáj az jelenthet peteérést illetve a petefészek újbóli beindulását is! Ha nem vészes a fájdalom én nem törődnék vele, de pénteken megkérdezném a kontrollon.
A görcsök az elején természetesek, sőt, jók, mert azt jelenti hogy húzódik össze a méh. Bár nekem nem görcsölt gyakran és 10 nap múlva a kontrollon már csak 5 mm-es hézag volt a méhemben az UH-n, aminek ott is kell lennie a doki szerint.
Pecsételéssel kapcsolatban megnyugtattál, köszönöm!

El kéne mennem boltba meg tornázni akartam délután (hátha sikerül néhány dolgot kibogarásznom az AVIVA-könyvből), de ha egyszer beülök a gép elé...

Azt kihagytam hogy hogy lehet ilyen tapintatlan a kolléganőd?? Eleve hogy ő mondja el a gyerekeknek és nem te! Ez a te saját jogod, a te életed! Ezen nagyon ledöbbentem. És most azt is el fogja mondani nekik hogy miért mégsem??? Uhh, nem irigyellek.

zitus:

a verzes mennyiseget amugy lehet h befolyasolja, hogy termeszetesen szul az ember vagy muteti uton vetnek veget a terhesseget, bar ebben nem vagyok biztos. meg aztan lehet am. h ez alkati kerdes is, ne idegeskedj (legalabb ezen) amig meg nem jon!
A bixi nevet egyebkent a ferjem ragasztotta ram, amugy evi vagyok

az ujabb babavallalasrol: nekem ugyanez volt a dilemmam, hogy nyilvan gondolhatjak, hogy ujra akarunk majd babat, de emiatt meg megbizhatatlannak tunhetek, es azt fogjak gondolni nem lehet ram szamitani. a ferjem magasabb beosztasban dolgozik, igy vannak beosztottjai es szerinte rosszul gondolkodom ezzel kapcsolatban. azt mondta o eppen azt ertekelne a beosztottjatol ilyen esetben, ha oszinten elmondana a terveit, es eppen emiatt erezne azt h lehet az illetore epiteni, meg ha csak rovidebb ideig is, de legalabb tudna hogy mi a helyzet, es tudna mire szamithat. uh en kerek perec megmondtam az elso napon a fonokomnek, h amint felepulok ujra szeretnenk babat, uh max 8-12honapig tervezem h dolgozom mostantol, es azt mondta orul h ilyen korrekt vagyok es elmondtam - persze o is gondolta, h nem fogunk eveket varni.


zsoff:

total megertem amit a munkaval kapcsolatban irtal. sajnos az a rossz hirem van szamodra - bar gondolom magadtol is tuod - hogy nem csak a munkahelyen fogsz ehhez kapcsolodo kerdeseket kapni. en legalabbisleptem nyomon belebotlok valakibe, vagy felhiv valaki, vagy valamelyik kozossegi oldalon talalnak meg akik a babarol vagy a tortentekrol kerdeznek. pl szilveszter estejen a ferjem egyik haverja kerdezte meg, h mi mikor akarunk mar gyereket, merthogy mar augusztus ota hazasok vagyuunk, uh ideje lenne ezen elgondolkodnunk. alig tudtam eljutni a mosdoig mielott ramtort a siras.. es a munkahelyi kerdeseket sajnos nem lhet meguszni. akinek van mersze rakerdezni a tortentekre, annak ugyis mindegy h mikor mesz vissza, ra fog kerdezni. nekem nem tett jot az otthoni egyedullet, pl allandoan az (is) jart a fejemben, hogy igen, most otthon kellene lennem, csak eppen amiatt mert mindjart megerkezik a baboca. csak nekem a betegsegem miatt muszaj volt otthon maradnom, de mar alig vartam h kimozduljak mielott beleorulok a magambafordulasba.

Sziasztok!

Én is sokat gondolkoztam azon, hogy milyen dolog visszamenni egy vetélés után, mit gondol a munkáltató...
Szerintem is teljesen egyértelmű dolog, hogy valaki, aki elveszítette a babáját, másikat szeretne, amint lehet. Nekem az is tök ciki, hogy osztályfőnök voltam (kemény 1 hónapig...). Még tavaly júliusban mondták, hogy nem biztos, de lehet, hogy kapok osztályt. Mondtam, hogy nem szeretnék, mert biztosan nem maradok itt évekig. Hamarabb jött ez a Baba, mint ahogy álmodni mertük. Persze, nem voltunk elzárkózva előle, de annyi mindent hallani, hogy milyen nehezen sikerül... Aztán 1 hónap után "otthagytam" az osztályomat. Egy olyan vki kapta meg őket, aki jövőre nyugdíjba megy. Remélem, eszükbe sem jut az, hogy ha visszamegyek, akkor újra ideadják. Na, mindegy.
Egyébként szerintem munkahelye válogatja, hogy mit szólnak egy olyan bejelentéshez, hogy nagyon hamar babát szeretnénk. Amikor jelentkeztem erre az állásra, még egy másik igazgató volt itt. Ráadásul még tanultam, utolsó előtti éves voltam, a főiskola utolsó évében már szerettem volna dolgozni több okból is. Az igazgató megkérdezte, hogy férjnél vagyok-e, és mikor szeretnénk gyereket. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ilyet nem lehet állásinterjún kérdezni...) Én meg úgy voltam vele, ha ő megkérdezte, akkor meg is kapja a válaszát. (Persze, nem szoktam ilyen bátor lenni ,de most valahogy így alakult. Talán azért, mert nem volt túl sok veszítenivanóm.) Mondtam, hogy nem vagyok férjnél, de jövőre már leszek, és hamar szeretnénk babát. Erre ő mondta, hogy ugye tudom, hogy nem szokták szeretni az ilyen válaszokat. Mondtam, hogy tudom, de nem mivel kérdezte, én válaszoltam, és a család fontosabb, mint a munka. Hát, nézett nagyot. Én is... Egyáltalán nem vagyok ilyen bátor az életben...(Egyébként egy egyedülálló, nyugdíj előtti nőt kell elképzelni, aki mellesleg szimpatikus gondolkozású.) Na, elég a sztorizgatásból. Nekem elvileg augusztusban lejár a szerződésem. Ha nem lett volna a Babánk, és kihagyás nélkül dolgozom, 2011 augusztusában biztos vagyok benne, hogy határozatlan idejű szerződést kaptam volna. (Nem vagyunk millimosok, de most egyáltalán nem érdekel a pénz...) Így, hogy volt Babám, és már nincs velünk, fogalmam sincs, hogy mi lesz. Én meg fogom mondani, hogy amint lehet/tudunk, újra szeretnénk próbálkozni.
Most kitűzöm magam elé, hogy februárra renbejövök, és visszamegyek dolgozni. Aztán majd meglátjuk...
És sajnos tudom, hogy lesznek,akik majd megkérdezik, hogy mi volt...
Amikor meghalt a Babánk, mindenkinek, akinek elmondtam Őt előtte, írtam egy sms-t, hogy már nincs, és majd jelentkezem, ha tudok. Azóta nem is anygon keresnek, csak elvétve. Tök egyedül vagyok itthon, számolom a perceket, hogy mikor jön haza a férjem. Nyilván ez nem egészséges dolog. Gondolni se tudok arra, hogy társaságba menjek. Szerintem már én is bekattantam.

