amiket írtál, mintha én írtam volna... :
- nekem ugyanúgy nagyon vékonynak tüntek a lábaim és ugyanúgy 70-ről - na jó én 57-re mentem le (korházból kijövet 60, aztán otthon -5), és nekem is még a pocakom kell hogy lemennjen picit,mert ott nem tudom begombolni a nadrágokat
- evés nálunk uaz, Apa csinálja a kaját, én bedobálom ha ráérek
![Smile :-)](./images/smilies/icon_smile.gif)
- nekem nagyjából a 6. hétig volt szinte minden nap vérzésem, szerintem ez nem mensi...most is van még egy kicsi folyás, de már nem véres
- a mérleg megbízhatatlan
- mi pénteken mértük Andriskát, 4,41, ami azt jelenti hogy 17g-ot gyarapodott 1 hét alatt. Nagyjából ennyit szokott. NE halgass azokra akik azt mondják a gyerek nem gyarapodott eleget!!! A heti 10g elég - olvastam a Kismamablogon (Vida Ágnes blogja, nagyon jó - sok jó tanács van és egypár bejött nálunk). Nekem is azt mondta a védőnőm, hogy "lehet, hogy keveset eszik, talán pótolni kellene tápszerrel" - az elején 1-2x pótoltuk is, de NEM KELLETT!!! Utána teljesen jól beállt a tej és most 100 alatt nem is szokott enni. Én fejni szinte semmit nem tudtam és mégis elég tejem van Mocinak. A sok okoskodótól nekem is tele volt/van a hócipőm!!!!!!!!!!
![Twisted Evil :twisted:](./images/smilies/icon_twisted.gif)
- nekem is fura érzés a hegem, eleinte nem is nagyon mertem hozzáérni, sőt eleinte nem is láttam a pocakomtól
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
A beszámolód egyébként hol van? Kiváncsi lennék én is rá...
és : csodálatos ez a bébi, nagyon cukifej
![Smile :-)](./images/smilies/icon_smile.gif)
bixi
ha úgy gondolod, menj el orvoshoz, ugyanakkor én azt mondom neked, hogy ezek az érzések, hangulatok egyáltalán nem furcsák vagy természetellenesek. Sőt, szerintem az lenne a furcsa, ha ilyen események után vidáman futkároznál a nagyvilágban, mintha mi sem történt volna. Már írtam neked egyszer, hogy amikor megtudtam hogy colitisem van, napokig sírtam, csak erről a témáról voltam képes órákon át olvasgatni a neten, kutatva a pozitív eredményeket. Aztán néha lenyugodtam, aztán megint előjött, miért pont én, miért ez...stb. Mostanára (kb. 1-1,5év) sikerült ezt elfogadtatnom magammal és ebben nagy segítség volt ez a fórum is
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
Én azt mondom, várj még egy kicsit...de persze ha nagyon kibírhatatlannak érzed a helyzetet, akkor kérj segítséget. Ahogy olvasom a soraidat, én nem érzem azt hogy ne tudnál egyedül megbírkózni az érzéseiddel,úgy érzem hogy mindezen események ellenére van egy pozitív hozzáállásod az élethez. (nagyjából én is ilyen vagyok
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)