Zazzykám, én tökéletesen megértelek. De annyira megértelek, h el sem képzeled...
Én is annyira be voltam görcsölve, h nehogy vissza kelljen mennem dolgozni. És sajnos nem úsztam meg. Amikor egsyzer kiszmítottam, h mostmár tuttira több mint 3 év lesz a küönbség, hát olyen lelki beteg voltam, hogy csak!
De akármilyen közhely: nem szeretnek a babák parancsszóra születni. Látod vissza kellett mennem dolgozni és le is húztam egy egész tanévet. Becsszó nehéz évem volt, mert a fiam 4 órás oviba járt (8-12-ig), én 2,5 év kiesés után... meg aztán a végefelé terhesen... na de a világért sem szeretnék panaskzodni...
És mikor babásodtam?
Hát ezt így a közösben nem meséltem el, de most el fogom:
Két év metszedés után kiakadtam. (Tibike 2 hónap metszedés után fogant).
Szóval 2007 áprilisben megszületett Tibike, majd 2008 januárban kezdtem újra metet szedni.
És 2009 decemberben totál depis lettem... már addig sem voltam jól, mert midnen ciklusban tudtam, h mit kések le: ez az utolsó hónap, h 2 évnél kevesebb legyen a különbség. Ez az utolsó hónap, h esetleg nem kell visszamennem dolgozni. Ez az utolsó hónap, blábláblá....
Szóval parzáztam rendesen és depiztem.
És 2009-ben, decemberben kikészültem. Közöltem az urammal (egyébként mindent ketten döntünk el, de ezt most közöltem, h így döntöttem és kész), hogy decemberben, ha megjön, akkor tartok egy hónap szünetet. Vagyis egy ciklusnyit. Ha megjön, akkor kidobom a metet és midnen gyógyit kidobok, mert már megbolondulok, és amikor majd januárban is megjön, akkor kezdem újra szedni a metet, újra járkálni a laborba, nődokihoz tüszőlesőbe, stbstb.
Nos, dec.14-én megjött és január közepén idegeskedtem, h a francba bele, h milyen jl be volt állva a ciklusom, most meg megint nem kar megjönni, stbstb...
Lényeg a lényeg: azóta sem jött meg! Abban az egy szál ciklusban maradtam babás, amikor nem szedtem semmit!
Akkor is úgy, h a 27. cn-on mondom az uramnak, h a fene se érti már az én szervezetemet, kéne megjöjjön a mensim és errefel totál pé-ős tüneteim vannak. De persze nem mértem hőt és nem csináltam semmit, mert nagyn megfogadtam, h egy ciklusnyit NEM ÉRDEKEL SEMMI EZZEL KAPCSOLATOS!
Nos, persze kb a 28. cn-on jött össze Hugi
A történet folytatása, h a 32. napon csináltam egy tesztet, mert írtó gyanús tüneteim voltak (létezik, h 4 naposan éreztem már valamit? cicifeszkó, éjszakai pisilés, stbstb), és képzeljétek: NEM HITTEM, h egycsíkos, ezért a 33. napon csináltam még egyet. Sima egycsík az is.
No, volt amiért bőgjek.
A 40. napon be akartam szedni a duphastont, h hozassam meg. Hát kitörpöltem az agyamban, h már annyi 1csíkost láttam, h 1el több v kevesebb nem számít, de azért mégsem duphastonozok teszt nélkül. Lepisiltem a tesztet, otthagytam a mosógép tetején. Aztán reggeli után mentem, h "dobjam ki azt a hülye tesztet, egész nap ne nézzem az egycsíkos idióta midenit." S hát bakker, volt rajta halvány második csík.
))
No, azóta sem jött meg, hálistennek.
Csak azért meséltem el, h... persze tudom, h nem lehet parancsszóra lenyugodni... de mindig kiderül, h a nyugodtság igenis roppant fontos!
És azt sem akarom mondani, h abbahagyjátok a met-et! Isten ments!
Csak elmeséltem.
Szerencsét mindenkinek a babásodáshoz.
EZO: puszik! Ügyesek vagytok!!!
Egyébként úgy néz ki, hogy JUTKA lesz a hugica