És tegnap este, meg egy kicsit ma is, fájdogált a hasam. Mintha meg akarna jönni. De semmi egyéb tünetem nincs, ami korábban volt. És ugye a hőm se nagyon emelkedett egyszer sem.......

És fogalmam sincs, hogy ez a kedves kolléganőm még miben segített nekem a hátam mögött. Bele se akarok gondolni.... Már gondoltam arra, hogy felhívom, és megköszönöm neki, hogy szétkürtölte a gyerekek között. De mégsem. Nincs ijenekhez se erőm, se kedvem. Csak fogalmam sincs, hogy mit csináljak... De még ez is várhat addig, amíg eldöntöm, hogy mikor megyek vissza.

Bixi: Nekem is eszembe szokott az jutni, sajnos naponta többször is, hogy most miért is kéne valójában itthon lennem. És ilyenkor még lelkiismeretfurdalásom is van.

Bárcsak.................... (Mindenki fejezze be úgy a mondatot, ahogy szeretné!!!!!! És teljesüljön a kívánság!!!)

Zsófi

helo csajok!

jajj ma megyek az uj nogyogyaszomhoz..parazok.

azert valasztottam uj dokit, mert az egyik baratnom szerint aki egyebkent pszichologus is egyben mindenkeppen jot tenne a kornyezetvaltozas - orvosi ertelemben is.
uj dokik uj korhaz, minden. lehet h igaza van.
masik ok volt ra, h ez az uj doki egy tapasztaltabb ember es volt mar dolga sokszor coilitises kismamakkal, eshat nekem ez ugyye egyaltalan nem mindegy.
uh ma megismerkedem az uj nogyogyaszommal, februarban meg az uj gasztros dokimmal.

zsoff: en is mindig szamoltam a perceket h mikor jon mar haza a ferjem, aztan amikor megjott annak sem tudtam tiszta szivbol orulni, mert szegenyre zuditottam a rosszkedvemet, meg h milyen rossz otthon lenni. nem is tudom h viselte el a letargiamat.
az tenyleg igaz, h az ido segit.
en ma mar sokkal jobban erzem magam testileg es lelkileg is, es ujra van kedvem emberekkel talalkozni, es ennek nagyon orulok mert mi egyebkent nagyon tarsasagi eletet eltunk eddig

ti amugy honnan vagytok?en bp IX kerulet

nna jo, most visszaterek a csinos kis excel tablaimhoz...uhh

szoritsatok h ne kapjak rossz hireket, este jovok beszamolni.

Sziasztok!

Bixi, várjuk a beszámolót! Szorítok neked!

Én egyébként váci vagyok, nyár óta, és a XI. kerületben dolgozom (ha dolgozom)...
És nem igazán értem, hogy a férjem hogy tud néha elviselni. Tegnap szegény olyan szomorú volt. Szerencsére nem miattam... hanem a Babánk miatt. Ma viszont nagyon jó a kedve, és ma van a szülinapja. 27 éves. ANNYIRA SZERETEM!!! OLYAN HÁLÁS VAGYOK ÉRTE!!! Na, erről ennyit.
Szeretnék újra normális lenni, és nem "utálni" az embereket!

(Az intimtornát még nem sikrült letöltenem,de megpróbálok ügyeskedni.)

Zsófi

Sziasztok!

Az intimtorna letöltése elég lassú, de nekem végülis sikerült. A férjem összepakolta a file-okat és kiderült hogy ugyanez van meg nekem is...

Isten éltesse Zsoff a férjedet!

Én a 3. kerületből vagyok.

Bixi! Az új dokid melyik kórházban van? Én is váltani fogok, de nem azért mert csalódtam. Azért választottam a klinikákról szakembert mert fontosnak tartottam az ikrek miatt a koraszülöttosztályt. Meg amúgy ez a doki rendel az OGYEI-ben és szimpi volt. Ha nem lesznek újra ikreink, akkor a Margitban fogok szülni majd. Ott 2 orvos szimpi (volt lehetőségem 9-cel találkozni 2 nap bentfekvés alatt...), még nem tudom melyiket választom. Valakinek Margitos orvosokkal van tapasztalata?

Drukkolok hogy csak jó híreket kapj és rendes legyen a dokid!

Ez a számolom a perceket ismerős... Ma itthon van a férjem mert este vizsgázik, de valahogy ez sem jó. Azt vettem észre hogy egyedül jobban eltöltöm az időt (takarítgatok, tornázgatok, netezek). Így inkább vele akarok lenni, de nem szólok hozzá hogy tudjon tanulni. Ez meg azt eredményezi hogy közben gondolkodom. Az meg nem jó Ma amúgy is ramaty kedvem volt.
Legalább ezereszer végiggondoltam már a történtek minden mozzanatát. Arra jutottam hogy a kórházzal, orvosokkal, szülésznőkkel szemben semmilyen negatív élmény nincs bennem, és azért ez jó, megnyugtató. Főleg hogy újra akarok szülni, és ha lehet ugyanott.

Hogy lehet leszoktatni magamat arról hogy esténként lefekvés előtt is a történteken gondolkodjam? Nem bírok tőle elaludni és rosszat is álmodok. És kikészít idegileg.

Szereztem egy szobabiciklit, tekertem ebéd előtt negyed órát. Nem mondom hogy nem fáradtam el A héten igyekszem ezt tartani minden nap és esetleg jövő héttől emelni az adagot. Ez is a megerősödésem része.

Ti szedtek most bármilyen vitamint?

Megyünk sétálni, szép estét mindenkinek!

na megjottem.

hat nem vagyok maradektalanul boldog.
ami jo: az uj dokim nagyon szimpatikus. tapasztalt, idosebb ember, es volt mar dolga sok colitises kismamaval. hurra. tovabba o volt az elso, akit erdekelt h azt mondtam a tavalyi nagymutetem ota minden menstruaciom elott a bal oldali petefeszkemet erzem, szerintem nem mukodik a jobb, hiaba nott vissza a kimetszett resz. megnezte alaposan es kozolte, h nem csodalkozik ezen a kijelentesemen, mivel a jobb oldali nem mukodik, nincs benne egyetlenegy tuszo sem. vegre nem ures fulekre talatam. tovabbi jo hir, h az ultrahang szerint nogyogyaszatilag minden a leheto legnagyobb rendben (marmint a bal petefeszkemmel, es a mehemmel) aminek nagyon orulok! csak egy tumor markert kert, mas teendo nincs.

a rossz hir: meg 4!! honapot varnunk kell a probalkozassal.
es ez mar igy is a kialkudott szam, mivel eloszor 6ot mondott. azt mondta aprilis vegen menjek vissza hozza papirokkal (vervetel, kolonoszkopia, stb) h tunetmentes es be van allitva a colitisem, es akkkor megkapjuk a zold jelzest.

en ponthogy egyaltalan nem akarok visszaterni az Istvan korhazba, tul sok a negativ elmeny..az uj doki a Peterfyben van, ahol van koraszulott osztaly is, ami nekm szinten nagyon fontos.

Zita! ez a szobabicikli tok jo, buszke vagyok rad! csak igy tovabb!! en jovoheten kezdemujra a jogat es az aerobicot. nemsokara megyunk sielni es addigra formaba kell jonnom, a szteroid teljesen kinyirt mar...jajj nekem.

az esti elelvasra nincs receptem sajnos. nekem az valt be, hogy a parom oleben aludtam el, ugy konnyebb volt. de hajnalban mindig felkeltem, es 3-4 oran keresztul neztem a plafont es agyaltam. de ez a medrol miatt is lehetett. aztan egy ido utan konnyebb lett, es ma mar ujra normalisan tudok aludni.

jajj lanyok, en nem birok ki 4 honapoooooott.ggggggggggggrrrrrrrrrrrrrr

Bixi! Mért kell még 4 hónap (ez összesen a szüléstől számítva akkor mennyi idő várakozást jelent? Sajnálom ha csalódott vagy most emiatt! Talán segít ha úgy fogod föl hogy ez az idő arra van hogy te és a férjed még inkább felkészüljetek testileg-lelkileg a baba fogadására. Tudom, sovány vigasz, de azt hiszem itt mindannyian ebből élünk...

Jól értem hogy ez a gyulladásos izé miatt kellett téged műteni? És emiatt nem működik az egyik petefészked? Az biztasson hogy ha jól tudom ilyenkor a bal átveszi a szerepet és ott érik minden hónapban a tüsző. A dokid is ilyesmit mondott? Örülök hogy szimpi dokit találtál, szerintem ez most mindennél fontosabb!!!

A Péterfy-n tényleg híresen jó a koraszülöttosztály, ha ez szempont, szerintem jól választottál (én is a PIC miatt mentem volna a Klinikákra).

Ma hazafelé találkoztam az egyik volt lakótársammal. Nagyon kedves lány, 3,5 éve nem találkoztunk. Csak annyit tudott rólam hogy még 2,5 éve férjhez mentem, persze rákérdezett hogy szeretnénk-e babát. Hát, elmondtam mi történt (hogy én néha milyen erős vagyok). Persze nagyon rosszul érezte magát hogy ilyet kérdezett. Én úgy éreztem, ez is a felkészülés része a sok-sok kérdéshez amit még kapni fogok...

Viszont egy másik ismerős e-mailben olyat kérdezett amitől sírógörcsöt kaptam: Hogy sikerült-e elköszönni a babáktól. Teljesen ártatlan, jóindulatú kérdés, de nagyon mellbe vágott. A szüléskor eszembe sem jutott hogy tul.képp mi történik. Olyan volt mintha "rendesen" szülnék! Másnap jöttem rá hogy sosem fogom látni a babáimat. Azóta sajnálom hogy nem simogattam meg a pocakom utoljára ((

Ez az alvásdolog nem az igazi. Este nem bírok elaludni éjfél előtt, reggel meg alig bírok kitápászkodni az ágyból. OK, ezt most még megengedhetem magamnak, de mi lesz ha visszamegyek dolgozni?
A terhességem elején sem bírtam aludni, akkor citromfű teát javasoltak, lehet megint kipróbálom, hátha most használ.

szia zita,


nov 4-en szultem, szoval osszesen 6 honapot kell varnunk. a manoba.

a mutetem meg 2009ben volt, akkor egy tumort tavolitottak el a jobb petefeszkemrol, meg a petefeszek egy reszet, ami azota vissszanott ugyan, de mint vegre meg is erositett ebben valaki, azota az nem mukodik, csak a bal. nem baj, az is eleg

a colitis ulcerosam (vastagbelgyulladas) pedig a terhesseg 30. heteben alakult ki, ezert lettem sulyosan anemias (30!as hemoglobiinnal) valszeg emiatt ment el a baba is, de magat a colitist csak a szules utan diagnosztizaltak, mivel amig terhes voltam nem tudtak megvizsgalni ezugyben. most erre szedek szteroidot es egyeb gyogyszereket. a medrolt (a szteroidot) jovoheten hagyom abba, es ennek kell par honap mig kiurul a szervezetembol + arra is kell ido, hogy kideruljon, hogy egyaltalan a szteroid nelkul tunetmentes-e a betegsegem, es rendben van-e a verkepem. roviden ezert a 4 honap varakozas meg.
a koraszulott osztaly azert fontos, mert a colitises kismamak fokozottan veszelyeztetettek es gyakoribb a koraszules.

alvas elott jo a csesze meleg tej!

Sziasztok!

Örülök, Bixi, hogy tetszik az orvos. Annyira sokat számít. És igaz, soknak tűnik az a 4 hónap, de tuti, hogy nem kínozni akar vele az orvos, hanem azt szeretné, hogy minden a legnagyobb renben legyen, és 4 hónap múlva nagyon jó híreket írhass nekünk (is).

Zitus, te írtad korábban, hogy a kórházban nem csalódtál. Olyan furcsa, mert kevésbé viselt meg a kórház engem is, mint gondoltam. Mondanak mindent a váci kórházról, de én ezt az osztályt csak dicsérni tudom. Főleg a nővérkéket. Hihetetlenek voltak. Nagyon hálás vagyok nekik. Nekem olyan sokat számít, hogy a szakmaiság mellett valaki milyen emberileg.
Nekünk ez a legegyszerűbb, hogy maradok Vácon, persze, nekünk is inkább negatív, mint pozitív, sőt... De ez legalább közel van. És azt is nagyon megértem, ha valaki vált.

"Hogy lehet leszoktatni magamat arról hogy esténként lefekvés előtt is a történteken gondolkodjam? Nem bírok tőle elaludni és rosszat is álmodok. És kikészít idegileg."
Hát, én is kíváncsi vagyok, mit lehet ezek ellen tenni. Alig tudok elaludni, reggel alig megy a felkelés, minden este csak jár az eszem.... éjjel pedig rémálmaim vannak. Először mindig azt álmodtam, hogy el kell mondanom, hogy meghalt a Babánk, aztán többször meg akartak ölni, olyan is volt, hogy egy nőgyógyászos székben kínzott 2 férfi, persze ők is meg akartak ölni. Rettenet. Egyetlen egyszer volt pozitívabb álmom, de az is csak annyi volt, hogy nagyon sírtam, és megöltem egy olyan embert, akit nagyon szeretek. Ennyi.
Egyébként nemcsak az éjszakák gázok... Nappal kb. dél és 3 óra között térek magamhoz. Addig semmit nem csinálok. Ülök a gép előtt, már minent elolvastam a témával kapcs., jár az agyam... Délután kezdek főzni, pakolászni, boltba menni, stb...

Tegnap fél 9-re kellett mennem a védőnőhöz,majdnem 11-ig voltam nála. Reggel alig bírtam felkelni. Meg kedvem se volt nagyon az egészhez. Egyébként nagyon rendes nő. Csak ne emiatt kellett volna mennem... Ő javasolta, hogy menjek kontroll-vérvételre a vérszegénységem miatt, és nézessem meg a pajzsmirigyemet is, mert előfordulhat, hogy a műtét miatt alulműködik, a vérszegénység és a pajzsmirigy is okozhat alacsony testhőmérsékletet. A háziorvosom viszont szabadságon van jan. 9-ig… Igaz, mehetnék másikhoz,mert van helyettesítés, de nincs kedvem. A sajátom sem a szívem csücske, de az legalább tudja, hogy mi történt. Na, mindegy, majd kiokoskodom…

Bixi, mitől alakulhatott ki a vastagbélgyulladás?

Zitus. Rettegek attól, hogy valaki feltesz nekem is valami hasonló kérdést. Nyilván néhány ilyen megválaszolása után már „erősebb” az ember… de akkor is…
De ne rágd magad az elköszönő pocaksimogatás miatt. Így is biztosan volt „utolsó”.
Mi egyébként „elköszöntünk” Tőle. Úgyhogy én találtam más rógódnivalót: kisfiú/kislány……. Profi vagyok abban, hogy nehezítsem a saját dolgomat.

Nektek milyen volt az első kontroll? Mindkettőtöknek volt uh is? Én nagyon szeretném, hogy legyen, bár biztos akkor is össze fog szorulni a szívem, de még most is fáj időnként a petevészkem (környéke?). És újabban néha a hasam is fájogat. Holnap este megyek orvoshoz, de annyira félek.

Én is szívesen mozognék már végre valamit, de a hasfájások egy kicsit nyugtalanítanak. Ha az orvos Ámen-t mond, elmegyek futni.

És egy újabb hülye kérdés (a védőnő is feltette nekem, de nem tudtam rá válaszolni): szerintetek én miért nem szülhettem meg a Babát? Talán a hematómám miatt? Van ötletetek?

Zsófi

helo.

nekem volt a kontrollon uh. nem is engednem h anelkul elkuldjenek.
ha jobabn belegondolok a szules ota mar vagy 6x neztek meg hasi es huvelyi uh-n is. en ra sem birok nezni a kepernyore, miota nincs ott a baba

a colitisnek nem tudjak mi az oka, meg senki nem jott ra, pedig egyre terjed a betegseg, Magyarorszagon is meg4xezodott az utobbi idokben a betegek szama. stressz, ororkles, hajlam, barmi. kronikus autoimmun betegseg, tulmukodik az immunrendszerunk. a leggazabb, h nem lehet meggyogyitani, csak tunetmentesse tenni. mostmar eletem vegeig szedhetek gyogyszereket.
de ez miatt legalabb sokkal sokkal alaposabban fogjak figyelni a kovetkezo babat, majd tobbet mozizhatok

nem tudom miert nem szulhetted meg zsoff, de ezt ne sajnald. ne akard azt atelni milyen halott babat szulni. annal nincs borzasztobb. en mar csak tudom.

amugy most kezdek raebredni arra, igy 2 honap utan, h engem mennyire telenyomhattak ott nyugtatoval. alig emlekszem valamire, csak kepek vannak arrol a nprol a fejemben, meg nehany mondat, es persze az elviselhetetlen fajdalom emleke. nem is tudom tulajdonkeppen hogy csinaltam vegig a 11 oras vajudast aztan a szulest.
nna nem tudom, most miert gondolkozok ezen.
megyek vissza a dolgomra.

jok legyetek lanyok es fel a fejjel!

Sziasztok!

Bixi! Ez a vastagbélgyulladás durva. De akkor tényleg az a fontos hogy ürüljön ki a gyógyszer teljesen, utána mehet a móka! Remélem mielőbb jó híreket hallunk majd Tőled is!

Zsoff! Megállapítottam hogy te durvábbakat álmodsz Én nem álmodok rémeket a szó klasszikus értelmében, csak egész éjjel jár az agyam és nem tudok másról álmodni sem csak ami történt. Annak ellenére hogy engem szerencsére testileg nem viselt meg nagyon, hiszen a babák még nem voltak annyira nagyok.

Tippem sincs hogy miért nem szülhetted meg a babádat. Nekem is volt haematomám még a 8. héten, a 10. hétre teljesen eltűnt (feküdtem 1 hónapot miatta).

Lehet hogy hülye a kérdés, de császárral vették ki a babát, vagy hüvelyi úton? Nekem az első vizsgáló orvos rebesgetett császárt, nem is értettem miért, hiszen megindult szüléssel mentem be. De mivel lezajlott a szülés, csak a méhlepény nem akart leválni, hüvelyen keresztüli küret (hú, de útálom ezt a szót) volt utána.
Nem tudom milyen halott babát megszülni, Az enyéim éltek, de nyilván teljesen fejletlen volt a tüdejük, így ahogy kijöttek már nem éltek. Vagy nem is tudom. Mindenesetre nem éreztem mozgást odalent egyáltalán. Én teljesen éber voltam, nem kábítottak el a szüléskor egy cseppet sem, csak utána volt az altatás.

A védőnőhöz miért mentél el? Én felhívtam, de már tudta mi történt (a háziorvos vagy a kórház mondja el ilyenkor neki???) Azt mondta, nem kell elmennem hozzá, találkozunk a következő terhességemnél kb. nyáron. Úgy legyen. Én nagyon nem voltam megelégedve ezzel a nővel, de így hogy vigasztalni kellett egész rendes volt. A háziorvos sokkal jobban átérezte (mondjuk neki bőgtem is egy sort a rendelőben), szorítgatta a kezemet és biztatott.

Vérvételre és is gondoltam elmenni, és vizeletvizsgálatra annál inkább. A terhesség alatti első vizsgálaton volt a vizetemben baktérium (erre kaptam gyógyszert), vörösvértest, fehérvértest, magas májenzim meg minden efféle... Asszem megkérem a háziorvost hogy utaljon be egy sima vérvételre, ha valami van még most derüljön ki.
Amin nagyon meglepődtem: a tűdőszűrő fizetős 30 év alatt. pedig el akartam menni. Basszus, nem azért fizetem a TB-t hogy az alapellátásért ne kelljen fizetni???

Zsoff, a kisfiú-kislány kérdésen igazán kár rágódni. Én épp amiatt rágódok amit már írtam, a neveik. Mindig van valami amin járhat az agyunk, igaz...?

Első kontroll: nekem 10 nappal utána volt. Kicsit még véreztem, szerintem ezért volt hasi UH. Megnézte a méhemet, mondta hogy szépen összehúzódott, a megmaradt 5 mm-es hézag az úgy jó ahogy van. Ezen kívül kézzel megvizsgált (tudjátok, egyik kéz hüvelybe, másik közben tapizza a méhet). Nekem ennyi volt. Párat kérdeztem, párat kérdezett ő és már mentem is. Hozzáteszem, ő nem a saját orvosom volt, de minden tiszteletem az övé (hétvégén bejött a kórházba csak miattam, stb.).

Mozgás: Tegnap csak 2-szer 5 percet bírtam biciklizni Az nyugtatott meg, hogy a férjemnek se ment 10 percnél több. Asszem jó erős ez a szobabicaj s még meg kell szoknom hogy egészen más mint a rendes (nyáron a Balaton körül tekertünk egy nap 85 km-t, kb. ugyanannyira fáradtam el a tegnapi 5 perctől )
Zsoff, én a futást nem csinálnám a helyedben, de ha a dokid azt mondja... Állítólag mindenféle szökdelés, ütődés a méhszalagokat nyújtja erőszakosan.

Ma varrtam. Lehet hülyén hangzik, de megvarrtam a kiszabott gyerekágyneműket. Ollyan szépek lettek! 2-t csináltam ugye az ikrek miatt, de mindegy, lesz 2 ugyanolyan. Úgy várom hogy legyen aki alszik benne!!

Sziasztok!

Hát, a futást nagy naívan én találtam ki, de lehet, hogy inkább hanyagolom. Még úszni mennék szívesen, de ha arra gondolok, hogy hideg a víz... Inkább nem. Na, a másik meg a sok fertőzés,amit egy ilyen helyen el lehet kapni... Most mindentől félek. Úgyhogy szerintem ez is tárgytalan...

A hematómáról még annyi, hogy nekem az sajnos végig megvolt (dec. 6-án derült ki, hogy tutira ott van, 9-én történt.... 10-én műtöttek.... nem ez okozta a bajt), és mondta az orvos, hogy amiatt nagyon durva lesz a műtét. Lehet, hogy azt is el akarták tüntetni.
Egyébként a műtét hüvelyi volt. (.....) Nem részletezném. Altattak, de már tudom, mik történtek... Nem tudom, milyen rossz ilyen esetben szülni, nem szeretném megtudni, de azt tudom, hogy a 16. héten egy ilyen műtét olyasmi, mint egy abortusz. Csak sokkal durvább módon... a Baba már elég fejlett és nagy ilyenkor. De inkább nem részletezem......jajj szegénykém...... Az elvesztése mellett ez az a dolog, ami nem hagy "nyugodni"....

(A műtétnél nekem még attól is kellett fénem, hogy a méhemet ne kelljen kivenni. Mondta az orvos, hogy ha nagyon vérzek, muszáj lesz. Ezereszer elmondtam a műtőasztalon sírva, hogy még szeretnék kisbabát. Mondta, hogy jó.
Utána azt mondta, ennyi vért még nem látott. De megoldotta úgy, hogy a méhem maradt. A méhlepénnyel volt valami, nem akart leválni, vagy micsoda...
Aztán a második kör az volt, hogy a műtét után is iszonyatosan véreztem. A nővérke is csak sóhajtva annyit mondott, amikor látta, hogy "Istenem". Még ekkor is kétséges volt a dolog. Hívtak egy orvost (dél körül műtöttek, ez már sötétben történt), elkezdte nyomkodni a hasamat (méhemet nézte), persze nagyon véreztem. Kaptam oxitocin infúziót, a nap folyamán 2 méhösszehúzó injekciót. Ömlött belőlem a vér. Másnap még felülni sem tudtam, úgy szédültem, annyi vért veszítettem. De szerencsére utána már csillapodott a dolog, és nem lett gond. Úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, mit ügyeskedett a méhem. )

Vizeletvizsgálat: elfelejtettem mondani, nekem is lesz.
Nekem az első védőnős találkán volt egy + genny a vizeletben, akkoriban egy kicsit erősebb lett a folyásom. Emiatt külön elmentem orvoshoz, megnézett (akkor vmiért nem volt folyás...), azt mondta nincs semmi, nem ad se kúpot, se gyógyszert. (Lehet, h mégis volt??? nem kezdek el ezen rágódni.........) A következő vizsgálatnál már negatív volt, nem volt egy keresztnyi sem, úgyhogy senki nem foglalkozott vele tovább. (Lehet, hogy kellett volna?..)

Tüdőszűrés: nem tudtam, hogy fizetős. Na, arra sem ártana elmenni. Most be kell vallanom vmit ezzel kapcs.: én még sose voltam tüdőszűrésen. A kiskönyvben láttam, hogy ennek is van helye. De gondoltam, nem kismamaként fogok életemben először elmenni... Úgyhogy még a Baba előtt kéne beiktatnom.

Kontroll: egyre jobban parázok. Remélem, lesz uh, bár miért ne lenne. A nővéremről néhány hónapja derült ki, hogy PCO-s. Most ezen izélek, hogy minél hamarabb derítsék ki, ha nekem is ez van. És ahhoz hüvelyi uh. kell. Mivel én már nem vérzek, tutira az lesz. Nem igazán szeretem... Dehát ez most kit érdekel? Valamit valamiért.

Védőnő: Amikor hazajöttem a kórházból, írtam neki e-mailt, hogy mi történt, nem akartam telefonon mondani, úgyse tudtam volna... (Amelyik nap hazajöttem, aznap kellett volna mennem AFP-re, és a védőnőhöz, ment volna az eredmény, és ne várja fölöslegesen...) Adott időpontot, és mondta, hogy kéne neki másolat a zárójelentésről. Ő még nem tudott arról, hogy mi történt.
A hazajövetelem hetében kellett mennem a háziorvoshoz a táppénzes papírom miatt, neki is én mondtam el. Előtte felhívtam telefonon, hogy mikor mehetek. Amikor odaértem, az asszisztensnő még nem tudta, hogy mi történt, és elkezdett poénkodni... Amolyan kismamás poénokat hallhattam. Észre se vette, hogy már sírok... Aztán az orvos leállította. Olyan ciki volt az egész helyzet. Na, mindegy.
Viszont a védőnőm tényleg nagyon rendes, és mondta, hogy ha megvannak az eredményeim (vér, vizelet, kontroll), akkor írjak neki, mert kíváncsi, és ha bármi van, ő segít, ha tud, stb... Olyan jól esett, mert éreztem, hogy komolyan mondja.

Zitus: Kívánom, hogy hamar legyen lakója az ágyneműknek!!!!!!

Zsófi

Zsófi! Úszni én is mennék szívesen! Megyünk együtt? A férjemmel jártam nyáron, de ő nem túl lelkes, nem szeret igazán úszni. Én meg nagyon. Alig várom hogy újra mehessek, de amíg vérzek addig tuti nem, meg azt mondják, a 6. hét elteltével záródik be minden rendesen (ez így van amúgy?).

Most meg fáj a torkom... A terhesség előtt nagyon sokat fájt, a háziorvos ki akarta vetetni a mandulámat (én persze nem akartam, nagyon félek a nem altatásos véres műtétektől). Végül nem került rá sor. Egész terhesség alatt nem fájt egyszer sem (mondjuk az tény hogy annyi vitamint életemben nem ettem még). Most megint kezdi ((

Húú, ez a vérzés nagyon durva!!! Én a szüléskor alig véreztem, a műtét után rendesen folyt belőlem (pl mikor kivittek lezuhanyozni), de ANNYIRA azért nem volt vészes. Délután és este (engem kb. délben műtöttek) megint igen, de csak akkor volt sok-sok amikor felkeltem hogy kimenjek WC-re. Gondolom összegyűlt vagy nemtom. Éjszakára kellett kértem az éjszakás nővértől valami cuccot mert nem volt nálam annyi betét (a fene tartogat terhesen betétet otthon...)
Amúgy a műtét szerintem ugyanolyan volt Zsófi nekem is, csak nekem a babák már nem voltak ott, és én rendesen ki voltam tágulva, te meg biztos kaptál tágítót. Sajnos ez technikailag tényleg olyan mint az abortusz, de ezen ne emészd magad, ennek most már nincsen semmi jelentősége!!!

Oxitocint én is kaptam. Először a burokrepesztés után (érdekes módon teljesen elálltak a fájásaim tőle), attól beindult a szülés, utána este, reggel, majd megint este. Az utolsó estit sikerült úgy belém döfnie a hülye nővérnek hogy máig fáj a helye. Tuti valami izmot vagy ideget talált el a bénája...

Én is egyszer voltam tüdőszűrésen, 17 évesen. Akkor közölték hogy miért nem voltam még... Most meg fizetős, hogy még véletlen se menjek. A férjem ugye 30 fölötti és őt meg folyton hívogatják be, arról jutott eszembe hogy el kéne menni. terhesség alatt tilos persze, azért akartam én is megejteni. Az ugrott be hogy kérek a háziorvostól beutalót, úgy nem kell fizetni. Nem azt mondom hogy sajnálom erre a 800 Ft-ot, inkább elvtelennek tartom hogy egy ilyen alap szűrővizsgálatért fizetni kell.
Kedden megyek fogorvoshoz is kontrollra, remélem nem talál semmit.

Tuti lesz UH a kontrollon, ezen fölöslegesen parázol! Ha hüvelyi, hát hüvelyi. Én a PCO gyanúm miatt annyi dokinál voltam, hogy már meg se kottyan. Jajj, ne akard hogy PCO-d legyen! Azzal nagyon nehéz teherbe esni (lsd. én, ha nekem egyáltalán az van). Ha "rendes" PCO, akkor szigorúan diétázni kell és egész életedben gyógyszer. Ha nincs baj az inzulinoddal, akkor meg úgy jársz mint én hogy senki nem mond és nem csinál semmit, csak műteni akarnak majd
A nővérednek hogy bizonyították be a PCO-t? Neki nehezen akar jönni a baba? Mik a tünetei? (Ha nem akarod kiteregetni, nem kell elmondanod, vagy magánban is jó)

Hú, az asszisztens elég tapintatlan volt. Nem látta hogy nincs hasad??? Vagy nem volt még olyan nagy előtte? Nekem az ikrek miatt nagyon nagy volt, úgy hiányzik ;((( A doki szerint a méhem is hatalmas volt, ezért is kellett a műtét, így is parázott hogy reméli nem maradt bent semmi. De szerencsére nem, ügyesen csinálta (fiatal doki, 30 éves, de nekem tapasztaltnak tűnt ennek ellenére). A hasam azonnal a műtét után eltűnt, talán még kisebb is lett mint előtte volt.

Ma egész jó kedvem volt, a férjem is itthon volt (bár már tök zombi a sok tanulástól), a varrás teljesen lefoglalt, gyorsan eltelt a nap is. Viszont még semmit nem mozogtam ma, úgyhogy megpróbálom újra a biciklit. Drukkoljatok hogy jobban menjen mint tegnap.

Sziasztok! Nem örülök, hogy megint ekkora az élet errefelé, de csak azt tudom mondani, hogy tartsatok ki, mert VAN élet a vetélés után.

Mi 12 hetes uh-on tudtuk meg, hogy nem él a babánk. Azonnal megműtöttek (ez pénteken volt) és én már mentem hétfőn dolgozni. Emberek közé - 10 kolléganő, plusz a munkavállalók... De Nekem jobb volt így. Azonnal lecsengtek a kérdések és hát igaz a mondás, minden csoda három napig tart..pár nap után már a kutyát sem érdekelte a dolog. Így nekem nem kellett azon paráznom, hogy majd ki mit fog szólni., még hányszor kell elmondanom és mivel minden hír futótűzként terjedt, a későn "kérdezők" képesek voltak tapintatosak lenni. Így legalább az életem ezen része visszazökkent a régi kerékvágásba.
A kismamaundor bennem is bennem volt, és bár most már 2 éves a kisfiam, sosem felejtem el az első babánkat. Hiányzik a karomból, hogy nem tudom átölelni, megcsókolni. És ez most már mindig így lesz. És néha még most is nagyon fáj. Aztán ránézek a fiamra és boldog vagyok. Megnyugszom, lecsitul a lelkem.

Ő egyébként a műtét után (2007 december 7) 3 hónappal (3 ciklussal - az első a műtét utáni vérzés) fogant. 2008 február 29-én volt az utolsó ciklusom első napja. 2008 november 30-án pedig már átölelhettem őt.

Nem volt teljesen problémamentes a terhesség - 12. hétig vérezgettem, sík ideg voltam, de szerencsére ennyiben is maradtunk. Én, meg a Jóisten.

Szerintem mind a munkakezdésben, mind a babaprojekt megkezdésében hallgassatok a szívetekre. Ha készen lesztek rá, azt tudni fogjátok. És a testetek is.
És ha nem hiszitek, nézzetek egy topikkal feljebb, hogy erőt merítsetek, és hogy majd ti is ott folytassátok a beszélgetést.
Puszi
Vera

Sziasztok!

Én is úgy tudom, hogy kb. 6 hét kell ahhoz, hogy testileg minden a régi legyen. De szerintem ez is olyan, mint a terhesség, hasonló, de mégis mindenkinél teljesen más. Most valamiért nagyon beparáztattam magam az úszás miatt. Mennyi jó fertőzést lehet összeszedni egy ilyen helyen... Majd még meglátom, hogy mi lesz. Viszont lehet, hogy ha visszamegyek dolgozni,meg is oldódik ez a kérdés, mert nem fog beleférni a napomba, esetleg hétvégén...

(Tegnap beszéltem az igazgatóval. Kérdezte, hogy visszamegyek-e febr. 1-től. Igent mondtam. Úgyhogy addigra meg kell egy kicsit erősödnöm. Meg néhány dolgot tisztázni.)

Mandula:
Nekem szerencsére már nincs. 2 és fél éves koromban vették ki, szerencsére nem emlékszem semmire. Most tuti, hogy nem mernék elmenni... Nekem az a műtét megoldotta a sok betegeskedésemet. Előtte rengeteget voltam beteg, utána csak ritkán. Viszont hátránya is van, mert ha beteg vagyok, hajlamos a dolog lejjebb húzódni (gyerekkoromban volt kétszer tüdőgyulladásom), mert nem állítja meg a mandula.

Még a műtétről annyi, hogy én szerencsére vagy sajnos, de egyáltalán nem voltam kitágulva. Annak a Babának esze ágában se volt onnan kijönni... A műtét előtt kb. 2 órával lamináriás méhszájtágítást csináltak. Na, abba azt hittem, belehalok. Nemcsak a testi fájdalmak miatt. Nem is tűrtem, valami ügyesen. Ezt a vizsgálóban csinálták, mindenféle érzéstelenítő nélkül. A testi fájdalmak egyébként az elviselhető kategórián belül voltak. De én addigra már nagyon ki voltam akadva. Azt se tudtam, mi van... Nem bírtam nyugton maradni, és nagyon sírtam. Az orvos, meg izélt, hogy ne mozogjak, mert kilyukadhat azoktól a pálcáktól a méhem. De borzalmas volt az egész, nem bírtam mozdulatlan maradni. Onnan fekvőkocsin toltak vissza az ágyamba. Két óra fekvés jött mozdulatlanul, majd mehettem... És tényleg olyasmi volt, mint egy abortusz. Csak ott még nem szilárdak a baba csontjai. Tudom, mások még ennél is durvábbakon mennek keresztül,de újra és újra előjön bennem a kérdés, hogy lehet-e ezt ép ésszel kibírni.

Tegnap este megint nem bírtam elaludni. Járt az agyam. Meg kicsit be vagyok tojva a kontroll miatt. Már hatkor felkeltem. Már rég volt ilyen, de megint elkezdtem sírni, és azt kérdezgettem, hogy MIÉRT??? No comment.

Tüdőszűrés:
Gondoltam ám, hogy nem a 800 Ft a baj... Hanem az, hogy tényleg pl. ezért fizetjük a TB-t. Nekem ez a kórházban többször is eszembe jutott az orvosok kapcsán. Mert nekem az volt a tapasztalatom, hogy lényegesen többet foglalkoznak egy olyan kismamával, akinek van fogadott orvosa. Persze nem a sürgősségi esetekben, hanem a bentfekvés ideje alatt. És egy orvos nem kis pénz... de ez is olyan, hogy kifizeti az ember, mindent megtesz azért, hogy ne történjen baj. Csak hát az orvosok sem Mindenhatók...

PCO:
Hát, nagyon nem akarok. Tudom, ez nem ilyen kérdés. Majd kiderül, mi van. A nővéremet inkább e-mailben írom le. Nem olyan titok, de inkább, mert ez mégiscsak nem az én dolgom.

Asszisztens:
Nem volt óriási a hasam, de már egyértelműen lehetett látni, hogy mi van. A műtét után viszont nekem is azonnal eltűnt. Nem vagyok túl vékony,de a fekszem/állok, a csípőcsontomat lehet érezni, fekve látni is. Amíg volt pocakom, ez teljsen eltűnt. A műtét után megint ott volt. Ez is olyan rossz volt....
Amikor mentem a háziorvoshoz, valószínűleg azért nem látta a hasamat,mert a kezemben volt a kabátom, és egy kicsit locso-fecsi típus. Bár, ha ránézett volna a fejemre, láthatta volna, hogy nem vagyok vicces kedvemben. Bár lehet, hogy pont ezzel akart felvidítani? Csak nem tudta, hogy mi szomorított el. Hú, aztán nagyon behúzta fülét-farkát.

Hogy ment a biciklizés?

Drukkoljatok, hogy minden rendben legyen a kontrollon. Majd írok, h mi volt.

Zsófi

Szia Vera!

Köszönjük a kedves szavakat, és a saját tapasztalatodat. Remélem, egyszer mi is tudunk majd ilyet írni másoknak (bár ne történjen senkivel ilyen), hogy VAN ÉLET A VETÉLÉS UTÁN.

Zsófi

sziasztok.

jo sokat termeltetek:)

most kaptam egy baratnomtol emailt, ammiben a babarol erdeklodik, hogy mekkora, mennyit eszik, alszik, stb. meg hogy kuldjek rola fotokat es h ugyan miert nem frissitem a facebook oldalamat.

kinyilt a bicska a zsebemben, de mivel most dolgozok itt nem kenodhetek el. jobb is igy. valaszoltam neki szimplan. ja o 2 het mulva szul.

az oxitocinrol annyit, h azt en is kaptam infuzioban, mert reggel 4 kor kezdodtek a fajasok, es 11re meg csak 1cmt tagultam. hat az oxitocin tagulni ugyan nem segitett, de csinalt egy55perces! fajast. azt hittem kinyulok. a noveremnek kellett szolni h ugyan kossek mar ki az infuziot.

most ennyit, puszi

Vera! Köszönjük hogy ezt leírtad! Persze most jelenleg nem vígasztal a jó tapasztalatod, de segít elhinni hogy velünk is minden rendben lesz, csak türelem kérdése.

Zsoff! Ne parázz úszás miatt, inkább a kontrollon kérdezd meg mit mondnak rá. És írd le, mert engem is érdekel csak elfelejtettem annak idején megkérdezni.
Én jövő héten még tuti itthon leszek, aztán... hajjaj, vissza kell menni dolgozni. Őszintén, a hátam közepére sem kívánom, pedig tudom hogy jót tenne a társaság, csak nem az

Igazad van a fogadott orvossal kapcsolatban, bár szerencsére én ezt egyáltalán nem vettem észre ott a kórházban. Pénteken volt a műtét, rengeteg orvos megnézett, volt aki csak bejött pár szóra (biztatni). Az a srác aki műtött szombaton bejött civilben (hosszas elnézéstkérés közepette) és hozta a zárójelentést. Mondta hogy másnap már nem tud bejönni ha nem baj (vasárnap - hogy lenne baj!), de reggel hazamehetek, addig meg nyugodjak meg. És sokszor mondta hogy nagyon sajnálja ami történt. Nekem nagyon jól esett hogy egy tökismeretlennel külön pénz nélkül így bántak velem. És ugyanez vonatkozik a szülésznőkre is.

Ha a PCO-t leírod mailben, azt megköszönöm!

Ne aggódj, a kontrollon minden rendben lesz és írd meg hogy mi volt!!

Bicikli: 10 percet bírtam egyfolytában, de majd kinyúltam utána. Persze azért jól esett, de most nagyon erősnek kell lennem hogy ne hagyjak ki egy napot sem mert tudom, utána még nehezebb lenne újrakezdeni.

Bixi! Sajnálom hogy még mindig van aki nem tudja... Nem akarnak ám rosszat, csak elképzelni sem tudják hogy ilyen történhet

Nem kaptál az oxitocin után érzéstelenítőt? Nekem mondta a főorvos mikor nagyvizit volt nap közben hogy adnak fájássegítőt aztán mivel semmi értelme szenvednem, Ő javasolja az EDA-t. na attól nagyon féltem (gerincbe szúrós mulatság), de beleegyeztem mert azt mondták kb. 10-11 körül hogy még nagyon sokáig fog tartani. Hát nem volt igazuk, mert iszonyatos ütemben tágultam az oxitól. Mire szóltam hogy OK, jöhet az érzéstelenítő, addigra már éreztem hogy jön ki az egyik baba (( Olyan rossz érzés volt elengedni. 1-re már ébren voltam a műtét után. Mondta is az ügyeletes az esti viziten hogy meglepődtek hogy szerencsére nagyon gyorsan játszódott le minden, állítólag azért mert már délelőtt el volt tűnve a méhszáj...
Szerintetek egy "könnyű" vetélés 16. hét közepén jelenti azt hogy egy következő szülés is könnyű lesz? Legalább lenne valami biztató ebben az egész helyzetben.

zit: kaptam EDAt en is persze, de azt csak kb a kitolas elott egy oraval, szoval olyan du 4 korul! ddig hagytak szenvedni, mert nem volt hely a szuleszeten a vjudoban sem a szuloszobaban, igy a nogyogyaszaton voltam a sajat szobamban egesz nap! meg jo h 1 agyas volt.

nekem azt mondtak ezutan biztos konnyebb lesz a 2. szules (elvileg ez mar normalis szulesnek szamit, hiszen mar kifejlett baba volt)

Húú, de gáz hogy a kórteremben voltál végig! Nekem szerencsém volt mert volt épp szülőszoba használaton kívül. Én amúgy utána egyedül voltam egy hatágyas szobában (hétvégére mindenkit hazaküldtek). Szerencsére így végig velem lehetett a férjem a következő napokon is reggel 7-től este 8-9-ig. Amúgy nem is bírtam volna.

OK, neked már kifejlett volt a baba, de nekem még jóval kisebbek voltak. Ezért nem tudom "rendes szülésnek" számítható-e vagy nem.

Hajjajj, mosolyszünet van a férjemmel. Kikészítem ezzel a búskomorsággal, nem tud velem mit kezdeni. Ő meg fáradt, így neki sincs semmihez sem kedve. Nem vagyunk valami épületes látvány

Zsoff! Mi volt a kontrollon???

Képzeljétek, reggeli első telefon: sógorom bejelentette hogy jön a baba náluk. Hát, szuperül érzem magam. És nem, nem rájuk vagyok irigy. Szeptemberre ők többen lesznek, ez lesz a téma egész évben, én meg főhetek a saját levemben. Asszem ez rányomja a bélyegét a mai napomra